Több kérdés is felmerül a kkv-besorolással kapcsolatban, részben az innovációs járulék alóli mentességgel, részben a külföldi kapcsolt vállalkozások adatainak figyelembevételével összefüggésben.
Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény előírása szerint nincs helye önellenőrzésnek, ha az adózó a döntését az önellenőrzéssel változtatná meg. Írásunkban azon társaságiadóalap-kedvezményeket vesszük sorra, melyeknél az adózót választási lehetőség, döntési jog illeti meg.
Társaságunk növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkozik. 2017-ben nem támogatott gépeket szereztünk be, 30 millió forint értékben. Ezt a 30 millió forintot beállítottam a társaságiadó-bevallásba a tao-törvény 7. § (1) bekezdés zs) pontja szerint adóalap-csökkentésként. Ennek a támogatástartalma a 9 százalékos társaságiadó-mértékkel számolva 2,7 millió forint, ami a 702/2014/EU (2014. június 25.) bizottsági rendelet szerinti támogatásnak minősül (mezőgazdasági csoportmentességi rendelet). A rendelet "támogatásintenzitás" fogalom alatt a támogatás bruttó összegét érti az elszámolható költségek százalékában. A 14. cikk (12) bekezdése értelmében a támogatásintenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50 százalékát (Dél-Alföld régió). Könyvvizsgálónk szerint helytelenül vontam le a teljes 30 millió forintot, mert az 50 százalékos támogatásintenzitás azt jelenti, hogy adóalap-csökkentésként csak a bekerülési érték felét, 15 millió forintot vehettem volna figyelembe. Véleményem szerint, ha minden egyéb feltételnek megfelelek, akkor a támogatás maximuma – 50 százalékos mértékkel – 15 millió forint, amiből jelen esetben csak 2,7 millió forintot merítek ki, így beleférek a támogatásintenzitásba. Helyesen jártam-e el azzal, hogy a teljes 30 millió forintot beállítottam adóalap-csökkentésként?
Tisztelt Szakértő! Az előző kérdésemben nem kérdeztem, de most már szeretnék teljes mértékben tisztában lenni azzal, mit jelent és a későbbiekben milyen következménnyel jár, illetve teljes mértékben adózói döntés-e az, hogy a beruházási adóalap-csökkentés de minimis vagy bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatás? További fáradozását előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy k+f keretében létrehozott szellemi termék esetében a vállalkozás úgy döntött, hogy a közvetlen k+f költségekhez kapcsolódó adóalap-kedvezményt több éven át, a szellemi termék értékcsökkenésének arányában érvényesíti. A szellemi terméket még a teljes leírása előtt apportba adták. Ebben az esetben a kivezetett nettó érték arányában érvényesíthető az adóalap-kedvezmény, vagy az arra eső, még nem érvényesített adóalap-kedvezmény elvész? Ha ez utóbbi történik, akkor a vállalkozás azáltal, hogy hasznosította a k+f során létrehozott szellemi terméket, hátrányba kerül ahhoz képest, mintha a felmerülés évében az összes közvetlen k+f költségre érvényesítette volna az adóalap-kedvezményt. Válaszát előre is köszönöm.
Szeretném megkérdezni, hogy a bérelt ingatlanon végzett felújítás társasági adóalap-kedvezményként elszámolható-e a társasági adó törvény 7. § 1. bek zs) pontja alapján, mely szerint: az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózónál - ha igénybe kívánja venni a kedvezményt - a korábban még használatba nem vett ingatlan, valamint a korábban még használatba nem vett, a műszaki berendezések, gépek, járművek közé sorolandó tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében elszámolt adóévi beruházások értéke, továbbá az ingatlan bekerülési értékét növelő adóévi felújítás, bővítés, rendeltetés-változtatás, átalakítás értéke, valamint az immateriális javak között az adóévben állományba vett, korábban még használatba nem vett szoftvertermékek felhasználási joga, szellemi termék bekerülési értéke, figyelemmel a (11)-(12) bekezdésben foglaltakra. Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel Ördög Éva
Van még ugyan idő a társasági adóbevallás esedékességéig, de nem árt számba venni, hogy milyen okiratokra, igazolásokra, nyilatkozatokra van szükség a különböző – az adófizetési kötelezettséget befolyásoló – kedvezmények igénybe vételéhez. Lehetséges ugyanis, hogy ezek egy részének beszerzése hosszabb időt igényel.
Az idei évtől több új kedvezményt vehetnek igénybe a vállalkozások, amelyek a beruházások növelésére, kutatás-fejlesztésre, a foglalkoztatás bővítésére ösztönöznek.
Tisztelt Szakértő! Gyógyszertárat működtető bt. webáruházat létesít. Az immateriális javak között szellemi termékként vagy vagyoni értékű jogként kell nyilvántartani? Figyelembe vehető-e a bekerülési értéke kisvállalkozók beruházási adóalap-kedvezményeként a társaságiadó-alap megállapításakor? Köszönettel: Ván Iroda Kft.
Tisztelt Szakértő! A kiva adózásnál a minimum adóalap az a személyi jellegű kifizetések összege. A kérdés az lenne, hogy ezt csökkenti-e a tartósan álláskereső személy foglalkoztatása esetén az igazolás ellenében elszámolható 100 000 Ft/hó adóalap-kedvezmény, vagy csak a személyi jellegű kifizetések feletti résznek a kedvezménye. Valamint az adóelőleg megállapításánál figyelembe vehető kedvezményről van-e szó? Előre is köszönöm a válaszát.
Tisztelt Szakértő! A társasági adóról szóló törvény 7. § (1) j) pontja szerint munkanélküli személy foglalkoztatása esetén a rá tekintettel befizetett szociális hozzájárulási adó összege az adó alapját csökkenti. A munkanélküli személy meghatározásánál a (3) bekezdésre hivatkozik, ami tovább egy másik törvényre. A kérdésem az lenne, hogy regisztrált munkanélkülinek kell lennie, annak a személynek, akire vonatkozólag ezt az adóalap-kedvezményt igénybe kívánjuk venni? Kell erről igazolással rendelkeznünk a Munkaügyi Központtól, hogy érvényesíthessük ezt a kedvezményt? A decemberi bérre fizetendő szochót csak januárban teljesítjük a NAV felé, ezzel még lehet számolni a 2016. évi adóalap számításnál vagy ez már 2017. évi befizetésnek minősül? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Nem találtam egyértelmű leírást az egyéni vállalkozó által közhasznú alapítványnak nyújtott támogatás elszámolására, a tao törvényhez hasonlóan esetleg igénybe vehető adóalap-kedvezményre vonatkozóan. Ebben szeretném segítségüket kérni. Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A kft. vásárolt 2015-ben egy személygépkocsit. A kft. számviteli szolgáltatással/könyvvizsgálattal foglalkozik, és a taotörvény 7. paragrafus zs) pontjának megfelel. Igénybe vehető-e személygépkocsi után a kedvezmény? Lásd még Sztv. 26. paragrafus 4. bekezdése. Autó nélkül mozdulni sem lehet, papírok és távolságok. Válaszukat a közeli május 31-ére való tekintettel, megköszönöm!
Fuvarozó társaság vagyunk, amelynek az adózás előtti eredménye 58 millió forint. Beuházásunk volt új teherszállitó gépjárműre 80 millió forint. A társaság tulajdonosai magánszemélyek és a társaság (visszavásárolt saját üzletrész) volt 2015.ben. Támogatást nem kaptunk az eszközvásárlásra. Kérdésem az, hogy mennyi maximum adóalap-kedvezményt vehetünk igénybe a taotörvény 7. paragrafusának (1) zs) pontja (kis- és középvállalat beruházási adóalap-kedvezmény) szerint?
A k+f-költségek kapcsolt vállalkozások közötti megosztásakor érvényesíthető adóalap-kedvezménnyel kevés cégcsoport élt eddig a gyakorlati alkalmazással kapcsolatos bizonytalanságok miatt – állítja a PwC.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték