hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Tévhitek az adóügyi illetőségről

  • adozona.hu
1

„Szlovák lakcímkártyám van, ezért Magyarországon nem kell adót fizetnem…” „Csak arra kell figyelnem, hogy 183 napnál ne töltsek itthon többet.” „Digitális nomád vagyok, sehol sem adózom.” Nagyon sok hasonló tévhit kering Magyarországon az adóilletőség szabályai és joggyakorlata kapcsán. Az adószabályozásoknak ennél azonban egyszerűen sokkal „több az esze”. A hamis illúziókban élő érintettek pedig sok esetben akár büntetőjogi kockázatnak is ki lehetnek téve – írja közleményében a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.

Az adóügyi illetőség témaköre a közelmúltig kis túlzással csak az adótörvények és a nemzetközi adóegyezmények papírján létezett Magyarországon, annak vizsgálata sohasem volt az adóellenőrzések fókuszában. Ez a 2000-es évek elejétől kisebb "emigrációs hullámhoz" vezetett – leginkább Szlovákia, Málta és Dubai célországok irányába. Legalábbis a lakcímnyilvántartások tanúsága szerint.

A közelmúltban azonban több eset is megmutatta, hogy magánszemélyek adózási hovatartozása már nem érintetlen terület a NAV-nál. Így egy alig egyéves esetben egy "külföldre költözött" magánszemély adóilletőségét vizsgálta az adóhivatal. Ennek során – a magánszemély telefonjának cellainformációit is elemezve – arra jutott, hogy a személy csak formálisan változtatta meg adóügyi illetőségét. A Kúria pedig döntésével szentesítette az adóhivatal eljárását, ezzel emelve a tétet a "játékban".

Miért van ekkora jelentősége az adózási illetőségnek?

Azért, mert az az ország, ahol egy magánszemély adóügyi illetőséggel bír, az adott személy valamennyi jövedelmét megadóztathatja – függetlenül attól, hogy a jövedelem honnan származott. Ez alól ugyan bizonyos jövedelemtípusok a kettős adóztatási egyezmények szerint kivételt képeznek, mivel az egyezmények megengedik egyes jövedelmek esetén a "forrásország” adóztatását is. Ilyenkor pedig az illetőség országa vagy mentesíti a külföldi jövedelmet az adóztatás alól vagy abba a külföldi adót beszámítja.

Melyik országban van az illetőségem?

A gyakori tévhitekkel ellentétben a hazai és nemzetközi adószabályozás ebben a tekintetben elsősorban a ténybeli körülményeknek, nem pedig a könnyen megváltoztatható formalitásoknak, nyilvántartásoknak tulajdonít jelentőséget. "Első körben az adott ország belső jogszabálya állapítja meg, hogy az adott ország kit tekint ott illetőséggel rendelkező személynek" – mondja dr. Csővári István, a Jalsovszky partnere. "Ennek alapja lehet az állampolgárság, az állandó lakhely, a szokásos tartózkodási hely, a letelepedési engedély, illetve számos egyéb tényező. Ha pedig valaki több országban is illetőségűnek minősül a belső szabályok szerint, úgy a kettős adóztatási egyezmények lépcsőzetes szabályai mondják ki, hogy mely ország tarthatja meg az illetőség szerinti adóztatás lehetőségét."

Ilyen esetben elsősorban abban az országban van a magánszemély illetősége, ahol az "állandó lakóhelye" van. Ez a "lakóhely" azonban nem "az a lakóhely"… Az adószabályok alkalmazásában ugyanis állandó lakóhely minden olyan fizikai hely, amely egy magánszemély rendszeres vagy huzamosabb (akár évi néhány hónapos) ott-tartózkodását szolgálja. Az, hogy valakinek hol van lakcímkártyája, az állandó lakóhely kérdését önmagában nem dönti el.

Több "állandó lakóhely" esetén az illetőséget az dönti el, hogy hol van a magánszemély létérdekének központja. Ez egy rendkívül nehezen és szubjektíven alkalmazható kritérium. Ugyanis azt vizsgálja, hogy melyik az az ország, amellyel a magánszemélyt a legszorosabb személyi, vagyoni, gazdasági és kulturális szálak kötik össze – amelyek gyakran nem esnek egybe (mint például ha valaki külföldön dolgozik, de családja itthon maradt).

Az úgynevezett "183 napos szabály" pedig csak ezt követően elemzendő. Azaz, ha egy személynek több állandó lakóhelye is van és a létérdekinek központja egyértelműen nem határozható meg, úgy a személy illetősége ott lesz, ahol az adóév legnagyobb részét eltölti. De idáig már ritkán jutunk el.

Hogyan válhat valaki dubai vagy máltai illetőségűvé?

