Tisztelt Szakértő! A következőben szeretnék tájékoztatást kérni: katás egyéni vállalkozó magánszemélyként bérbe ad ingatlant (ez be is van jelentve a NAV-hoz) a tavalyi évben a katás bevétele és a bérbeadási bevétele összesen átlépte a 6 000 000 Ft-ot, de külön-külön nem érte el. A 8 000 000 Ft-ot viszont nem lépte át. Van-e teendő ilyenkor? A két bevételt össze kell adni áfa szempontjából? Ha kell áfát fizetni, mi után kell? Előre is köszönöm a segítséget.
December 31-én három – a vállalkozásoknak jelentős adómegtakarítást eredményező – határidő jár le. Az év utolsó napjáig választható a kisadózók tételes adója (kata) és a kisvállalati adó (kiva) - ha már január elsejétől ezen igen kedvező adózási módok egyike szerint kíván adózni a vállalkozó -, illetve az alanyi mentesség az áfában. Ehhez mindössze annyit kell tenni, hogy 2016. december 31-én éjfélig az erre vonatkozó nyilatkozatot el kell juttatni az adóhivatalnak. A pénztárgéphasználatra újonnan kötelezetteknek is az év utolsó napján jár le a kassza üzembehelyezésére nyitva álló határidő, amely az állami támogatás igénybevételének egyik legfontosabb feltétele.
Tisztelt Szakértő! Jelenleg katás egyéni vállalkozó, aki munkaviszonnyal is rendelkezik 2017.05.15-én fog várhatóan szülni ikergyermekeket. A munkaviszonyában, mely 2012.07.01-től folyamatosan fennáll, jelenleg gyesen van az első gyermekével, aki 2014.12.04-én született. A munkaviszonyban a tgyás-t 2014.11.14-én kezdte meg, azóta folyamatosan fizetés nélküli szabadságon van jelenleg is, és nem is fog visszamenni dolgozni a szülésig. A munkaviszonyában az első gyermeknél bruttó 209 250 Ft-os átlagos havi jövedelmet állapítottak meg (napi 6975 Ft), ez volt a gyed alapja is. Katás egyéni vállalkozóként 2014.07.01-től minősül főfoglalkozásúnak, minden hónapban megfizette a tételes 50 000 Ft-os katát. A tgyás és a gyed első éve alatt alkalmazott látta el a feladatokat, személyesen nem működött közre, 2016.01.01-től dolgozik újra egyéni vállalkozásában. Az első gyermek után a katás jogviszonyban nem kapott semmilyen ellátást, mivel nem volt meg a kellő biztosítási idő. Kérdéseim: 1. A katás egyéni vállalkozásában is igényelheti majd a csedet, illetve gyedet? Természetesen a csed alatt most sem működne személyesen közre. Mekkora összegre számíthat? 2. Az ikerterhesség miatt valószínűleg a szülést megelőző 2 hónapban kórházban lesz. Ha igényli a táppénzt az egyéni vállalkozásában, akkor az befolyásolja-e az ellátások (csed, gyed) összegét? 3. Jól gondolom, hogy a munkaviszonyára tekintettel az első gyermek esetében megállapított ellátási összeget fogják most is megállapítani?
Tisztelt Szakértő! Bt. 2017.01.01-től a kata alá szeretne bejelentkezni. Kérésem, hogy ki kell-e osztalékként fizetni az eredménytartalékban lévő 11 milliót és a 2016 évi 2 millió eredményt? Ha igen, akkor hogyan fog 2017-ben adózni az osztalék, amit a taggyűlés 2016-ra jóváhagyott? A beltag fog a kata alá bejelentkezni. Hogyan kell 2016. évi zárást elkészíteni? Hogyan kell kontírozni a záró tételeket? Sajnos ebben még kezdő vagyok. Segítségüket előre is köszönöm.
Érdemes december 31-éig minden kisvállalkozónak átgondolni a katára (kisadózók vállalkozások tételes adójára) váltást, hiszen jövőre a kétszeresére – 6 millió forintról 12 millióra – nő a kata bevételi határa, írja közleményében az NGM.
Átfogó program indul kis- és közepes vállalkozások (kkv) fejlődésének elősegítésére, hatékonyságuk, termelékenységük növelésére – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkára csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón.
A közteherfizetési kötelezettség változatlanul hagyása mellett az Országgyűlés 2017-től megduplázta a katás bevételi értékhatárt. Így felmerül a kérdés: egyéni vállalkozóként érdemes-e áttérni katára, és milyen szabályok szerint tehetjük ezt meg.
Egy katás egyéni vállalkozó 2016.09.01-jétől táppénzen van, melyről minden hónapban beküldésre került a 16T101E adatlap. Sajnos november hónapról csak késve, 12.15.-én lett beküldve az adatlap, így a mai nappal 12.20-án előírták november hónapra az 50 ezer fizetendő katát. A NAV-tól semmit sem kaptunk, tehát elvileg a 16T101E adatlapot feldolgozták, az adófolyószámlán mégis szerepel a fizetendő kata. Azt szeretném kérdezni, hogy ilyen esetben van még mód az adott hónapra a fizetendő adó törlésére vagy a késett bevallás miatt már semmit sem lehet tenni? A vállalkozó azóta is ténylegesen táppénzt kap a betegsége miatt Előre is köszönöm a válaszukat..
Tisztelt Szakértő! Katás egyéni vállalkozó 2016. október 31-ei hatálydátummal saját döntéssel kilépett a kata alól. Kérdésem: esetében mikortól választhatja majd újra a katát, figyelemmel a 2017. január 1-jétől életbelépő változásokra? Válaszát köszönöm. Rozika könyvelő
Az a kérdésem, hogy a 2017.01.01-jével katára áttérő bt.-nek a tao negyedéves előlegfizetési kötelezettségét 2017. januárban, áprilisban és júliusban teljesítenie kell-e, vagy sem?
Sok vállalkozás az év vége felé szembesül az éves adójával, illetve kalkulál azzal a szerencsés helyzettel, hogy az adózásának módját megváltoztatva hozzáigazíthatja egy másik adózási rendszerhez. A következőkben a társaságiadó-alanyoknak a katára, azaz a kisadózó vállalkozások tételes adójára való áttérésének dilemmával és teendőivel foglalkozunk.
Átalányadózó egyéni vállalkozó katára való áttéréséhez milyen elszámolásra, nyomtatványra van szükség?
Tisztelt Szakértő! Betéti társaság 2017.01.01-jétől át kíván térni a kata hatálya alá. A bt. beltagja öregségi nyugdíjas, aki már nem végez igazán munkát. Milyen minőségben lehet őt bejelenteni? Tehát fontos-e kisadózóként bejelenteni (mellékállásúként), vagy el lehet ettől tekinteni? A bt. kültagja egy másik katás bt. főállású kisadózója. Ő ebben az "új" bt.-ben mellékállású kisadózóként lenne bejelentve. A munkát ő végzi. Ez így járható út? Van még egy kültagja a cégnek, aki szintén nem végez munkát ténylegesen, és van főállású munkaviszonya. Vele mi a teendő? Még egy kérdés. A kata alá történő átjelentkezés bt. esetében a 16T201T nyomtatványon történik? Vagy még erre más bejelentkezési nyomtatvány is? Köszönöttel Szűcsné Urbán Ágnes
Tisztelt Szakértő! 2016. évben a bt. kisadózó és áfaalany. 2017. évre alanyi mentességet választott. Kérdésem a számlázással kapcsolatos: ha 2017 januárjában állit ki számlát decemberi időszakról, akkor áfásan vagy áfa nélkül kell számlázmi? (Folyamatos teljesitésnél is ez lenne a kérdésem.)
Tisztelt Szakértő! Főállású alkalmazott heti 40 órás munkaviszony mellett kata hatálya alá tartozó kiegészítő tevékenységű vállalkozást folytat, tehát átalányadózó a vállalkozói tevékenysége során. Adószámos magánszemélyként 68.20 TEÁOR szám alatt ingatlan-bérbeadási tevékenység végzésére jogosult. Ebben az esetben jogosult-e a bérbeadás során tételes költségelszámolást alkalmazni a rezsiköltségek esetében, illetve értékcsökkentést elszámolni a bérbeadása során vagy az igazolás nélküli 10 százalék levonását is alkalmazhatja? Mi van abban az esetben, ha ugyanezen adóalany szálláshely-szolgáltatási tevékenységet is végezne? Átalányadózást is alkalmazhat ebben az esetben, s ekkor bevétele nem számít bele a kata keretbe, vagy tételes költségelszámolást vagy 10 százalékos igazolás nélküli költséglevonást is alkalmazhatja ? Ugyanezen magánszemély bérjövedelme mellett megbízási díjban is részesül. Ebben az esetben alkalmazhatja-e a 10 százalék igazolás nélküli költséglevonást, a tételes költséglevonást vagy a teljes megbízási díj az adó alapját képezi?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték