T. Szakértő! Egy evás, munkaviszony melletti egyéni vállalkozó gyed idejére a főállású munkaviszonyában nem, csak az egyéni vállalkozásában szeretne dolgozni. Van-e kötelező jövedelemkivétel, vagy nem kell semmit sem fizetni? Ha mellékállású katás lenne, akkor átmenne főállású katába vagy maradna mellékállású? Köszönettel F. Gáborné
Olyan bt. választhatja-e a kata-adózást, amelynek kft-ben üzletrésze van?
Tisztelt Szakértő! Kérdésem, hogy ha egy egyéni vállalkozó év közben alakul (például 06.15-én), akkor a katakeret 3,5 millió forint? Ez igaz az alanyi adómentességre is? Ezzel a határral kell számolni, vagy napra kell arányosítani? Válaszát előre köszönöm!
Egy főállású katás egyéni vállalkozó keresőképtelen lett, 2015.06.10-én. Ettől a naptól kezdve táppénzben részesül, egy év leteltével is még mindig táppénzes állományban volt, de pénzbeli ellátást nem kapott, de az orvosi keresőképtelenségéről az igazolásai megvannak 2016.06.30-éig. De közben elindították a rokkantsági ellátás iránti kérelmet, ahhoz viszont a „ eresőképes tevékenységet nem lehet fenntartani” így az egyéni vállalkozás 2016.06.21-ével szüneteltetve lett. 2016.06. hónapban egész hónapban keresőképtelen, a háziorvosi, kórházi igazolások is megvannak 2016.06.01-2016.06.30-éig. 2016.06.21-étől viszont megállapították a rokkantsági ellátást a vállalkozó részére, de ettől a dátumtól szünetel is a vállalkozás. A kérdés kell-e 2016.06. hóra a kisadózók tételes adóját megfizetni, mivel így egy napot se volt keresőképes?
Tisztelt Szakértő! A kérdésem az lenne, hogy a kata törvény évközi változásában hivatkozott költségek fedezetére és fejlesztési célra kapott támogatásokba beletartozik-e a szakképző iskolai tanuló tanulószerződéses foglalkoztatása után kapott szakképzési hozzájárulás kötelezettséget csökkentő tétel, mivel értelmezésem szerint ha igen, akkor nem kell figyelembe venni katás bevételként, ellenkező esetben viszont igen. Sajnos ez a kérdés számomra sem a törvényből sem a kormányrendeletből nem derül ki. Segítségét előre is közönöm.
Bevételi értékhatár, ingatlan bérbeadás, adóalanyiság újbóli választása, a kisadózó jövedelme, nevelőszülők: címszavakban ezeknél a részletszabályoknál javasol módosítást az adócsomag.
Tisztelt Szakértő úr! Hivatkozva a mai napon megjelent alábbi írásra http://adozona.hu/kata_kiva/Fontolja_meg_mit_lep_Sokba_kerulhet_a_katas_EN3RT0 Nem találok választ az áttérés egy másik problematikájára, mely szerint, mi történik az egyéni vállalkozó 2016.12.31-én még ki nem fizetett vevői követelésének áfatartalmával (nem telt még el a 45 nap, vagy pénzforgalmi áfás), amennyiben kilép az áfakörből, és alanyi mentességet választ mégis? Én úgy gondolom, hogy ezeknek a számláknak az áfatartalmát be kell állítani az utolsó 2016-os áfabevallásba, és a normál esedékes áfával együtt be kell fizetni, függetlenül attól, hogy a vevő még nem fizetett a vállalkozónak. Köszönöm szíves tájékoztatását. Horváthné Ancsin Edit
Egyéni vállalkozó olvasónk 2017. január 1-jétől a katát szeretné választani. Jelenleg áfakörös (általános szabály szerint), az szja-ban tételes költségelszámolást alkalmazóként adózik. Vajon kell-e áfát fizetnie a készletek és eszközök után? És milyen egyéb kötelezettségei vannak áttérés előtt és után? Olvasónk kérdéseire Szipszer Tamás adószakértő válaszol.
