9 találat a(z) adóügyi illetőség cimkére

Adóilletőség tőkejövedelem szempontjából Kérdés

Adóügyi illetőség az OECD modellegyezmény alapján Cikk

A határokon átívelő munkalehetőségek térhódításának következményeként egyre gyakoribb az, hogy egy magyar állampolgár más országból szerez jövedelmet munkavállalóként. Ebben az esetben felmerülhet az, hogy a munkavállaló a jövedelmet juttató országban köteles adófizetésre. Erre és több egyéb jövedelemre vonatkozóan alkották meg az OECD modellegyezményt, mely a különböző országokból származó jövedelmek többszörös adóztatásáról rendelkezik. Azért modellegyezmény, mert egy általános keretet ad a különböző országok adóztatásának kezelésére.

Német állampolgárságú felügyelőbizottsági tag és egyéb tanácsadó adózása Kérdés

Adózási kérdések finnországi kiköltözés esetén Kérdés

Kamat adózása Kérdés

Tévhitek az adóügyi illetőségről Cikk

„Szlovák lakcímkártyám van, ezért Magyarországon nem kell adót fizetnem…” „Csak arra kell figyelnem, hogy 183 napnál ne töltsek itthon többet.” „Digitális nomád vagyok, sehol sem adózom.” Nagyon sok hasonló tévhit kering Magyarországon az adóilletőség szabályai és joggyakorlata kapcsán. Az adószabályozásoknak ennél azonban egyszerűen sokkal „több az esze”. A hamis illúziókban élő érintettek pedig sok esetben akár büntetőjogi kockázatnak is ki lehetnek téve – írja közleményében a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.

Mi fán terem az adóügyi illetőség? Cikk

Az adóügyi illetőség (a továbbiakban illetőség) a magánszemélyek országhatáron átnyúló jövedelemszerzésével összefüggő adózási ismeretek szürke zónájába szorult fogalom. Cikkünk rávilágít a legfontosabb tudnivalókra.

Magyar cég – szerb állampolgár kereskedelmi képviselő – kiküldetésben Szerbiában Kérdés

Tisztelt Szakértő! Nehezen tudtam eldönteni, hogy melyik kategóriába soroljam be a kérdésem, mivel munkaügyi, tb, bérszámfejtési, és adózási kérdés is egyben. Szeretnénk alkalmazni egy szerb állampolgárságú kereskedelmi képviselőt, hogy szerb ügyfeleket hozzon a "konyhára". Több, mint 183 napot fog Szerbiában lenni kiküldetésben. (Már ha a 183 nap Szerbiában is releváns.) A kérdéseim a következőek: gondolom először is munkavállalási engedélyt kell szereznie Magyarországon, hiszen hiába fog gyakorlatilag Szerbiában dolgozni, és marad is ott a lakhelye, egy magyar cég alkalmazásában fog állni. Kérem erősítsék meg. Viszont mivel 183 napon túl dolgozik Szerbiában (azon nyomban külszolgálatra is küldjük, amint leszerződik velünk), az adóügyi illetősége szerb fog maradni, ugye? Kell-e utána fizetnünk valamilyen járulékot vagy adót itt Magyarországon? Úgy értelmeztem a kettős adóztatással kapcsolatos cikkekből, hogy szerbiai illetőség esetében semmit (adó vagy járulék) nem kell levonni itt Magyarországon. A magánszemélynek kell ezt személyesen teljesítenie Szerbiában. Nekünk milyen adminisztratív, bevallási kötelezettségeink vannak, ha vannak? Másik kérdés a külszolgálati napidíjjal kapcsolatos. Számomra az sem egyértelmű, hogy a szükséges és igazolt költségek megtérítésén felül vajon kötelező-e napidíjat is fizetni külszolgálatért? (Ha jól tudom, az az élelmezési költségek megtérítésére van, és azt igazolhatja számla alapján is.) Gyakorlatilag pár napot fog csak Mo.-n lenni. Köszönöm!

Így kell adóznunk, ha létérdekeink központja Magyarország, vagy nem Cikk

Van, amikor a jövedelmek adózását a fekvés, máskor a szerzés határozza meg. Nem is hinnénk, mennyi mindenre kell tekintettel lenni, hogy megállathassuk, melyik államnak, államoknak kell adóznunk és mennyit. Minden kiderül.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Lízing

Nagy Norbert

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2023 január
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5
hirdetÉs