2167 találat a(z) őstermelő cimkére

Kérdés

Hivatkozva a "Tíz gyakori kérdés a katáról" cikkükre, kérdezem, hogy főállású katás beltagként, őstermelés mellett van-e járulékfizetési kötelezettség? Köszönet a válaszukért.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésünk lenne. Cégünk egy őstermelőtől fogadott be számlát, fát értékesített számunkra. A számla mellé kérésünkre megküldte a személy igazolványát, adókártyáját, lakcímkártyáját, Őstermelői igazolványának másolatát, számát, adószámát, 2015. évre vonatkozó értékesítési betétlapját, melyen csak az a számla szerepel amelyet számunkra kiállított. A számla nettó számla. Az áfa összege nulla rajta. Kérnénk segítségét, hogy milyen összegeket kell levonnunk a számlából, és a 1508-as bevallásban hogyan kell szerepeltetni a számlával kapcsolatos kifizetéseket (melyik sorban)? Nyilatkozatot nem adott számunkra. Kérnénk mielőbbi válaszukat. Köszönettel.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy mezőgazdasági őstermelő (családi gazdálkodás vezetője) 2012. 07. 14-én született gyermekére tekintettel 2015. 07. 14-ig gyesben részesül. A gyes időtartama alatt a gazdaság tevékenységében személyesen nem vesz részt, így járulékot sem fizet maga után. A családi gazdaságban férje és testvére dolgozik, és az így keletkezett jövedelmet év végén háromfelé osztották. 2015. 07. 15-étől a kérdéses őstermelő ismét személyesen is közreműködik a gazdaságban. Kérdésem az lenne, hogy 07.15-étől fizetheti-e az őstermelőkre vonatkozó kedvező szabályok alapján az előző évi bevétel 20 százaléka után a 10 százalék nyugdíj- és a 4 százalék egészségbiztosítási járulékot, vagy mivel előző évben nem működött személyesen közre a családi gazdaságban, kizárólag a gazdaság bevételének felosztása miatt keletkezett bevétele, ezért a minimálbér alapján lesz köteles járulékfizetésre? Köszönettel: Erdélyi Andrea

Kérdés

Katás egyéni vállalkozó (nem főállású) és ezek mellett még őstermelő/kistermelő is, a fiatal gazda pályázaton nyer támogatást, amit egy összegben megkap a minisztériumtól. A támogatást kifejezetten a mezőgazdasági termelői tevékenységének fejlesztésére igényelte (a FIG pályázatnak nem is feltétele vállalkozás megléte). Ezen kívül a katatörvény is külön rendelkezik a 19. szakaszban az ős/kistermelői és a katás tevékenységek szétválasztásáról, elkülönült adózásáról. Helyesen járok-e el, ha a támogatás összegét a pályázott beruházás megvalósításának arányában számolom el bevételként az adott években? Csak az szja-törvény határoz meg arányosítási módszert, a beruházás készültségi foka, illetve a támogatottság százaléka alapján bizonylatolható az adott évi bevételként elszámolandó összeg. Ráadásul a Fiatal Gazda pályázatban vállalt ötéves időszak (beruházás-működtetés) csak a támogatás jogerőre emelkedését követő év január 1-jén indul. Tehát addig akár költség sem merül fel. Ezek alapján pontosított kérdés az, hogy kisadózó bevételnek kell-e tekinteni a folyósított mezőgazdasági támogatást (nem csak a fiatal gazdát, hanem például a területalapú támogatást is), ha az adóalany egyúttal őstermelő/kistermelő is? Nyilván ugyanazt a tevékenységet nem végezheti mind a két alanyiság alatt egyszerre. Hogyan kell figyelembe venni az áfa szempontjából a mezőgazdasági támogatás folyósítását? Ha a támogatással együtt az összárbevétele meghaladja a 6 millió forintot, elveszti az alanyi mentességét?

Kérdés

Tisztelt Adózóna! Érdeklődni szeretnék, hogy amennyiben egy őstermelő az őstermelői igazolványa birtokában önállóan (kompenzációs felárat választott) végezte tavaly és részben idén (2014-2015) a tevékenységét, majd idén márciusban megszűnt az őstermelői igazolványa és közös őstermelésbe kezett az édesapjával, úgy miként működik az eddigi időszakban felmerült költségek áfavonzata? Tehát a megtermelt termény leadásának időpontjában már csak a közös (áfás, tehát nem kompenzációs feláras) őstermelői igazolvány birtokában arra tudja leadni a terményt, de miként kell elszámolni az addigi időszakban felmerült költségek áfáját? A közös igazolványhoz kapcsolódóan egyszerre kell levonni a kapcsolódó áfát, mivel a bevétel is áfás lesz? Köszönettel: Bartek Anett

