164 találat a(z) 5 százalékos áfa cimkére
Tetőtér áfakulcs
Kérdés
Tisztelt Cím! Az alábbi ügyben kérném a segítségüket: Ha egy gazdasági társaság mint kivitelező tetőtér-beépítésre köt egy generál szerződést a magánszemély megrendelővel, akkor jogosult-e a vállalkozás 5%-os áfával kiadni a számlát? A tetőtér beépítése: - alapvetően a tetőtér teljes körű beépítését jelenti: minden építési-szerelési tevékenységgel, - az épület tetőtere tekintetében funkcióváltozás történik a beépítést követően, - a beépítéshez engedélyezési eljárás szükséges. Illetve ehhez kapcsolódó fontos kérdés lenne még, hogy abban az esetben, ha a vállalkozó jogosult 5%-os áfával értékesíteni a tetőtér teljes beépítését, kinek a nevére kell szólnia az építési engedélynek: a megrendelő nevére vagy esetleg a generálkivitelező nevére? Segítségüket és mielőbbi válaszukat előre is köszönöm! Üdvözlettel Kendra Ágnes
5%-os áfás lakás vásárlása vs. áfavisszatérítés (támogatás) II.
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Azonos címmel feltett korábbi kérdésemre kapott válasz nyomán szeretnék kiegészítő kérdéseket feltenni. Mikor minősül (milyen esetekben minősül) termékértékesítésnek egy ingatlan (új, használt) értékesítése, és mikor minősül szolgáltatásnyújtásnak? Gondolataim összekuszálódását az is fokozza, hogy a Szolgáltatások Jegyzékében szerepel az ingatlanforgalmazás is. Például termékértékesítésnek minősül az ingatlan értékesítése: - áfatörvény 9. § (1) bekezdése, 10. § a) pont (zárt végű pénzügyi lízing), 10. § d) pont (generálkivitelező építési-szerelési munkája során előállított ingatlan) Szolgáltatásnyújtásnak minősül az ingatlanértékesítés, például a nyílt végű pénzügyi lízing keretében eladott ingatlanok, a generálkivitelező nélkül létrehozott ingatlan. Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Szekeres Zsolt
5 százalékos áfa
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Generálkivitelező, áfaalany építési vállalkozó magánszemély részére szeretne családiházat építeni. Az építendő ingatlan megfelel az 5 százalékos kedvezményes adókulcsú áfa feltételeinek. Az ingatlan rendelkezni fog egybeépített garázzsal is, melynek áfakulcsa természetesen 27 százalékos adókulccsal adózik. Kérdés: Hogyan kell kiszámolni az 5 százalékos és a 27 százalékos áfa alapját? Elkülönítetten kell kezelni az 5 százalékos és 27 százalékos áfa alá tartozó anyagok és szolgáltatások összegét már az építés közben is, vagy területalapon (m2) kell elosztani az összeget? Köszönettel:
Családiház áfája
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Építőipari vállalkozó vagyok, családiházakat építek. 2016. évben adóellenőrzésem van, és megkaptam a májusi ellenőrzés jegyzőkönyvet, amelyben a következő áll. A hivatal szerint a családiház-értékesítés, amennyiben a szerződésben az a szó szerepel hogy generál kivitelezés és nem szerkezetkész átadásról van szó, akkor én helytelenül állítottam ki 5 százalék áfatartalmú számlát. A hivatal szerint a fordított adózás szerint kellett volna a számlámat kiállítani a vevő felé. Kérem állásfoglalásukat a fel tett kérdésemben. Köszönettel
Lakásáfa
Kérdés
Meglévő házra tetőtérbeépítéssel, építési engedély birtokában új lakás létesítése 5 százalékos áfakulcsú értékesítésnek minősül-e?
Új lakás áfája
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Új lakás értékesítésekor a fővállalkozó 5 százalékos áfa felszámításával állítja ki a számlát a megrendelő felé. Kérdés, hogy a kivitelezésben részt vevő építési alvállalkozók a számlájukban 27 százalékos áfát számíthatnak fel a fővállalkozónak?
Terasz eladása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérem, legyen szíves az alábbi ügyben állást foglalni. Egy kft. többlakásos ingatlanokat értékesít, a lakások alapterülete a terasszal együtt meghaladja a 150 négyzetmétert, például terasszal együtt 160 négyzetméter az ingatlan. Ez esetben hány százalékos áfamértékkel kell számlázni? Köszönettel: Tóth Mária
Figyelem, így változtak a lakásáfa szabályai július közepén!
Cikk
Az áfatörvény július közepétől hatályos módosítására hívja fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhatóság legfrissebb tájékoztatójában.
5 százalékos áfa
Kérdés
Lakások, társasházak esetén az áfatörvény 3. számú melléklete szerinti értékhatár megállapításánál az alábbi kérdések merültek fel: 1.) Az összes hasznos alapterület számításánál figyelembe kell-e venni a loggia, a terasz, az erkély, illetve a tornác területét? 2.) Egylakásos lakóház építésénél a pinceszinti helyiség a lakóingatlan része-e, és beleszámítandó-e a hasznos alapterületbe figyelembe véve azt, hogy igen gyakran a kazán és a mosóhelyiség is ezen a szinten kerül elhelyezésre? 3.) Társasház esetében, ahol a lakástól függetlenül, nem a lakáson belül elhelyezkedő tárolók értékesítése is történik, azoknak az értékesítésekor 5 vagy 27 százalékos adómértéket kell-e alkalmazni? Válaszukat köszönöm.
Ingatlanáfa
Kérdés
Egy lakóingatlanok építésével és értékesítésével foglalkozó kft. a 2015. évben előszerződést kötött egy magánszeméllyel az egyik még nem kész ingatlan megvételére. Az előszerződésben a vevő vevőkijelölési jogot kapott. 2015. évben több alkalommal előleget fizetett a vevő, a kapcsolódó számlák 27 százalékos áfát tartalmaztak. 2016. évben a vevő elállt a szerződéstől, mert az eladó az előszerződésben kijelölt határidőt jelentősen túllépte. A szóban forgó ingatlant a kft később, 2016-ban értékesítette. Az új vevővel kötött szerződésben a vételár változott, melyet a vevő kétféle módon egyenlített ki: – az előlegek és a vételár közötti különbözetet átutalta az építőnek, – az előszerződés vevőjével engedményezési szerződést kötött, melyben rögzítették, hogy az eredeti vevő más ügyletből eredően tartozik az új vevőnek, és a tartozása fejében az építő kft.-vel szemben fennálló követelését az új vevőre engedményezi. Mindkét szerződés bruttó vételárat tartalmazott. 1.) Helyesen jár-e el a kft., ha – az eredeti előlegszámlákat a szerződéstől való elállás időpontjában sztornózza, mert a szerződés megszüntetése után előlegről nem beszélhetünk, – a végszámlát az új vevőnek bocsátja ki, ez a számla pedig 5 százalékos áfát tartalmaz, hiszen az új vevővel kötött szerződés minden tekintetben 2016. évi teljesítésűnek minősül? 2.) Tekinthető-e bármilyen szempontból jogutódnak az új vevő, mely alapján a 27 százalékos áfát tartalmazó előlegszámlák érvényben maradhatnának? Segítségüket köszönöm.
Építkezés – 5 százalékos áfa visszaigénylése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az 5 százalékos áfával a termékértékesítő élhet, tehát amikor vagy kész lakóingatlant értékesít az építési vállalkozó, vagy kvázi ilyen kész lakóingatlant hoz létre a tulajdonos megbízásából, tehát generálkivitelezést végez, aminek a végeredménye egy lakhatásra alkalmas, használatbavételi engedéllyel rendelkező ingatlan. A NAV esetpéldái szerint a szerkezetkész építkezés is 5 százalékos áfakörbe tartozik, függetlenül attól, hogy ki adja az anyagokat, ki koordinálja a munkákat, vagy ki, és mikor fejezi be az építkezést, egyáltalán valaha befejeződik-e, és lesz-e belőle egy tényleges „késztermék”. Átláthatatlan jelenleg, hogy ki, mit definiál a szerkezetkész felépítés alatt, de saját értelmezés szerint ez azt jelenti, hogy a tulajdonos megbíz egy céget, hogy végezze el az alapozást, falazást, és tegyen tetőt a házra, akkor ő ezt a tulajdonos felé 5 százalékos áfával fogja számlázni. Például egy 20 milliós építkezésre vetítve, amiből a szerkezeti munkák 3 millió forintot képviselnek, akkor azt kiszámlázza a vállalkozó 5 százalékos áfával, 17 millió forint értékben pedig minden más gépészetet, nyílászárókat, burkolást, kertrendezést a tulajdonos elvégeztet külön szakemberekkel, az alapanyagot is a tulajdonos vásárolja meg. Ennek az áfatartalma visszaigényelhető úgy, hogy a tulajdonos már élt az építkezés során a kedvező (5 százalékos) áfa-visszaigénylés lehetőségével? A kérdésem az lenne, hogy pontosan hogyan működik ez az 5 százalékos áfa vs. áfa-visszaigénylés „ügy”, mikor, mire jogosult a tulajdonos? Egy másik eset: A tulajdonos egy kivitelezővel kötött kivitelezési szerződést, ami több szakágat ölel fel, kétségtelenül benne vannak a szerkezeti elemek is, de a teljes kivitelezés értékének körülbelül 50 százalékát teszi ki. Emellett tehát lennének az építkezéshez kapcsolódó 27 százalékos áfás számlák is. A kivitelezői szerződés szerint a kivitelező csak egyes, definiált munkálatokat végez el, a tulajdonos koordinálja az építkezést és minden egyéb szakágat, valamint a tulajdonos fogja kikérni a lakhatási engedélyt, tehát nem a kivitelező hoz létre egy lakhatásra alkalmas ingatlant. Kérdésként felmerül, hogy ebben az esetben a kivitelező például a burkolást kiszámlázhatja 5 százalékos áfával? Vagy, ha a tulajdonos köt a kivitelezővel egy generálkivitelezési szerződést (vagyis erre módosítja az eredeti szerződést), akkor a kivitelező vezényel mindent a kulcsrakész állapot eléréséig? Azaz neki kell ekkor a használatbavételi engedélyt beszereznie? És így mindent számlázhat 5 százalékos áfával? Hogyan lehet egyáltalán bárkinek is visszaigényelnie áfát? A keretfeltételekkel (méret, állandó lakás, elidegenítés stb.) tisztában vagyok, de az eljárási szabályok (ki bírál el, milyen ütemezés, milyen dokumentumokat hová kell benyújtani, mikor stb.) teljesen homályosak.
Lakáseladás beépített gépekkel, bútorokkal – 5 százalékos áfa
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk új építésű lakást vásárolt a múlt évben, értékesítési céllal. Most eladás előtt állunk, és az okozza a fejtörést, hogy a beépített gépeket, bútorokat számlázhatjuk-e az ingatlannal együtt (úgy, hogy az ingatlan vételára tartalmazza ezeket), hiszen az ügylet 5 százalékos áfás lesz (minden feltételnek megfelel)? Vagy külön kell őket számlázni, 27 százalékkal? Ezek a berendezések: beépített fürdőszobaszekrény plusz fürdőszobai szerelvények, beépített konyhaszekrény gépekkel, klímaberendezés, világítótestek, árnyékoló, melyeket már mi építettük be. Köszönettel.
Új lakás építése esetén az alvállalkozó áfája
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magánszemély megrendelésére egy kft. új lakást épít. Az elkészült munkáról 5 százalékos áfát tartalmazó számlát fog kiállítani. Kérdés, hogy a munkában részt vevő alvállalkozóknak az áfa vonatkozásában fordított adózást kell alkalmazni, vagy pedig a 27 százalékos áfát számítják fel? Köszönettel.
Ingatlan 5 százalékos áfa
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A vállalkozásomban újépítésű ingatlant vásároltam 2015. szeptemberben. A szerződés szerint 2015. december 31-ig az ingatlan árának a 80 százalékát 27 százalékos áfa mellett megfizettem. Az eladó az ingatlan árának 2016. évre fennmaradó 20 százalékát a kérésére a NAV-tól kapott állásfoglalás 2. pontja szerint szeretné a számláját kiállítani. Az állásfoglalás az alábbi linken olvasható: file:///D:/Users/dutka/Downloads/lakas_ertekesites_5_szazalek_afa_VEGLEGES%20(1).pdf Helyesen történne a számla kiállítása, ha az adásvételi szerződés az alábbiakat tartalmazza: „a vevő megvásárolja a kölcsönösen kialkudott mindösszesen bruttó X Ft összegű vételárat, amely tartalmazza a jelenleg 27 %-os mértékű áfaösszeget”? Álláspontom szerint az 1. pontban leírtak alkalmazandók, mivel én annak tudatában kötöttem meg az eladóval a szerződést, hogy tudtam, mennyi az áfa értéke, így nettó értékkel tudtam számolni. Abban az esetben, ha a 2. pont érvényesülne, úgy valós kár ér, mint vállalkozót, mivel a nettó értékem növekszik. Megtisztelő válaszát megköszönve: Bodnár Béla
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
