Ha valaki egyéni vállalkozásra adná a fejét, ennek bonyolultsága miatt legjobb, ha személyesen keres fel egy adótanácsadót, de vannak általánosan megválaszolható kérdések is. Olvasói érdeklődésre az utóbbiakat ismertetjük.
Tisztelt Adószakértő! Szeretném kérdezni, hogy ha egy kisadózó egyéni vállalkozó egy bt.-ben kisadózó kültag, akkor milyen összegű katát kell fizetnie az egyéni vállalkozásban, illetve a betéti társaságban? Köszönöm szépen!
Van egy bt., amelyik jelenlegi állapot szerint a tao hatálya alá tartozik, és áfás tevékenységet végez. Mivel a bt. beltagja ezt a vállalkozást főállás mellett végzi, ezért egyszerűsíteni szeretné az adminisztrációt, és be szeretne jelentkezni a kata alá. Akkor a bt. beltagja fizetne havonta 25 ezer forintot, és a bejelentkezéskor megfizetné az osztalék utáni adót kiváltó adót? Gondolom, az áfabevallást azután is készíteni kellene, és év végén tudna esetleg kijelentkezni. Az áfa beletartozik a 6 milliós keretösszegbe? Mi az, amire nagyon figyelni kellene, és nem merült fel kérdésként? Ön szerint ez megéri? Ha jól számolom, akkor ebben az esetben "csak" a 25 ezer forint és a 10 százalék társasági adó közötti különbözet lehet a haszna, ami a maximális keretet kihasználva havonta 25 ezer forint lehet, amely haszonból le kell még számolni az iparűzési adót...
Kata, iparűzési adó, építményadó, telekadó, új fogalmi definíciók: az adócsomag számos ponton változtat a helyi adókról szóló törvényen.
Egyéni vállalkozását 2016. február 29-én indította a 2016. január 30-ától gyesen lévő anyuka. Vállalkozási tevékenységét (ruhakereskedést) 2016 május végén fogja beindítani, s átalakítás után megnyitni az üzletet. Az anyuka szakképzettséggel (kereskedelmi szakközépiskolai végzettséggel rendelkezik). Egyéb tevékenységként felvette a építőipari tevékenységet (kőműves és festő), és itt szakképzett alkalmazottat foglalkoztat. Ebből a tevékenységből márciusban volt bevétel. Hogyan kell a katát megfizetni a következő hónapokra?
Tisztelt Szakértő! Első körben szeretném a véleményét kérni, mit jelent az, hogy "legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszony". Ez a katás vállalkozók tételes adójánál mindenképp jelentőséggel bírhat. Adott egy hölgy, akinek van egy heti 40 órás munkaviszonya. A munkaviszonyában dolgozik, mellette nem főállású katás egyéni vállalkozó, így havonta 25 ezer forint tételes adót fizet. Azonban a hölgy most babát vár, és a munkaviszonyát a terhessége miatt nem tudja ellátni, ezért onnan táppénzen van. A táppénz mellett azonban a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát végez. Miután megszületik a baba, a főállásból csedben részesül, kisadózóként munkát nem végez. Amikor a főállásból gyedet kap, a gyed mellett ismét szeretne a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát végezni. Kérdésem, hogy abban az esetben, amikor a főállásában táppénzben, illetve gyedben részesül, és a táppénz, illetve a gyed mellett kisadózó egyéni vállalkozóként munkát végez, havonta mekkora összegű tételes adó fizetésére köteles: 25 ezer vagy 50 ezer forint? Megtisztelő válaszát ezúton is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Katás egyéni vállalkozó ha túllépi a 6 millió forintos határt, be kell-e áfaalanynak jelentkeznie, vagy elég, ha megfizeti a 4o százalékos büntető adót?