A fenti kritériumok alapján még a szegényes joggyakorlat fényében is megállapítható, hogy viszonylag "biztonságos" illetőségváltáshoz minimum két évre külföldre kell költözni, életvitelszerűen ott kell tartózkodni, évi két hónapnál többet nem illik Magyarországon tölteni és ha férj, feleség, gyerek, kutya-macska vagy ékszerteknős is van a családban, nekik is külföldre kell költözniük. Ellenkező esetben nehezen érvelhetne egy az országot elhagyó magyar állampolgár, hogy a létérdekeinek központja külföldre került. Ha pedig csak a lakcímnyilvántartásban költözött el, akkor már a ténykérdésként vizsgálandó állandó lakóhely kritériumán elvérzik a haditerv.

Mi a helyzet a digitális nomádokkal?

Mai korunk "termékei" az úgynevezett digitális nomádok, a fél világot minden évben körbejáró szoftverfejlesztők, akik adózásilag hontalannak tartják magukat. Ők valóban kibújnak az adózás alól? „Ilyen személyek esetén valóban nehezebb megállapítani az adóilletőséget, de az adószabályok alapján mindig van – kell lennie – egy országnak, amelyik a legmegalapozottabban állapíthatja meg az illetőséget velük szemben" – magyarázza a Jalsovszky ügyvéde. "Ha pedig esetleg ez az ország nem jelentkezik be a nomádért, akkor kisajátíthatja őt egy másik, sorban álló ország. Valahol mindenkinek be kell fizetnie a csekket." – olvasható a Jalsovszky Ügyvédi Iroda közleményében.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (1)
Ruszin Zsolt

Kiváló cikk.

Ha az egyezmény szerint "nincs lakóhelye" vagy a "van lakóhelye" szubjektív indoklással megdönthető, akkor az OECD Modellegyezmény szövege semmit sem ér. Célszerű lenne új, a XXI. századnak megfelelő szövegezés, amely tételesen szabályozza, hogy mikor lehet lakóhelynek tekinteni a be nem jelentett lakóhelyet, illetve mitől válik lakóhellyé egy adott hely.

Lehet, hogy az angolszász országok precedensjogát is be kell építeni, miután Magyarországon csupán részleges precedensjog van, egyelőre az írott jogszabály - precedens hiányában - nem értelmezhető úgy, hogy abból nem létező előírás kerekedjen.

Megjegyzem, hogy a kettős adóztatást kizáró egyezményekben nincs szó a rendeltetésszerű joggyakorlás elvéről, sőt éppen a McDonald's ügy világított rá, hogy igenis törvényesen kialakulhat a "nemadóztatás". Ezért célszerű kizárólag olyan államokkal kettős adóztatást kizáró egyezményt fenntartani, ahol nincsenek rések az adórendszeren.

Ilyen rés lehet például az, hogy az arab államokban, Máltán és Cipruson a külföldiekre nem vonatkozik semmilyen helyi adókötelezettség, mégis Magyarország az egyezményben elfogadja, hogy nem támadja majd ezt az adóelőnyt, aztán mégis egyes eljárásokban úgy dönt, hogy félrehajítja az egyezményt, mondván, hogy a "nemadóztatás" nem lehetett az egyezmény célja, az a jogalkotói akarattal szembemegy. Az a gond a jogalkotói akarattal, hogy az egyezmények szerint igenis van "nemadóztatás", mindaddig, amíg torz adórendszerekkel jön létre kettős adóztatást kizáró egyezmény.

Néhány hivatalnok, nyomozó pedig szubjektív értékítéletével, erkölcsi világbajnokként értelmezi a jogszabályt, a "törvény én vagyok" elv mentén. Az a baj, hogy a bíróságok jól láthatóan bedőlnek a szabály nélküli erkölcs mentén való ítélkezésnek, holott az adózásnak nem szabad olyan - nem létező - elvek mentén működnie, főleg, ha a konkrét elfogadott, kihirdetett jogszabály ezzel ellentétes adózói döntést is engedélyez.

Belföldön már pusztán a kisadózás választása adóelkerülésnek minősülne, de a négygyermekes nyugdíjas is adóelkerülést követhet el pusztán azzal, hogy hogy munkaviszonyra lép a családi cégével. A nemzetközi egyezmény azonban a magyar "rendeltetésszerű joggyakorlás" nevű izé fölött áll, akkor is, ha ez a hivatalnokoknak nem tetsző.

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Ingatlan-bérbeadás

Szipszer Tamás

adószakértő

Katás egyéni vállalkozó – NAV-ellenőrzés

Szipszer Tamás

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 szeptember
H K Sze Cs P Sz V
31 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 1 2 3 4
hirdetés

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close