T. Szakértő! Kft. 2017-től szeretne a kata alá tartozni. A kft. alatti halmozott tagi kölcsön sorsa mi lesz, illetve az eredménytartalékot le kell-e adózni azonnal vagy továbbviheti a kata alá? Tevékenységi köre üzlethelyiség bérbeadása, régiség adásvétele (különbözeti áfa) és egyéb kiskereskedelem. Segítségét köszönöm, Ildi
Tisztelt Szipszer Tamás! Először is köszönöm válaszát, de lehet, hogy a kérdésem nem volt teljes körű, ami a tárgyi adómentes tevékenység értékét a hatmillió forinból venné ki. Olvasgatva ugyanis az áfatörvény 85. § 1 bekezdés "j" pontját, a 2. bekezdés "a" és "b" pontját, ami kapcsolódik a 188. § 2. és a 3. bekezdés "e" pontjához, úgy értelmezem, hogy mégis csak levonható az adómentes értékesités. Kérem erősitsen meg fentiekkel kapcsolatban.
A Nemzetgazdasági Minisztérium által nemrégiben bejelentett adócsomag egyik legérdekesebb része a kata bevételi limitjének 12 millió forintra emelése. A módosítás kétségtelenül kedvező hatással lesz a mikrovállalkozók széles körére, ugyanakkor érdemes kicsit a közvetett hatásokat is elemezni – írja hírlevelében az Opten.
Tisztelt Szakértő! Áttérhet-e lottózót üzemeltető egyéni vállalkozó a kata hatálya alá? A Szerencsejáték Zrt jutalékot fizet a vállalkozónak, csak innen van bevétele. Gyors válaszukat köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó vállalkozói tevékenységének kezdő napja: 2016. 10. 20. Ezzel egy időben katát, és áfa tekintetében alanyi adómentességet választott. A kérdéseim: A tört év és tört hónap figyelembevételével mennyi lehet erre az évre a kata kerete? (Mi az a bevételi határ, ami után még nem kell megfizetni a 40%-os adót?) A tört év és tört hónap figyelembevételével mennyi lehet az a bevétel, aminél az alanyi adómentesség még alkalmazható ebben az évben? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő ! Az alábbi kérdésemre kérem, hogy szíveskedjen tájékoztatást adni. Az egyéni vállalkozó 2017.01.01-től kisadózást szeretne választani. Jelenleg, 2016. évben áfakörben lévőként (általános szabály szerint), az szja-ban tételes költségelszámolást alkalmazóként adózik. 2016. évi nettó árbevétele várhatóan 6,5 M forint lesz. 2016.12.31-én várhatóan 2 M forint (nettó) anyagkészlettel fog rendelkezni a korábbi évek beszerzéseiből, valamint 2016. évben vásárolt egy notebook és fénymásoló eszközöket nettó 400 ezer forint összegben. Szeretném megkérdezni, hogy a készletek és eszközök után az áttéréskor bevételt, adóalapot kell-e képezni, illetve ezek után szükséges-e áfát befizetni abban az esetben, ha a kisadózás mellett áfa körben marad a vállalkozó? Várhatóan 2017. évben sem fogja meghaladni az árbevétele az új áfa-alanyimentes értékhatárt, ezért annak lehetősége is felmerült, hogy 2016.12.31-én kilép az áfakörből és 2017. évre a kisadózás mellett áfa-alanyi mentesként adózik. Szeretném azt is megkérdezni, hogy ez utóbbi esetben a készletek és eszközök után keletkezik-e árbevétele, illetve áfafizetési kötelezettsége? A szíves válaszadását előre is megköszönöm. Tisztelettel: Strausz Tibor Adózóna előfizető
Tisztelt Szakértő! Adott egy kompfelár helyett áfakört választó őstermelő. A bevétele nem fér bele 8 millió forintba, költséggel szintén nincs túl jól ellátva. A 27%-os eho miatt felmerült, hogy egyéni vállalkozóként kellene folytatni a 450-es határ miatt. Ha jól tudom, egyéni vállalkozóként és őstermelőként ugyanazt a tevékenységet nem lehet végezni. Megoldás lehet-e, ha őstermelőként csak a szolgáltatói tevékenységeket hagynánk meg, illetve a területalapú- és gázolaj támogatást is itt venné fel, míg az egyénibe kerülne át a termelés vállalkozói formakód alapján. Mi lenne, ha katát választana a 12 millióra emelés miatt? Válaszát előre is köszönöm!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték