Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    121 találat a(z) Erzsébet-utalvány cimkére

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Részmunkaidőben (napi 4, heti 20 órában) foglalkoztatunk rehabilitációs kártyával rendelkező munkavállalót. Érdeklődni szeretnék, hogy neki adhatunk fele annyi összegű Erzsébet-utalványt, mint a 8 órában dolgozó munkavállalóknak, vagy neki is meg kell adni azt a keretet, amit a többiek kapnak? Új dolgozónk lépett be hó közepétől, neki is már meg kell adnunk a teljes összeget, mint a többieknek? Cafetéria-szabályzatban nem rendelkezünk arról külön, hogy új belépő miként kapja a juttatást. Ebben az esetben kell kapja a teljes összeget?

    Cikk

    Az Európai Bíróság döntése nem befolyásolja a SZÉP-kártyák elfogadását, azok továbbra is zavartalanul használhatóak – jelezték a kártyákat forgalmazó bankok az MTI megkeresésére, azt követően, hogy az uniós joggal összeférhetetlennek mondta ki a bíróság a SZÉP-kártya és az „Erzsébet étkezési utalvány” rendszer egyes elemeit.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egyik szállítónk promóciós akciója keretében 120 000 forint értékben Erzsébet-ajándékutalványt szeretne társaságunknak adni a rendszeres vásárlásainkért cserébe. Térítés nélküli számlát készítenének, mely 0 forint értékű, és pénzügyi teljesítést nem igényel. A számla megnevezése akció lenne, és feltüntetnék a rendelési számunkat is, amin vettük tőlük a termékeket. A számla mellé egy átadás-átvételit is alá kellene írni. A kérdésem az lenne, hogy mindez jár-e valamilyen adó-és járulékkötelezettséggel számunkra? Továbbá, ha kiosztjuk a dolgozóinknak az utalványokat, akkor ugyanúgy le kell adóznunk, mintha mi vásároltuk volna azokat (1,19-es szorzóval növelt összeg után 15 % szja, 14 % eho)? Egyáltalán ezt megtehetjük-e, hiszen térítés nélküli átadásról van szó? Válaszát előre is köszönöm!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! A béren kívüli juttatás adózásánál problémát jelent-e, ha a munkavállaló több munkáltatótól (fő- és mellékállás) is kap cafeteriát (például ha a főállásában 450e ezer forint kerete van 96 ezer forint Erzsébet-utalvánnyal, akkor a mellékállásában kaphat-e havi 5000 forint Erzsébet-utalványt a 34,51százalék adó megfizetésével)? Válaszát előre is köszönöm!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás Erzsébet-utalványt szeretne adni, de munkakörönként/beosztásonként eltérő mértékben. Van-e adózási vagy munkajogi szabályozás arra, hogy „csoportonként” differenciálva kapják a dolgozók az utalványt? És van olyan dolgozó(k), aki semmiféle béren kívüli juttatást nem kap(nak). Továbbá szabályosan járunk-e el, ha olyan dolgozó, aki 4 órában van foglalkoztatva, ugyanabban a munkakörben, a 8 óráshoz viszonyítva csupán a fele utalványt kapja? Válaszát előre is köszönöm.

    Kérdés

    A 437/2015. kormányrendelet 5. §-a és az szja-törvény 7. § g) pontja, illetve az szja-törvény 3. számú melléklet II.3. pontja alapján úgy gondolom, hogy a 6 órát meghaladó kiküldetés esetén ezen személyeknek fizetett 3000 forint napidíjátalány adómentes juttatásnak minősül. Ezt nem kell az 1,19 százalékos alapra 15 százalékos szja-val és 27 százalékos ehoval terhelni akkor, ha "a kiküldetés többletköltségeire tekintettel más juttatást nem ad". Ilyen juttatásnak minősül-e az egyébként minden munkavállaló részére a cafetéria rendszerében önként választhatóan adott Erzsébet-kártya (utalvány), illetve a SZÉP-kártya vendéglátás "zsebébe" történő juttatás? Válaszukat előre is köszönöm!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy kft., amely éttermi vendéglátással foglalkozik, szeretne cafetériaelemeket adni dolgozóinak. Megteheti azt, hogy cégen belül a különböző munkavállalói köröknek másfajta juttatást ad? Például a szakácsok SZÉP-kártyát kapnak, a kézilányok és takarítók pedig Erzsébet-utalványt? Lehet más összegű juttatást adni cégen belül, vagy egységesen kell? Vagy, ha mindenki összegben ugyanazt kapja, de különböző elemeket, a szakácsok mondjuk 5 ezer forintot SZÉP-kártyában, a takarítók és kézilányok 5 ezer forintot Erzsébet-utalványban? Vagy lehet olyat, hogy valaki egyáltalán nem kap semmit?

    Cikk

    Január 1-jétől újabb 5 százalékkal nő a honvédségnél dolgozók bére, és emelkednek a béren kívüli juttatások is – jelentette be a honvédelmi miniszter a honvéd érdekvédelmi szervezetekkel kötött együttműködési megállapodás aláírása előtt hétfőn Budapesten.

    Kérdés

    Kérdésem: Az szja törvény 70. § (4) bekezdése szerint a 8 ezer forint értékhatárt meghaladóan a munkavállalóknak adott Erzsébet-utalványnál be kell-e tartani a 70. § (1a) szerinti szabályt: minden munkavállalónak azonos feltételekkel, illetve cafetériaszabályzatban meghatározott ismérvek alapján besorolva, és azon belül azonos mértékben adható-e ez a juttatás, vagy szabadon bármelyik dolgozónak bármennyi, az ismert adózási feltételek mellett (1,19-szeres összeg után 16 % szja, 27 % eho)? Ugyanez a kérdésem a csekély értékű ajándék vonatkozásában [70. § (5)]. Az itt meghatározott feltételek mellett, ha ezt a munkáltató adja a munkavállalójának, csak azonos mértékben adható, vagy ettől el lehet térni?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Lehet, hogy egy kicsit blőd a kérdés, de cégen belül vitába keveredtünk az alábbi kérdésben: Erzsébet-utalvány után a munkáltatónak előírt, megfizetett szja és eho költség vagy ráfordítás a cégnek? 1. álláspont: 55 számlaosztályban könyvelendő 2. álláspont: 86 költségvetéssel elszámolt adók Válaszukat várva.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! A kérdésem az lenne, hogy ha a munkáltató kizárólag év végén, egy összegben 72 ezer forint étkezési utalványt ad a munkavállalónak, akkor ennek elszámolása során lehet-e alkalmazni a 14 százalékos ehót?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Az egyik kilépő munkavállalónk munkaviszonya 2015. 09. 30-ával megszűnt. A részére fizethető éves cafetériaösszeg 306 000 Ft. Idén 2015. 09. 30-ig összesen 219 000 Ft béren kívüli juttatásban részesült. Amely összeg 156 000 forint értékben Erzsébet-utalványt és helyi utazási bérletet, továbbá 63 000 forint összegben SZÉP-kártya feltöltést tartalmazott. A SZÉP-kártyán kívüli béren kívüli juttatások után 14 százalék ehokötelezettség keletkezik a 200 000 forintos keretösszeg erejéig. Mivel a dolgozó munkaviszonya 09. 30-án megszűnt, az szja-törvény 70. § (4) bekezdésének b) pontja, valamint a (4a) bekezdés b) pontja értelmében a kedvezményes juttatás keretösszegét is arányosan kell figyelembe venni, értelmezésem szerint. Így a kedvezményes keretösszegen felüli rész (jelen esetben: 200 000 Ft x 273/365 nap=149 589 Ft) lenne, viszont a munkavállaló részére kedvezményesen adott béren kívüli juttatás összege (SZÉP-kártyán felüli rész) 156 000 Ft volt. A különbség: 6 411 Ft. Az ehotörvény 3. § (4) és (6) bekezdése értelmében ezen különbözet után 27 százalék ehokötelezettség keletkezik, amelyet csökkenteni kell a már bevallott, és megfizetett 14 százalékos ehoval. Vagyis plusz 13 százalék ehofizetési kötelezettség keletkezik (jelen esetben 6411x1,19x0,13=992 Ft). A kérdésem az lenne, hogy jól értelmezem-e az szja- és az ehotörvény előírásait? Válaszát előre is köszönöm!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Szíves segítségét kérném abban, hogy bt. ügyvezetője, aki személyesen közreműködik a bt. tevékenységében, de díjazást nem kap érte, részesülhet-e étkezési Erzsébet-utalványban? A 36 órán túli munkaviszonyában havi 5000 forint értékű utalványt kap a bt. a havi 3000 forintot megvásárolná, illetve az utalvány után fizetendő járulék összege a béren kívüli juttatások járuléka, azaz 35,7 % lesz? A bt. munkavállalója (aki szintén rendelkezik más munkáltatónál 36 órás munkaviszonnyal) a fő munkaviszonyában kap havi 8000 forint étkezési Erzsébet-utalványt. Lehetőség van-e arra, hogy a taggyűlés határozatot hoz arról, hogy az ügyvezető nyilatkozata alapján 3000 forint/hó étkezési utalványban részesül, a munkavállaló pedig nyilatkozata alapján nem az étkezési Erzsébet-utalványt, hanem a 3x10 150 forint ajándék Erzsébet-utalványt választja. Köszönöm a segítséget, a választ.

    Kérdés

    Tisztelt Adózóna! Munkavégzésre hivatalos állományból kirendelt magánszemélyeknek hogyan adható Erzsébet étkezési utalvány? Az így munkavégzésre kirendelt dolgozók nem felelnek meg az Mt. szerinti "kirendelés"-nek, azaz nem az a munkáltató fizeti ki a bérüket, akinél a munkavégzés történik. Lényegében a munkát végző magánszemélyekkel a juttató semmilyen közvetlen kapcsolatban nincs. Elképzelésük szerint azokat a magánszemélyeket jutalmaznák, akik jól dolgoznak. A jutalmazás akár többször egymás után is (nem csak évi 3 alkalommal) megtörténhetne, melynek összege alkalmanként egy 500 forint értékű Erzsébet-utalvány lenne. Van erre Önök szerint valamiféle megoldás? A választ előre is köszönöm! Üdvözlettel: Kukla Lászlóné

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    1 2 3 4 5 6 7 8 9

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Halastó értékesítése

    dr. Bartha László

    adójogi szakjogász

    Gyod – fizetés nélküli biztosítás szünetel?

    dr. Radics Zsuzsanna

    tb-szakértő, jogász

    T1041 változásbejelentés

    dr. Radics Zsuzsanna

    tb-szakértő, jogász

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2026 április
    H K Sze Cs P Sz V
    30 31 1 2 3 4 5
    6 7 8 9 10 11 12
    13 14 15 16 17 18 19
    20 21 22 23 24 25 26
    27 28 29 30 1 2 3
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media