69 találat a(z) ELÁBÉ cimkére

Iparűzési adó 500 milliós árbevétel felett Kérdés

Készlet, kiskereskedelmi áru Kérdés

Gyártásfelügyelet Kérdés

Tisztelt Adózóna! Cégünk hegesztő berendezéseket vásárolt továbbértékesítési céllal, amit ELÁBÉ-ra könyveltünk. Egy másik cég ehhez a berendezéshez kapcsolódóan gyártásfelügyeleti díjat számlázott. A kérdésem az, hogy lehet-e az ELÁBÉ bekerülési értékének része ez a gyártásfelügyeleti díj, vagy igénybe vett szolgáltatásként számolható csak el.

Termék vagy áru Kérdés

Tisztelt Szakértő! Segítségüket kérném a következő esetek értelmezésben, mert az átvilágító céggel vitában állunk, hogyan is könyveljünk. Minek minősül és hová kell könyvelni Ön szerint? Veszünk pólókat vagy papírtáskákat, az esetek 90 százalékában ezeket értékesítjük, tehát elábéra könyveljük a beszerzési számlákat. Aztán vannak esetek, amikor kérnek rá szitázást. Akkor ezt egy másik partnerrel elvégeztetjük, és úgy adjuk el az említett termékeket. Itt is elábéra könyveljük a terméket, a szitázást pedig közvetített szolgáltatásra. Az átvilágító cég a szitázásra azt kéri, hogy anyagköltségként legyen könyvelve, a póló és a papírtáska pedig kész vagy félkész termékként. Önök szerint mi a helyes könyvelés? Köszönöm a segítséget! Üdvözlettel: Ildikó

Könyvkiadó költségei Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdéssel fordulok Önhöz: Adott egy cég, amely könyvkiadással foglalkozik. Megszerzi a külföldi szövegezést (jogok), amelyet itthon lefordíttat, majd ezt kinyomtattatja, bekötteti és értékesíti üzleteknek és magánszemély vásárlóknak. Így felmerülnek az alábbi költségek: műfordítás, nyomdaköltség, korrektúra, tördelés, borító tervezés, jogdíj, nyelvi lektorálás, raktározás. Kérdésem, hogy ezek a költségek ELÁBÉ-nek, alvállalkozói teljesítésnek vagy egyéb igénybe vett szolgáltatásnak (52) számolandók el? Az előző könyvelő mindent ELÁBÉ-hoz rendelt. Másik kérdésem, ha egy vállalkozás olyan tevékenységet vesz igénybe, amely nem szolgálja közvetlenül az árbevétel szerző tevékenységét (például telephelyének rendezett kinézetéért rendszeresen kertészeti szolgáltatást vesz igénybe évi több százezer forintért), de ragaszkodik hozzá, hogy a kifizetést átutalással teljesíti, az miként könyvelendő, hogyan számolható el? Válaszát előre is köszönöm.

Elábé vagy anyag Kérdés

Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy ha egy vállalkozás külföldről ömlesztve konténerben behoz fakérget, majd azt itthon a telephelyén méret szerint átválogatja, egyes részeit ledarálja majd meghatározott méretű zsákokba rakva értékesíti, a beszerzett fakéreg eladott áru beszerzési értéke vagy pedig anyagköltség. A szállítási költség elszámolásánál van jelentősége, mert elábé esetén az áru beszerzési értékét képezi, anyagköltségnél viszont szállításként kellene könyvelni, ha jól tudom. Ennek a helyi adó elszámolásánál van jelentősége, mert a szállítási költség a beszerzési ár felét teszi ki. Természetesen egy beszerzett konténer fakéregből meg lehet határozni, hogy pontosan mennyi zsák fakéreg lett. Köszönettel várom válaszát.

