Tisztelt Adószakértők! Érdeklődni szeretnék, hogy ha valaki párhuzamosan egyéni vállalkozó illetve kft. ügyvezetője, akkor lehetősége van-e egyéni vállalkozóként tételes kisadózóként adózni, pontosabban ez a jogviszonya kiváltja-e a kft. ügyvezetőjeként meglévő, garantált bérminimum utáni adó- és járulékkötelezettségeket? Válaszukat előre is köszönöm!
Januártól, a jelenlegi 3 milliárd 250 millió forint adóteljesítmény helyett már 1 milliárd 800 millió forint adóteljesítmény is elég lesz a kiemelt adózóvá váláshoz - a nemzetgazdasági miniszter erről szóló rendelettervezete a kormány honlapján jelent meg.
A HVG–Nexon adóváltozások konferencián az Nemzetgazdasági Minisztérium és a Nemzeti Adó-és Vámhivatal munkatársai ismertették a jövő év legfontosabb adózási változásait. Ennek alapja a november 29-ei dátummal kihirdetett 2012. évi CLXXVIII. törvény, amely a 159. Magyar Közlönyben jelent meg. A személyi jövedelemadó sok apró módosítása közül a következőket emelték ki.
Áfatörvény viszonleladókra vonatkozó adólevonási joggal kapcsolatban kérném a véleményét, különösen a kövzetett költségekre tekintettel. Ezzel kapcsolatban sajnos többféle állaspont látott napvilágot akár szakmai fórumokon is.
Egy alapítvány tudományos konferenciát rendez. Előadóként egyetemi tanárokat, tudományos kutató szakembereket kér fel. Az előadókat 20-100 ezer forint közötti összegekkel szeretné díjazni. Kérdésem, hogy ezen kifizetések után milyen mértékű adókat és járulékokat kell számfejteni. Ez például önálló, vagy nem önálló tevékenységnek minősül-e?
A kalkulátor összehasonlítja az eva, a társasági adó, a kata és a kisvállalati adó (kiva) alá tartozó adózók nettó jövedelmeit. A számítás eredménye tájékoztató jellegű. Számolja ki, hogy melyiket célszerű választania!
Nem először fordul elő, hogy a jogalkotó a jogszabályszöveg módosításával szünteti meg a NAV önkényes és téves jogértelmezéseit. 2013. január 1-jétől a határozat jogerőssé válását követő 15. napon a NAV jogszerűen végezhet végrehajtási cselekményt, inkasszót nyújthat be a számlavezető bankhoz..Mit jelent mindez a gyakorlatban?
Hétfő este zárószavazáson elfogadta a Parlament a 2013-tól hatályba lépő adóváltozásokat, a törvényjavaslat jelenleg az Országgyűlés elnökének aláírására vár. A törvényjavaslat alapján már kirajzolódik az egyes adónemeket érintő változások köre, melyekről az alábbiakban írunk bővebben.
Adószámos magánszemélyként 4 ingatlant adok bérbe. Az lenne a kérdésem, hogy tételes költségelszámolás választása esetén az adott ingatlanhoz tartozó költségeket kizárólag az adott ingatlan bevételével szemben lehet elszámolni, vagy pedig az összes bevételből vonhatom az összes költséget?Válaszát előre is köszönöm.
A bankadó fenntartásáról, a tranzakciós illeték növeléséről, valamint a nyugdíjjárulék-plafon eltörléséről is döntött az Országgyűlés hétfőn, amikor a jövő évi adóváltoztatásokkal együtt elfogadta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter elmúlt hetekben bejelentett több költségvetési kiigazító intézkedését. A képviselők 230 igen szavazattal és 65 nem ellenében döntöttek a közterheket és a jövő évi büdzsét érintő javaslatokról. A 2013-as adóváltoztatások fókuszában mindenekelőtt a szuperbruttó kivezetése, az illetékkulcsrendszer átalakítása és az adómorál erősítése áll.
Bármilyen szempontból kifogásolható-e az , ha egyéni vállalkozó könyvelője a vállalkozó ügyfélkapus felhasználói nevével és jelszavával küldi el a bevallásokat? Ha igen, mely jogszabályokat sérti?
A csomag, mint azt hangoztatták a politikusok - legnagyobb horderejű és költségvetési kihatású, bő 100 milliárd forintot jelentő eleme az, hogy a személyi jövedelemadóban eltűnik a félszuperbruttósítás (a havi 202 ezer forint feletti jövedelmet fel kell most szorozni 1,27-tel, az így növelt összeg az adóalap), így jövőre mindenkire 16 százalékos szja-teher vonatkozik. Ezzel szemben a valóság az, hogy a kiegészítő adóalapot nem vezetik ki a családi adóalap kedvezményből. Az adókedvezményt ugyanis összekeverték az adóalap-kedvezménnyel. Hogyan történhetett mindez?
A kormánypárti képviselők hétfőn a jövő évi adótörvényekről szóló javaslatba emelték Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter októberben bejelentett, összesen 764 milliárd forintos költségvetési kiigazító intézkedéseit.
A helyi iparűzési adónál a kisebb adózók tehermentesítésére a levonhatóság korlátozása sávosan történik majd, így 500 millió forint nettó árbevételig a bevétel teljes egészében levonható lesz., míg az eredeti tervek szerint az árbevétel 80 százalékáig lehetett volna elszámolni az eladott áruk beszerzési értékét. A cafetéria esetén fizetendő egészségügyi hozzájárulás 14 százalékra emelkedik 27 százalék helyett. A pénztárgépek NAV-hoz való bekötésénél is módosította eredeti elképzeléseit a kormány.
Költségvetési bizottsági módosító indítványként kerülnek a parlament elé az államháztartási egyenleget javító, a nemzetgazdasági miniszter által októberben bejelentett intézkedések: a korábbi jelzéseknek megfelelően jövőre is marad a bankadó, eltörlik a nyugdíjjárulék plafont, viszont a cafeteria esetén fizetendő egészségügyi hozzájárulás 14 százalékra emelkedik 27 százalék helyett.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték