Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    150 találat a(z) adófizetési kötelezettség cimkére

    Kérdés

    Tisztelt Cím! Az alábbi kérdésre szeretnék választ kapni: a munkáltató a munkavállaló javára biztosítást köt, a biztosítási díjat a munkáltató fizeti. Az adott szolgáltatási időszak 2019.03.01. - 2020.02.29-ig szól, a díjfizetés esedékessége 2019.03.01. és a vállalkozás a díjat 2019.02.28-án át is utalta. Ebben az esetben mikor válik jövedelemmé a munkavállalónál a biztosítási díj és mikor keletkezik adófizetési kötelezettsége? Ha munkaviszonyból származó jövedelem lesz a biztosítási díj, akkor az egyéni és munkáltatói járulékokat is meg kell-e fizetni, ha igen, akkor milyen esedékességgel? Mi a helyzet akkor, ha szerződéskötést követő időszakban valamikor a munkavállaló munkaviszonya megszűnik, és a továbbiakban a munkáltatóval megszűnik minden kapcsolata? Milyen kötelezettségek terhelik a munkáltatót, ha munkaviszonyban NEM álló tulajdonosra, vagy munkaviszonyban NEM álló tulajdonos ügyvezetőre köt életbiztosítást? Köthet-e a vállalkozás biztosítást a tulajdonos közeli hozzátartozója javára abban az esetben, ha a közeli hozzátartozó nem alkalmazottja, nem tagja és nem ügyvezetője a vállalkozásnak? Válaszukat előre is köszönöm! Szabó Gáborné

    Kérdés

    Tisztelt Adózóna! Társaságunk „Egész életre szóló befektetési egységekhez kötött életbiztosítás”-t fizetett egyik munkavállalójának 2014. évtől folyamatosan. A biztosítás kedvezményezettje a törvényes örökös. Kérdésünk a 2017, 2018 és 2019 évi esetleges bevallási, adófizetési kötelezettségre vonatkozik. A biztosítás évfordulója: minden év május hó elseje. A biztosítási díjakat féléves időintervallumra számlázta a biztosító. Kérjük szíves segítségüket abban, hogy helyesen állapítsuk meg az adómentesen elszámolható, illetve az adófizetési kötelezettséggel járó biztosítási díjakat, illetve azok adóterheit, az adók bevallási időszakát, a bevallás módját, tekintettel az időközben bekövetkezett jogszabályváltozásokra. Az biztosítási számlák az alábbi időszakokra szóltak, és kifizetésük a lentebbi részletezés szerint történt: időszak kezdete időszak vége biztosítási díj megfizetésének dátuma 2017.11.01 2018.04.30 2017.10.31 2018.05.01 2018.10.31 2019.03.27 2018.11.01 2019.04.30 2019.04.26 2019.05.01 2019.10.31 2019.07.26 Válaszukat előre is köszönöm! Egyed Krisztina

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Az alábbi témában szeretném kérni a szakértői véleményét: egy kft.-nél (kivás) 3 fő tulajdonos van, ebből 2 fő munkaviszonyban áll a társaságnál, 1 fő tag, ő máshol rendelkezik 40 órás munkaviszonnyal, a társasági szerződésben személyes közreműködésre nem kötelezett (kifizetés részére nem történik). Mind a 3 főre kockázati balesetbiztosítást kötött a cég (2013-ban). Biztosított: a Magánszemély; Kedvezményezett a Magánszemély Biztosítási évforduló: évente, június 20. 2019 évben biztosítási díj összege személyenként 36 000 Ft. (2019. 01. 01-től az szja-törvény értelmében adóköteles jövedelem a magánszemélynél). A társaság a magánszemélyeknek kiszámlázza és megfizetteti a biztosítás teljes összegét, 36 000 forintot. Kérdésem: jól gondoljuk, hogy ebben az esetben a magánszemélyek nem szereznek jövedelmet, bevallási, járulék-, és adófizetési kötelezettség (08, Szja) a magánszemélyeknél és a társaságnál nem keletkezik? Üdvözlettel: VM

    Kérdés

    Tisztelt Cím! A munkáltató dán egyetem, az alkalmazott (közalkalmazotti jogviszony) magyar magánszemély, a munkavégzés helye Magyarország, saját lakása. Kérdéseim: - Kinek kell bevallani és befizetni a szochót és a szakképzésit? - Kinek kell bevallani és befizetni a levonásos járulékokat (10+7+1,5) és az szja-t? Amennyiben ez a magánszemély kötelezettsége, úgy - milyen bejelentési és bevallási kötelezettsége van és ezek határideje - a munkáltató által havonta átutalt összeg tartalmazza-e a munkáltatói (17,5+1,5) járulékokat is, tehát 119 százaléknak minősül-e, vagy ez a bruttó bér? Amennyiben az alkalmazott magánszemély köteles a bevallásra és befizetésre, úgy mely összegek képezik az adóalapokat? Számokkal: Például a munkáltató havi 500 egységet utal az alkalmazottnak. Amennyiben ez 119%, úgy a 100% (500:119=420) Tehát a bruttó bér 420 egység. Ebből vonjuk le az szja-t és a járulékokat (15+10+7++1,5) 33,5%-ot. 420-140,7=279,3, ami a nettó bér. Vagy a bruttó bér 500 egység, ebből számoljuk és levonjuk a 33,5%-ot és a nettó bérből fizetjük a munkáltatói (17,5+1,5) járulékokat? Ez valószerűtlennek tűnik. Végül: hol és hogyan adózik az a nyugdíj-takarékossági összeg, melyet az egyetem fizet Dániában az alkalmazottja után? Válaszát megköszönve Tisztelettel Jen Istvánné

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! A társaság mérnök munkavállalóinak az éves mérnöki kamarai tagdíjait megtéríti. Juttatásként kell-e elszámolni a kifizetett tagdíjakat, illetve terheli-e adófizetési kötelezettség a munkáltatót? Elszámolható a kifizetésre kerülő kamarai tagdíj a vállalkozás érdekében felmerülő költségként?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Társaságunk évek óta folyamatosan köt csoportos kockázati biztosítást a munkavállalókra. A biztosítási szerződésben a csoportot alkotó magánszemélyeket nem kell név szerint megnevezni, csupán az állományi létszámot adja meg a szerződő fél. Értelmezésünk szerint ebben az esetben nem lehet megállapítani az egyes személyek által megszerzett jövedelmet /arányos biztosítási díjat, így ez esetben a munkáltató egyes meghatározott juttatásként adózik a biztosítási díj egésze után. Amennyiben helyes a feltevésünk, az lenne a kérdés, hogy ez esetben mikor keletkezik az adófizetési kötelezettség, mely időpontban? A számla kiállításának napján a teljes számlázott biztosítási díjra abban az esetben is, ha ez a biztosítási díj számviteli szempontból egy egész éves időszakot fed le és a költség elszámolása ennek megfelelően arányosan történik, vagy más időpont figyelembevételével állapítandó meg az adófizetési kötelezettség? Szíves válaszukat előre is köszönöm!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! 2018. 07. 01-jével evás kft. áttérne a kiva adózásra az alábbi mérleg adatokkal: 500 ezer forint tárgyi eszköz, 4 000 ezer forint pénztár, saját tőke 4500 ezer forint, jegyzett tőke 3000 ezer forint, eredménytartalék 1500 ezer forint. 1. Ezekkel az adatokkal számolva az áttéréskor milyen teendői, illetve adófizetési kötelezettsége lenne a kft.-nek 2. A kft.-ben egy tag van, aki ügyvezető is egyben minimálbérrel. Ha 07-12.hó között a nettó árbevétele 6000 ezer forint lesz, év végén a pénztára 6500 ezer forint, akkor milyen összegű adófizetési kötelezettségei lesznek? Válaszát előre is köszönöm.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. végelszámolásakor ingatlannal rendelkezik, amely a végelszámolás befejezésekor természetben a tagnak kiadásra kerül majd. A végelszámolás befejezésekor az ingatlant piaci értéken kell kimutatni a 72/2006. Korm.rendelet 7. § 2-2a bekezdése szerint 2017. január 1-jétől. A felértékelést egyéb bevételként el kell számolni, így bekerül az adózás előtti eredménybe és tao-alapba. Kérdésem: jól gondolom-e, hogy a felértékelés miatt társaságiadó-alap és társaságiadó-fizetési kötelezettség keletkezik, mert ezzel kapcsolatban adóalap módosító tételt nem találtam. Válaszát előre is köszönöm. Köntös Antónia

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Sportegyesület amatőr játékossal köthet-e olyan megállapodást, hogy foglalkozik az utánpótlással? Ha igen, akkor egy szezonra 200 000 Ft kifizetése után milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség merül fel, ha az amatőr játékosnak van főállása? Köszönettel: Kovács Edit

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérném szíves segítségét: nyugdíjas katás bőrdíszműves egyéni vállalkozó autószalonba gyárt reklám kulcstartót (pl. bőr alapon Opel logós kulcstartót). Az ön véleménye szerint terheli-e ezt a bevételt egyéb adófizetési kötelezettség? Konkrétan: reklámadó, kulturális járulék vagy esetleg környezetvédelmi termékdíj? Válaszát megköszönve tisztelettel maradok!

    Kérdés

    Egy betéti társaság, amelyben mind a beltag, mind a kültag magánszemély, 2009-ben 1 450 000 Ft osztalékot hagyott jóvá, amelyből a korábbi években kifizetésre került 600 000 Ft. Most a társaság tagjai, mivel a társaság helyzete nem teszi lehetővé a maradék 850 000 Ft kifizetését, lemondanának erről az osztalékról. Kérdésünk, hogy milyen adó- és illetékfizetési kötelezettsége keletkezik a társaságnak és milyen a magánszemély tagoknak, illetve, hogy az osztalékról való lemondást be kell-e jelenteni a NAV-nak és milyen formában?

    Kérdés

    Tisztelt Hölgyem/Uram! Véleményük szerint lehetséges-e, hogy egy belföldi gazdasági társaság beolvad egy svájci társaságba? Milyen lépések szükségesek a beolvasztáshoz, ezeknek mi az időigénye és költsége? Beolvasztható-e a belföldi cég egy svájci cégbe úgy, hogy adófizetési kötelezettség nem keletkezik (akár a tulajdonosokra nézve, akár a cégekre nézve), vagy ez a folyamat von maga után valamilyen adófizetési kötelezettséget? Köszönettel.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy kft. a tulajdonosa részére vissza tudja fizetni a korábban a tulajdonos által a lekötött tartalékra (pénzben) teljesített pótbefizetés összegét úgy, hogy a visszafizetés után a saját tőke összege a hatályos jogszabályi feltételeknek továbbra is megfelel. A pénzben történő visszafizetés semelyik fél számára nem jár adó, illetve illetékfizetési kötelezettséggel. Ha a tulajdonos nem pénzben, hanem a befizetett összeggel azonos értékű ingatlan formájában kapja vissza a pótbefizetést a kft.-től, akkor keletkezik-e bármilyen adó- vagy illetékfizetési kötelezettsége a kft.-nek vagy a tulajdonosnak? Köszönöm válaszát!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy 100 százalékos állami tulajdonú társaságtól magánszemély ingatlant bérelt. A bérleti szerzés lejártakor a szerződő felek elszámolnak egymással. A bérbeadó a bérlő részére a szerződés lejártakor a bérlő által elvégzett beruházások miatti értéknövekményt köteles megtéríteni. A beruházás építésiengedély-köteles ingatlanbővítésnek minősült. Kérdésként merül fel, hogy a magánszemélynek fizetendő értéknövekmény összege a magánszemélynél milyen jövedelemnek minősül, és a kifizető társaságnak milyen adó- és járulékfizetési keletkezik, a magánszemélytől milyen adót, járulékot kell levonni? Válaszukat előre is köszönöm: Bácsi Ferencné

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Megvásárolt üzletrész árfolyama

    Nagy Norbert

    adószakértő

    Fejlesztési tartalék felhasználása

    Gyüre Ferenc

    adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló

    Üzletrész-ajándékozás

    Gyüre Ferenc

    adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2025 december
    H K Sze Cs P Sz V
    1 2 3 4 5 6 7
    8 9 10 11 12 13 14
    15 16 17 18 19 20 21
    22 23 24 25 26 27 28
    29 30 31 1 2 3 4
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media