74 találat a(z) ELÁBÉ cimkére
Hálózatos jegyirodai értékesítés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretném a segítségüket kérni: cégünk jegyirodai értékesítéssel foglalkozik, amelyért a kibocsátótól jutalékot kapunk. Az általunk értékesített jegyekről áfás számlát állítunk ki a vásárló részére, árbevételként számoljuk el. A kibocsátó meghatározott időszakonként részünkre a jegyforgalomról szintén áfás számlát állít ki a jutalékkal csökkentett árról (mellékletben részletezve a forgalmunkat, valamint a ráeső jutalékot). A kérdésem az lenne, hogy helyesek-e a fenti számlázási módok, valamint az, hogy hogyan kellene könyvelnünk a kibocsátó számláját? Elábé, valamint jutalékbevétel? Segítségüket előre is köszönöm.
Vám könyvelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk egy gépsort szerzett be továbbértékesítési céllal, holland partnerétől, aki azt Kinából szerezte be, és szállította – közvetlenül – Magyarországra. A vámkezelést cégünk bonyolította, de a megállapodásunk alapján a vámköltséget a holland partner fizette. A kérdésem az lenne, hogy hogyan könyvelem a vámköltséget ilyenkor, illetve könyvelem-e egyáltalán (az adófolyószámlánkon szerepel, és a vámhatározaton is, csak nem mi utaltuk, hanem a holland cég)? Helyes-e, ha ELÁBÉ-t növelő tételként könyvelem a vámhatározat alapján, és egyéb bevételként könyvelem le, mint átvállalt tartozást? Válaszát előre is köszönöm: Kiss Tímea
Magyarországi fióktelep
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy szlovák cég és magyarországi fióktelepének egymás közti árumozgatásával kapcsolatban szeretnék állásfoglalást kérni. A szlovák cég élelmiszer-nagykereskedelemmel foglalkozik, Olaszországból importál termékeket, amit a szlovák telephelyen tárol, onnan magyarországi fióktelepére szállít, és a magyar ügyfeleit innen szolgálja ki. 1. Kell-e számlát kiállítania a szlovák cégnek a magyarországi fióktelep részére, vagy elég szállítólevéllel, fuvarokmánnyal (CMR) alátámasztani? 2. Elszámolható-e az áru (ELÁBÉ) a magyarországi fióktelep könyvelésében? Előre is köszönöm válaszukat.
Anyagköltség vagy elábé?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy vendéglátóegység beszerzéskor a süteményeket árunak minősítette, és elábéra könyvelte, mivel ezen termékeket csak beszerezte, és továbbértékesítette. Helyesen jár-e el a cég, akkor is, ha felszolgálási díj társul a süteményhez, tehát nem elvitelre vásárolják a terméket? Illetve, ha például egy tortát egyben vásárol meg, de a pultba már felszeletelve rakja ki, és úgy árusítja, abban az esetben is elábéra könyvelhetők és árunak minősíthetők a termékek? Ugyanez a kérdés a beszerzett gyümölcslevek, ásványvizek tekintetében is. Beszerzéskor kartonszámra vásárolja ezeket a cég, de felszolgáláskor csak pár decilitert fogyaszt egy vendég. Tehát nem egy az egyben lesz továbbértékesítve az üdítőital, hanem felbontásra kerül a csomagolása, és csak bizonyos mennyiséget fogyaszt el belőle egy vevő. Ettől még árunak minősíthető a termék vagy nem? Anyagköltségek közé kellene könyvelni ezen termékeket vagy elábéra? Válaszát előre is köszönöm, Üdvözlettel, Lívia
Anyag vagy áru?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Informatikai cég (a leendő vevő igényei szerint) számítástechnikai alkatrészeket vásárol, majd ebből komplett számítógép-konfigurációt állít össze, amelyet a vevőnek elad. Ebben az esetben a megvásárolt alkatrészek anyagként vagy elábéként kezelendők? Köszönöm.
Társaságiadó-bevallás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy nem régen működő kis kereskedelmi kft. szerény bevételéből nem tudja kigazdálkodni az új számítás szerinti adóbefizetési kötelezettséget. 2014-ben az ELÁBÉ még segített. Az összes bevétel 80 százaléka áruban van a társaság raktárában. Az eredmény - 325 ezer forint. Kérdésem: ebben az esetben a bevallás lapján választom az (1) kódot, vagy fizetni kell a nagy adót? Köszönettel.
Alvállalkozás, közvetített szolgáltatás az ipa alapjában
Cikk
Mi az alvállalkozó teljesítés, és mi a közvetített szolgáltatás a helyi adókról szóló törvény megközelítésében? A definíciók mellett bemutatjuk, milyen nyilvántartásokat érdemes készíteniük saját kényelmük érdekében is a vállalkozásoknak.
ELÁBÉ vagy anyag?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Klímaszereléssel és karbantartással foglalkozó cég a beszerelésre kerülő klímaberendezéseket is maga szerzi be, és szállítja a megrendelőnek. A klímaberendezéseket egy nagykereskedelmi cégtől vásárolja majd, és beszereli a megrendelések alapján. Kérdésünk, hogy ebben az esetben maga a klímaberendezés anyagköltségnek vagy ELÁBÉ-nak minősül? A cég főtevékenysége az épületgépészet, kizárólag azokat a klímákat szerzi be, melyeket azonnal be is szerel. Amennyiben ELÁBÉ-nak minősül az így vásárolt és beszerelt berendezés, fel kell-e venni a tevékenységi körök közé a kereskedelmi tevékenységet, illetve, ha magánszemély a megrendelő, kell-e pénztárgépet használni? Válaszát előre is köszönöm, Szabóné Sós Ildikó
Későn kivetett illeték
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Használt lakások értékesítésével foglalkozó társaság akkor kapja meg az illetékről szóló fizetési meghagyást, amikor már az ingatlant eladta, annak bekerülési értékét kivezette. Szeretném megkérdezni, hogy az utólag megfizetett illeték elszámolható-e ELÁBÉ-ként? Hogyan kell elszámolni a megállapított illetéket abban az esetben, ha a lakás eladása és az illeték kivetése között évek telnek el, mert a társaság a cégbíróság előtt vitatja az illeték mértékét? Köszönöm a válaszát.
Kapcsolt vállalkozás ipája, ha az elábé 50% alatt van
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Lehet, hogy kicsit bugyuta a kérdésem, ha igen, akkor előre is elnézést kérek :) Az 1990. évi C törvény azt írja a 39. §-ban, hogy a megosztást "csak azon adóalanynak kell alkalmaznia, amely esetében az eladott áruk beszerzési értékének és a közvetített szolgáltatás értékének együttes összege az adóalany nettó árbevételének 50%-át meghaladja, kizárólag az ezen feltételeknek megfelelő kapcsolt vállalkozásai vonatkozásában." Ha adott két kapcsolt vállalkozás, az egyik kereskedelemmel foglalkozik, az ELÁBÉ az ő esetében az árbevétel majdnem 90%-a, a másik vállalkozás szolgáltató cég, ott az ELÁBÉ 3% alatt van, tehát bőven az említett 50% alatt (közvetített szolgáltatás egyik cégnél sem volt). Ha a két vállalkozás összesített árbevételét nézzük, akkor az összesített ELÁBÉ az árbevétel 56%-a. Ebben az esetben kapcsolt vállalkozásként kell-e beadni a cégek IPA bevallását? Vagy lehet külön is, hiszen a szolgáltató vállalkozásnál az ELÁBÉ nem éri el az 50%-ot? Vagy csak én szeretném így értelmezni a törvény szövegét? Válaszát előre is köszönöm!
Iparűzési adó kapcsolt vállalkozások esetén
Kérdés
A társaági adóról szól 1996. évi LXXXI. törvény 4. § -a szerint 2015. 01. 01-től kapcsolt vállalkozásnak minősülnek azok a társaságok, ahol az ügyvezetői feledatokat azonos személy látja el. Az egyik cég – nagykereskedő – árbevétele 1,3 milliárd forint, a másiké – kiskereskedő –150 millió forint. Jól gondolom-e, hogy amennyiben azonos ügyvezető tevékenykedik a két társaságnál, akkor e két cég az iparűzési adó vonatkozásában is kapcsolt vállalkozásnak minősül? Amennyiben így van, akkor az adó számítása során a két cég összevont adatai alapján kell megállapítani az iparűzési adó alapját, és az árbevételük arányában történik annak megosztása. Előfordulhat-e, hogy ezen számítás alapján megállapított iparűzési adó összege több lesz a kiskereskedő cégnél, mint a normál módon számított adó, mert a kapcsolt válallkozásra tekintettel nem tudja 100 százalékban adóalap-csökkentő tételként érvényesíten az elábé-t? (Az elábé aránya mindkét cégnél meghaladja az 50 százalékot.)
Új adók elburjánzására lehet számítani a településeken
Cikk
Jószerivel csak a fantázia szab határt az új adóknak, miután az Országgyűlésnek a múlt héten T/1705-ös számon benyújtott törvényjavaslat viszonylag kevés korlátot szabva települési adók kivetésével hatalmazza fel az önkormányzatokat. A helyi adókkal kapcsolatos többi módosítási javaslatot is bemutatjuk.
Helyi iparűzési adó
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Az általam könyvelt cég könyvkiadással foglalkozik. Ennek során a következő folyamatok zajlanak: könyvírás, lektorálás, szerkesztés és könyvnyomtatás. Ezen tevékenységeket a közreműködők megbízási, illetve vállalkozási szerződés alapján végzik. A leszámlázott teljesítményüket a cég részben közvetített szolgáltatásként, alvállalkozóként és anyagköltségként (nyomda) számolta el, és csökkentette az ipa-adóalapot. Az adóhatóság az ellenőrzés során – többek között – két megállapítást tesz: "A könyvkiadáshoz igénybe vett más szervezetek által végzett (nyomdai kivitelezés, tördelés, stb.) munkát az igénybe vett szolgáltatások között kell elszámolni, az nem lehet közvetített szolgáltatás. A szerzői jogdíj, lektorálás pedig személyi jellegű ráfordítás." Másik megállapítás: "Könyvek előállítása esetén késztermék a kiadónál keletkezik, mivel a kiadó rendelkezik a kiadói jogokkal. Ezen jogok nélkül forgalomképes termékről nem lehet beszélni. A nyomda, valamint a mű elkészítésében résztvevő egyéb vállalkozás nem árut értékesítenek a kiadó felé, hanem szolgáltatást nyújtanak, ezért a nyomdai, stb. költségeket ELÁBÉ-ként sem lehet elszámolni." Kérem szíves véleményüket az eljárás jogszerűségéről. Üdvözlettel: Szekér László, Gordiosz Kft.
Buktatók az iparűzési adózásban: bonyolult számítás, növekvő terhek?
Cikk
Idén először kell alkalmazniuk a vállalkozásoknak az új szabályokat a helyi iparűzési adó kiszámításakor. Az adóalap kiszámítása bonyolult, ráadásul az is elképzelhető, hogy a vártnál kedvezőtlenebb lesz az eredmény a vállalkozások számára – hívja fel a figyelmet Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója.
Ezeken a helyeken várhatók NAV-razziák a héten
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapjának közlése szerint 2025 26. hetében az alábbi helyeken lesznek adóhatósági helyszíni ellenőrzések. A közzétett információ nem zárja ki,...
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