Ingatlan ELÁBÉ Kérdés

Tisztelt Szakértő! A társaság bérbeadási céllal 2016-ban ingatlant vásárolt, az ingatlant a tárgyi eszközök közé sorolták. 2019. februárban a társaság az ingatlan eladásáról döntött, az ingatlan a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 23. § (5) bekezdése alapján a készletek közé átvezetésre került, az értékesítés 2019 májusában meg is történt. A kérdésem, hogy az átsorolt, készletek között nyilvántartott ingatlan a helyiiparűzésiadó-alap szempontjából csökkentő tételnek minősül-e, az adóalap megállapításánál eladott áruk beszerzési értékeként figyelembe vehető-e? Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: Csaba

Iparűzési adó 500 millió forint feletti árbevétel esetén Kérdés

Tisztelt Szakértő! Cégünk árbevétele meghaladta az 500 millió forintot. Emiatt az elábé a helyi adókról szóló törvény 39. § (4) bekezdés szerint csökkentett összegben vehető figyelembe. Én úgy számoltam, hogy az 500 millió forintra jutó elábé teljes összege levonható, az 500 millió forint feletti résznek pedig 85 százaléka. (Így tanították az adótanácsadói tanfolyamon.) Vagyis például egy 600 millió forint árbevételű, 400 millió forint elábé esetén, 500 millió forint/600 millió forint * 400 millió forint =333,33 millió forint plusz 100 millió forint/600 millió forint * 400 millió forint * 85%=56,66 millió forint, együtt összesen 389,99 millió forint elábé vehető figyelembe. Az egyik önkormányzat szerint pedig az elábé teljes egészében levonható, mivel szerintük az 500 millió forint feletti rész számításánál az árbevétel 85 százalékát kell venni, és amennyiben ez nem éri el az 500 milliót, úgy az egész elábé figyelembe vehető. Vagyis, fenti számokkal számolva, 500 millió forint/ 600 millió forint * 400 millió forint = 333,33 millió forint plusz 100 millió forint *85% = 85 millió forint, összesen: 418,33 millió forint. És mivel ez az összeg meghaladja a 400 millió forint (elábé összegét), ezért az elábé teljes összegben figyelembe vehető. A törvény valóban "de legfeljebb az e sávba jutó nettó árbevétel 85%-át" ír. Kérem véleményét, hogyan kell kiszámítani a figyelembe vehető elábé összegét. Köszönöm!

Készletek bekerülési költsége és szállítás Kérdés

Tisztelt Szakértő! A kérdésem a következő: cégünk zúzott követ szállít egyik kapcsolt vállalkozásunknak. A követ megvásároljuk és a másik cégünknek épp az aktuális munkaterületére leszállítja. A szolgáltatáshoz kapcsolódó szállítás a kérdésem: A számviteli tv. szerint a készletek bekerülési értékbe beleszámít a raktárig felmerülő összes költség, itt most raktár nincs, csak a megrendelő munkaterületei – tehát beleszámít-e a szállítás a bányából a megrendelőig az elábé-ba és így ipacsökkentő tételként lehet-e szerepeltetni, vagy pedig maradnia kell egyéb igénybe vett szolgáltatásnak? Válaszát előre köszönöm. Tisztelettel

Iparűzési adó csökkentése Kérdés

Egy termelői csoport kft. formában működik. Tagjaitól hűtött nyers tejet vásárol fel és eladja felvásárlónak. A hűtött tejet eladott áruk beszerzési értékeként könyvelik [2000. évi C. tv. 78. § (5)] . A sávos levonás miatt a kft. jelentős iparűzési adó fizetésére kötelezett. A kft. mint termelői csoport a korábbi években támogatásra volt jogosult, de 2017 óta nem pályázhat támogatásra, így nincs fedezet a megnövekedett iparűzési adóra. Helyesen gondolom-e, ha a "tőgymeleg" hűtetlen tejet vásárolja fel a kft., és lehűti a tejet, akkor anyagköltségnek minősül, és nem ELÁBÉ-nak, így 100 százalékban levonható a felvásárolt tej? Véleményem szerint az iparűzési adót csökkenthetnénk, ha a tagoktól "tőgymeleg" tejet vásárolna fel a kft. A hűtést a kft. végezné a tagoktól bérelt tejhűtő berendezéssel. Így nem változatlan formában értékesíti az általa felvásárolt tejet, az akkor nem ELÁBÉ-nak, hanem anyag költségnek minősül. Az anyagköltség 100 százalékban levonható az iparűzési adó alapjából. Köszönettel: Hushegyi Lászlóné

Az iparűzési adó alapja Kérdés

1. Az exportárbevétel, illetőleg exportszolgáltatás árbevétele alapja-e az iparűzési adónak? 2. Egy kft. fegyverek értékesítésével foglalkozik. A fegyvereknek az eladáskor, érvényes hatósági vizsgával kell rendelkezniük. A vizsgáztatást a kft. végezteti el, melynek költségét az eladási árban érvényesíti. Beszámítható-e az elábéba, ezáltal csökkenthető-e a hipa ezzel a költséggel? Köszönettel.

Elábé meghatározása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Cégünk fémkereskedelemmel foglalkozik. A készletből kiszállítunk X mennyiséget partnereknek, amit ők visszaigazolnak. Általában kevesebb mennyiséget, mert például máshogy mérik stb. Ezt a visszaigazolt mennyiséget számlázzuk ki, ez lesz egy elszámolt mennyiség. Ezáltal az árbevétel kevesebb lesz, mint ha a teljes kiszállított összeg után számláztuk volna ki az árut. Kérdésem, hogy kell-e az elábét csökkenteni az erre a mennyiségkülönbségre jutó összeggel? Cégünk súlyozott átlagárral számolja el a készletcsökkenéseket. Nem küldik vissza az el nem fogadott mennyiséget, egyszerűen ez olyan, mint egy szállítási veszteség. Eladott árunak melyik mennyiséget tekintsük? Ha a ténylegesen kiküldött mennyiséget (ez van a készletnyilvántartó programban is), akkor az elábé több lesz, ha pedig csak az elszámolt mennyiségre számoljuk, akkor kevesebb. Eredmény szempontjából, valamint az iparűzési adó meghatározásánál nagyon fontos, hogy a helyes mennyiség után számoljuk ki az elábét. Esetleg a különbséget veszteségként az egyéb ráfordítások között szerepeltessük? Ebben kérném a segítségüket. Köszönöm a válaszát.

Megelőző évre szóló jóváíró számla kezelése Kérdés

Tisztelt Szakértő! 2017-ben tartályokat értékesítettünk, amelyeket mi is vásároltunk. Szállítónk a tavalyi évben le is számlázta a tartályokat, és az értéküket el is számoltuk elábéként. A tartályokkal kapcsolatban garanciális problémák merültek fel, melyre tekintettel a szállítónk jóváíró számlát bocsátott ki, de már 2018-ban. Addigra már elfogadtuk és közzétettük a beszámolót. Kérdésünk az lenne, hogyan kellene kezelnünk a jóváíró számlát? Mivel 2018-as a garanciális probléma, az idei évben könyveljük le, mint elábécsökkentő tételt, esetleg egyéb bevételt? Vagy úgy kell kezelni, mint az önellenőrzés esetén feltárt hibákat, és tekintve, hogy nem jelentős összegű hibáról van szó, ezért az idei évre lekönyveljük, de önellenőrizzük a 2017. évi tao- és hipa-bevallásokat? Segítségét előre is köszönjük!

Termékdíj 2. Kérdés

Kedves Keitner Lea! 2018.03.30-i ternékdíj kérdésemre adott válaszával kapcsolatosan szeretnék még pontosítani. A fizetendő termékdíj akkor is elszámolható a beszerzési ár részeként, ha az időbelileg nem a beszerzéskor, hanem az így vásárolt termék értékesítésekor merül fel (akár hónapokkal később)? Iparűzési adó számításánál nem mindegy, hogy elábéba könyvelhetem-e?

ELÁBÉ Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy bútorgyártással foglalkozó vállalkozás („A” vállalkozás) kárpitozott bútorokat készít egy szálloda részére. A bútorok gyártását az „A” vállalkozás 50%-ban maga végzi, 50%-ban pedig más vállalkozónak („B” vállalkozó) kiadja. A szerződésük szerint a „B” vállalkozó vállalási ára tartalmazza a Magyarországon beszerezhető szövetek és a többi anyag árát, valamint a munkadíjat, de nem tartalmazza a gyártáshoz szükséges külföldről beszerezhető szövetek árát, amelyet az „A” vállalkozás biztosít. A fenti esetben a „B” vállalkozás számláján szereplő kárpitos bútorok minek minősülnek, ELÁBÉ-nak vagy alvállalkozói teljesítménynek, illetve az „A” vállalkozás az általa biztosított szöveteket hogyan számolja el? Válaszukat előre is köszönöm.