69 találat a(z) ELÁBÉ cimkére
Térítés nékül átadott áru számláját így könyvelje!
Cikk
Áru térítés nélküli átadása esetén hogyan kell könyvelni a pénzügyi teljesítést nem igénylő számlát? – kérdezte olvasónk. Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.
Iparűzési adó
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Iparűzési adóval kapcsolatban a kérdésem a következő: Kft. 500 millió forint feletti árbevételt ért el 2016. évben. Ebben az esetben a nettó árbevétel sávosan csökkenthető az elábé értékével. Az exportértékesítéssel kapcsolatban felmerult elábé esetével nem kell sávosan számolni, a teljes elábé levonható. A kérdés az, hogy a kft. 90%-ban exportra értékesít, de a szóban forgó elábé belföldi értékesítéssel áll összefuggésben. Vagyis a döntően exportra termelő cég a gyártás során felmerült hulladékot – mely elábéként szerepel a könyvekben – belföldre értékesíti. Ez belföldi értékesítéssel kapcsolatban felmerult elábénak minősul ebben az esetben vagy exportértékesítéssel kapcsolatban felmerült elábénak? Köszönettel a választ.
ELÁBÉ
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. főtevékenységként nyílászáró-kereskedelemmel foglalkozik. Az általa megvásárolt termékeket elsődlegesen a 814. ELÁBÉ főkönyvi számlára könyveljük. Esetenként előfordul, hogy az általa értékesített nyílászárót be is kell építeni. Ebben az esetben a nyílászáró beszerzési értéke anyagköltségnek minősül-e, vagy maradhat a 814-es számlán? Köszönettel: Vadkerti Ilona
Kávé áfája a piaci büfében 2017-től
Kérdés
2017.01.01-től a piaci vendéglátással (büfé) foglalkozó vállalkozás által helyben készített kávé az összes hozzá kapcsolódó ízesítéssel (tej, tejszín, csokoládé, tejszínhab,, aprósütemény), melyeket az ár tartalmazza, 18 százalékos áfakörbe tartozik-e? Számít-e, hogy helyben fogyasztják a terméket, vagy elviszik? A kávé így alapanyag-e, vagy elábé? Köszönettel.
Önköltség, elabé és ipa kapcsolata
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Reklámkészítéssel foglalkozó cég önköltségszámítással számolná ki a teljes produkciók (reklámfilm, plakát, online felület...) gyártási költségét. Ez azt jelenti, hogy mind saját forrásból és küldő forrásból is igénybe vesz hozzá szolgáltatásokat. A kész produkciókat munkaszám alapján ELÁBÉ-ra könyvelnénk. Ez az ELÁBÉ, ami tartalmazhat arányos munkabért, forgatási biztosítást és egyebeket... levonható-e az iparűzési adóból, mint ELÁBÉ? Köszönettel: Ildikó
Apport
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Alakult egy kft. 5 millió forint törzstőkével, amelyből 700 ezer forint az apport értéke. Az apport árukészlet. Az apport értékét független könyvvizsgáló állapította meg. Aki az apportot nyújtotta, rendelkezik számlával a beszerzett áruról, melynek az értéke nettó 703 ezer forint. Hogyan kell könyvelnem ezt az apportot? Kell-e könyvelnem egyéb bevételt vagy ráfordítást? (Az eszköz könyv szerinti értéke és a cserébe kapott részesedés alapító okirat szerinti érték különbözetére gondolok.) Ha kell könyvelnem, hogyan állapítom meg az értékét, és hogyan jelenik meg a könyvelésemben? Könyveléstechnikailag hogyan kell kezelnem az apportot? A cégbírósági bejegyzéskor könyvelem a 2-es számlaosztályba, az áruk közé, majd átvezetem a 814-re, az ELÁBÉ számlára? Segítségét megköszönve várom a válaszát. B.K.
Költség
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. reklámtevékenységgel foglalkozik. Ügyfelei részére a megrendelt reklámokhoz szükséges reklámhordozókat (plakátok, szóróanyagok, matricák stb.) külső felekkel legyártatja, az ügyfél által a számára leadott kreatív alapján. Kérdésem az, hogy e legyártott és a megrendelt reklámokhoz felhasznált termékek elábé-ként, vagy anyagköltségként számolandók-e el? A reklámot megrendelő felé e termékek gyártási költségként kiszámlázásra kerülnek. Válaszát előre is köszönöm.
Iparűzési adó
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy gazdasági társaság értékesítési célú saját lakóingatlant épít. Az építés úgy néz ki, hogy nincsen generálkivitelező, a gazdasági társaság szerzi be a különböző építési anyagokat, és különféle szakemberek építik be ezeket. A gazdasági társaság például megvásárolja a villamos boltban a különféle kábeleket, elosztókat, konnektorokat stb., jön az Y villanyszerelő cég és ezeket beépíti, majd a szerelési munkát leszámlázza. A munkáknak egy része saját kivitelezésben is megvalósul, például a kőművesmunkák egy részét saját alkalmazott végzi, ahogy van saját építészmérnök, aki koordinálja és felügyeli a feladatokat. Az építéshez kapcsolódó szolgáltatások után –mint az előbb említett villanyszerelés esetében – véleményem szerint nem jön létre alvállalkozói szerződés, mivel az építő gazdasági társaságnak nincsen megrendelője, akinek építené az ingatlant, hanem ezt saját részére készíti, értékesítési céllal. Számvitelileg az ingatlan tulajdonképpen egy saját termelésű készletnek minősül. Az lenne a kérdés, hogy értékesítéskor az ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatások figyelembe vehetők-e az iparűzési adónál. Egyes álláspontok szerint elábé-nak minősül, de véleményem szerint nem valósul meg a változatlan formában történő beszerzésértékesítés. Szeretném a figyelmét felhívni a 2106/2009 számú közigazgatási elvi határozatra, amelyben egy vállalkozást elmarasztaltak, a szolgáltatások figyelembevétele miatt. Nem találtam infót, hogy azóta esetleg változott volna -e a jogszabály.
Adóhiány, határozat II.
Kérdés
Tisztelt Sinka Júlia! Kérem, Ön válaszolja meg ezeket a kérdéseket. 2013-ban kezdődött egy NAV áfaellenőrzés, mely a 2013. 01–03. hónapokra vonatkozott. 2016-ban hozott határozat alapján egy szállítónk számláit nem fogadta el a NAV és a hozzátartozó által visszaigényelt áfát adóhiányként állapította meg. Ugyanakkor a gazdasági esemény bevétel részét, a külföldi vevőt elfogadta az ellenőrzés során. A határozat kötelezte a céget az adóhiány könyvelésére. A bejövő számlánk belföldi volt, a kimenő számlánk pedig áfamentes közösségi értékesítés. A kérdéseim a következők: 1. Könyveléstechnikailag mi a teendőnk az el nem fogadott számlákkal? 2. Amennyiben a számlákat kiemeljük a könyvelésből, rendezetlen pénzügyi helyzet áll fenn, a szállító részére átutalt összegek miatt. Mi a teendő ilyen esetben? 3. A határozat alapján a társasági adót és iparűzési adót is önellenőriznünk kellene? 4. A NAV elfogadta a kimenő számlát jogosnak áruféleség, darabszám mélységig, hogyan magyarázom azt, hogy áru ugyan bizonyítottan kiment, de ha a vitatott számlákat kiveszem, nincsen készletem a kiszállításhoz. Mi legyen a bevétellel, s az érte kapott pénzeszközzel? 5. A társasági adó és az iparűzési adó önrevíziója esetén ebben az esetben csak az ELÁBÉ-t kellene csökkentenünk vagy a hozzá kapcsolódó bevételt is? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: Géczi Sándorné
EUR raklap térítés nélkül
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk áfaalany. Kereskedelmi tevékenységünk okán EUR raklapon szállítunk bel- és külföldre egyaránt. Több esetben érték nélkül szerepel az értékesítési számlán a raklap, de van amikor ellenértéket (betétdíjat) számítunk fel. Göngyölegekről is folyamatos mennyiségi és értéknyilvántartást vezetünk. Kérdéseim a térítés nélküli esetre vonatkoznak: 1. A 81. Elabéként számolhatom-e el (a 26.-tal szemben) a havi készletkönyvelés során az ellenérték nélkül átadott raklapok beszerzési értékét? Nem minősül térítés nélküli anyag átadásnak? 2. Áfafizetési kötelezettséget keletkeztet annak ellenére hogy csomagolóanyag? 3. Felmerül az a verzió is, hogy csak a raklapról mint göngyölegről az eddigi mennyiségi és értéknyilvántartás helyett csak mennyiségi nyilvántartást vezetnénk. Az évközi raklap beszerzést ez esetben az 511. csomagolóanyag költségnem számlára könyveljük. Az évközi mozgásokat értékben nem, csak mennyiségben tartjuk nyilván. Így az ellenértékkel eladott esetben sem számoljuk el az Elabét. December 31-én a meglévő mennyiség értékével csökkentjük 511. csomagolóanyag költségeinket a 26.-tal szemben. Ez helyes lehet így? Válaszukat előre is köszönöm.
Hálózatos jegyirodai értékesítés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretném a segítségüket kérni: cégünk jegyirodai értékesítéssel foglalkozik, amelyért a kibocsátótól jutalékot kapunk. Az általunk értékesített jegyekről áfás számlát állítunk ki a vásárló részére, árbevételként számoljuk el. A kibocsátó meghatározott időszakonként részünkre a jegyforgalomról szintén áfás számlát állít ki a jutalékkal csökkentett árról (mellékletben részletezve a forgalmunkat, valamint a ráeső jutalékot). A kérdésem az lenne, hogy helyesek-e a fenti számlázási módok, valamint az, hogy hogyan kellene könyvelnünk a kibocsátó számláját? Elábé, valamint jutalékbevétel? Segítségüket előre is köszönöm.
Vám könyvelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk egy gépsort szerzett be továbbértékesítési céllal, holland partnerétől, aki azt Kinából szerezte be, és szállította – közvetlenül – Magyarországra. A vámkezelést cégünk bonyolította, de a megállapodásunk alapján a vámköltséget a holland partner fizette. A kérdésem az lenne, hogy hogyan könyvelem a vámköltséget ilyenkor, illetve könyvelem-e egyáltalán (az adófolyószámlánkon szerepel, és a vámhatározaton is, csak nem mi utaltuk, hanem a holland cég)? Helyes-e, ha ELÁBÉ-t növelő tételként könyvelem a vámhatározat alapján, és egyéb bevételként könyvelem le, mint átvállalt tartozást? Válaszát előre is köszönöm: Kiss Tímea
Magyarországi fióktelep
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy szlovák cég és magyarországi fióktelepének egymás közti árumozgatásával kapcsolatban szeretnék állásfoglalást kérni. A szlovák cég élelmiszer-nagykereskedelemmel foglalkozik, Olaszországból importál termékeket, amit a szlovák telephelyen tárol, onnan magyarországi fióktelepére szállít, és a magyar ügyfeleit innen szolgálja ki. 1. Kell-e számlát kiállítania a szlovák cégnek a magyarországi fióktelep részére, vagy elég szállítólevéllel, fuvarokmánnyal (CMR) alátámasztani? 2. Elszámolható-e az áru (ELÁBÉ) a magyarországi fióktelep könyvelésében? Előre is köszönöm válaszukat.
Anyagköltség vagy elábé?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy vendéglátóegység beszerzéskor a süteményeket árunak minősítette, és elábéra könyvelte, mivel ezen termékeket csak beszerezte, és továbbértékesítette. Helyesen jár-e el a cég, akkor is, ha felszolgálási díj társul a süteményhez, tehát nem elvitelre vásárolják a terméket? Illetve, ha például egy tortát egyben vásárol meg, de a pultba már felszeletelve rakja ki, és úgy árusítja, abban az esetben is elábéra könyvelhetők és árunak minősíthetők a termékek? Ugyanez a kérdés a beszerzett gyümölcslevek, ásványvizek tekintetében is. Beszerzéskor kartonszámra vásárolja ezeket a cég, de felszolgáláskor csak pár decilitert fogyaszt egy vendég. Tehát nem egy az egyben lesz továbbértékesítve az üdítőital, hanem felbontásra kerül a csomagolása, és csak bizonyos mennyiséget fogyaszt el belőle egy vevő. Ettől még árunak minősíthető a termék vagy nem? Anyagköltségek közé kellene könyvelni ezen termékeket vagy elábéra? Válaszát előre is köszönöm, Üdvözlettel, Lívia
Anyag vagy áru?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Informatikai cég (a leendő vevő igényei szerint) számítástechnikai alkatrészeket vásárol, majd ebből komplett számítógép-konfigurációt állít össze, amelyet a vevőnek elad. Ebben az esetben a megvásárolt alkatrészek anyagként vagy elábéként kezelendők? Köszönöm.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