Tisztelt Szakértő! Egyéni ügyvéd a kamarai avatást követően adószámot kap. Az egyéni ügyvéd egyéni vállalkozóként adózik. Katas szeretne lenni. Milyen nyomtatványokat kell beadni a NAV-hoz a bejelentkezésre, hol jelzem a katára való jelentkezést és az áfába való bejelentkezést? Köszönettel
Tisztelt Szakértő! Van egy egyéni vállalkozó, aki a kata hatálya alá tartozik. Fiatal gazda pályázat miatt mezőgazdasági egyéni vállalkozó, amelyet 2014 novemberében nyert meg. És decemberben családi gazdaságot alakított, ahol ő a családi gazdaság vezetője. Az lenne a kérdésem, hogy maradhat-e a kata hatálya alatt vagy ki kell lépnie a katából?
Tisztelt Szakértő! Egyik adószámos magánszemély ügyfelünk személyi edzőként tevékenykedik. Ugyanezt a tevékenységét 2016.04.01-jétől szeretné katás egyéni vállalkozóként folytatni. Adott esetben meg kell-e szüntetni 2016.03.31-étől (16T101 nyomtatványon) a magánszemélyes adószámát és 2016.04.01-jétől megkérni az "új" egyéni vállalkozói adószámot? Vagy a már meglévő, magánszemélyként használt adószámát viszi tovább az egyéni vállalkozásába, és csak egy változásbejelentőt kell kitölteni (16T101E)? Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Főállású katás egyéni vállalkozó katásként szeretne tevékenykedni egy bt.-ben is, a másik tag nem működne személyesen közre, nem lenne biztosított a bt.-ben. Elegendő-e, ha a bt.-ben mellékállású katásként 25 ezer forintot fizet a személyesen közreműködő tag, az egyéni vállalkozásban pedig 50 vagy 75 ezret? Az világos, hogy az egyéni vállalkozásában főállású katás maradna a biztosított, a bt.-ben pedig nem lenne biztosított. Ön szerint ez így megoldható? Köszönettel: Boldog Zsuzsanna
1. Katás egyéni vállalkozó, akinek egy székhelye és egy telephelye van, mindkét helyen tételes helyi iparűzési adóra jelentkezett be. Az önkormányzat mindkét helyen évi 50-50 ezer adót vetett ki. Helyesen járnak-e el? 2. Egy katás egyéni vállalkozó egy székhellye és egy telephellyel rendelkezik. Egyik helyen katás tételes helyi adót fizeti, másik helyen nem fogadták el a katás tételes adót, mivel később lett bejelentve. Ez esetben az első helyen fizetnie kell-e a teljes 50 e tételes helyi adót, a másik helyen normál (bevétel minusz anyag, minusz elábé...) bevallást kell-e tennie? Lehet ez különböző a két helyen? Mi a teendő, ha nem lehet?
Az adatszolgáltatás összeghatártól függetlenül kötelező, vagy csak akkor, ha sz összeg eléri az egy millió forintot, és csak azokról kell adatot szolgáltatni? Köszönettel:
Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély egyéni vállalkozás indított és egyidejűleg bejelentkezett a kata törvény hatálya alá, mint főállású kisadózó. Ugyanez a magánszemély egy kft.-ben ügyvezető (társas vállalkozónak minősül és megbízási jogviszonyban ügyvezet), ahol személyesen nem működik közre, jövedelme nem származik. Lehetséges, hogy megmaradhat a főállású kisadózó státusz az egyéni vállalkozásban úgy, hogy a kft.-ben nem fizet egyáltalán járulékot az ügyvezetői státusza után? Vagy a kft.-ben kellene megfizetni legalább a minimálbér másfélszerese utáni a járulékokat annak ellenére, hogy nem működik közre és ekkor az egyéni vállalkozásban másodállásúnak minősülne (25 ezer forint kata/hó)? Köszönöm válaszukat!
Tisztelt Szakértő! A kérdésem a következő: ha egy másodállású katás szülni megy, akkor a katás jövedelme hogyan számít bele a gyedbe? Válaszát előre is köszönöm: Ildikó
dr. Radics Zsuzsanna
tb-szakértő, jogász
Dócziné Szabó Nikoletta
munkajogi és bérszámfejtési szakértő
NEXON
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték