További témák
hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Tulajdonszerzési jog átengedésének adókövetkezményei lízingnél

  • dr. Juhász Péter, HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.
2

A polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (4) bekezdése értelmében, ha a lízingbe vevő jogosult a lízingbe vett dolog tulajdonjogának vagy jognak a megszerzésére, e jogát a lízingbeadó hozzájárulása nélkül jogosult harmadik személyre átruházni. A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 6. § 89. pontja szintén a pénzügyi lízing ismérvei közt említi, hogy a lízingbe vevő jogosultságot szerez arra, hogy a szerződésben kikötött időtartam lejártával a lízingdíj teljes tőketörlesztő és kamattörlesztő részének, valamint a szerződésben kikötött maradványérték megfizetésével a dolgon ő vagy az általa megjelölt személy tulajdonjogot szerezzen.

A lízingkonstrukció végén tehát – legyen szó akár nyílt, akár zárt végű lízingről – a felek közötti szerződés értelmében a lízingbe vevő jogosult harmadik személyre átruházni a tulajdonszerzési jogát, aminek eredményeképpen az utolsó lízing díj megfizetésével e harmadik személy minden további jogcselekmény nélkül megszerzi a lízing tárgyának (az esetek jelentős részében valamilyen ingatlannak a) tulajdonjogát (ez egyben azt is jelenti, hogy a lízingbe vevő nem szerez tulajdonjogot a lízing tárgyán).

Bár a lízingszerződések rendre tartalmazzák a fenti kitételt, annak tényleges alkalmazása előtt érdemes áttekintetni, hogy a tulajdonszerzési jog átengedésének milyen adókövetkezményei lesznek, különös tekintettel arra, hogy ritkán alkalmazott jogintézményről van szó, amelynek kapcsán kikristályosodott jogalkalmazási gyakorlatról még nem beszélhetünk.

Elsőként az általános forgalmi adónemet vesszük górcső alá, mely kapcsán az alábbi kérdések vetődhetnek fel:

• az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) rendelkezései szerint szolgáltatásnyújtás vagy termékértékesítés történik-e a lízingbe vevő és a harmadik személy relációjában,

• a tulajdonszerzési jog átruházása kapcsán alkalmazhatóak-e a lízingtárgy (például lakóingatlan) értékesítésére vonatkozó szabályok (adómentesség, kedvezményes adókulcs)?

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, milyen áfa- és illetékszabályokat kell alkalmazni!

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

 

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Hozzászólások (2)

halajkone

Valóban ki kellene egészíteni a cikket!

Biró László

Sajnos a legfontosabb kérdést nem tárgyalja a cikk, miszerint a kijelölt vevőnél keletkezik-e jövedelem arra tekintettel, hogy a (szokásos) piaci ár alatt vásárol meg egy gépjárművet/ingatlant.

A gyakorlat azt mutatja, hogy pl. szgk esetében a választható legnagyobb maradványérték is bőven a piaci ár alatt van. Tudomásom szerint ilyenkor a lízingbevevő és a kijelölt (magánszemély) harmadik fél között jogviszonyos jövedelem (pl. bér v. egyéb jövedelem) keletkezik (ha nem számlázza ki a szolgáltatást) a piaci ár és a fizetett maradványérték közötti részre.

Aztán újabb meglepetés mikor a kijelölt vevő értékesítési a korábbi lízingtárgyat és ha ki is számlázták neki a jog átruházását nem vonhatja le az eladási árból.

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Telephelynek minősül?

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Pénztárgép-kötelezettség

Nagy Norbert

adószakértő

Kata – munkaviszony

dr. Radics Zsuzsanna

tb-szakértő, jogász

2019 augusztus
H K Sze Cs P Sz V
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X