Cikk

A különböző piacokon, vásárokon, a közutakon, a családi házak kapujánál egyre gyakrabban találkozhatunk a házi készítésű lekvárok, szörpök, savanyúságok, valamint a háztartásban felesleges zöldségek és gyümölcsök, virágok árusításával. Cikkünkben összefoglaljuk, milyen adózási szabályokkal érdemes tisztában lenniük a kertjük kincseit árusítóknak.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! 2013. decemberben regisztráltunk őstermelőként. Más biztosítási jogviszonyunk nincs. 2013.12. hóban a minimálbér alapulvételével megfizettük a járulékot. 2013. évben bevételünk nem volt, így 2014. évben az egészségügyi szolgáltatási járulékot fizettük minden hónapban. 2015. évben már az előző évi bevétel figyelembevételével állapítottuk meg a fizetendő járulékot. A NAV ügyintézőjével folytatott egyeztetés alapján 2014. évben nem kellett volna fizetnünk járulékot, mert bár nulla bevételünk volt megelőző évben, de mint regisztrált őstermelők biztosítottak voltunk. Kérjük válaszukat, hogy valóban nem kellett 2014-ben fizetni? Visszaigényelhetjük a befizetett egészségügyi szolgáltatási járulékot? Segítségüket előre is köszönjük! Tisztelettel.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Főállása (munkaviszonya) mellett mezőgazdasági őstermelő tevékenységet folytató éves bevétele 5 millió forint, jövedelme 3 millió forint. Őstermelésből szerzett jövedelme után szja-fizetési kötelezettség mellett, 27 százalékos eho fizetésére kötelezett (?). A 1453-as bevallás kitöltési útmutatója szerint: „A biztosított mezőgazdasági őstermelő a százalékos mértékű eho alapját csökkenti 2014. évben a Tbj. 30/A §-a alapján megállapított járulékalapjával. Azaz a biztosított mezőgazdasági őstermelő jövedelméből mentes a százalékos eho alól a járulékalapként szolgáló rész. Ez azt jelenti, hogy az őstermelőt terhelő eho alapját csökkenteni kell az őstermelő által fizetendő járulékok alapjával, vagyis a 27 százalékos ehoalap megállapításakor a jövedelem összegéből a járulékalapot képező jövedelem levonását követően mutatkozó különbözetet kell figyelembe venni. Fenti esetben az őstermelő nem őstermelőként, hanem munkavállalóként biztosított. Munkaviszonyában (körülbelül 3 millió forint jövedelme után) megfizeti a 7 százalék egészségbiztosítási járulékot (ez körülbelül 210 ezer forint). Hogyan alakul az ehofizetési kötelezettség (számszerűen)? Figyelembe vehető-e a munkavállalóként befizetett 7 százalékos egészségbiztosítási járulék, ha igen, az ehoalap vagy az eho összegének számításánál? Ha így nem csökkenthető az eho összege, van-e rá más lehetőség? Válaszukat köszönöm!

Kérdés

Egy kismama családi gazdaság vezetője, őstermelőként biztosított, a járulékokat az előző évi bevételének 20 százaléka után fizeti meg. Emellett megbízási jogviszonyban biztosított egy cégben. A családi gazdaság vezetése miatt jogosult lesz-e csedre vagy emiatt elveszíti a csedre való jogosultságát? A megbízási jogviszony alapján jogosult lesz csedre, majd gyedre? Hogyan teljesül egy megbízási jogviszonyos esetében az a feltétel, hogy csedre/gyedre a biztosított jogosult, abban az esetben, ha a megbízási jogviszonyosnál a kifizett összegtől függ, hogy valaki biztosított lesz-e vagy sem? A csed/gyed időszak alatt neki nem lesz megbízási díj fizetve. Köszönettel!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Leányom jelenleg Svájcban tanul, Magyarországon, mint őstermelő van bejelentve, és negyedévenként fizeti a járulékokat. Olyan helyzet állt elő, hogy alkalmanként munkát kapott Ausztriában, de csak úgy, ha itthon adózik belőle. Érdeklődöm, hogy mint művész, eseti jellegű munkájának keresetéből hogyan adózik, illetve milyen bejelentésekre és bevallásra kötelezett? Válaszukat köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kérdésem az lenne, hogy egy olyan magánszemély, aki vásárolt egy traktort, majd pár évvel később őstermelővé vált, számolhat-e el költséget a traktorra? Nem amortizációra gondolok, hanem a traktor fenntartási költségeire (üzemanyag, kenőanyag, biztosítás, alkatrész a karbantartáshoz), hiszen most már az őstermelői bevételnek a megszerzéséhez használja az eszközt?

Cikk

Bár a vállalkozói tevékenység nem tipikusan diákmunka, mégis nem kevesen vannak, akik a tanulmányaik mellett saját egyéni, illetve társas vállalkozással rendelkeznek, vagy éppen őstermeléssel is foglalkoznak. Cikkünkben összefoglaltuk, hogy az egyes jogviszonyokra milyen járulékfizetési szabályok vonatkoznak, amelyek között egyes esetekben egyáltalán nem könnyű kiigazodni.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Átalányadó és EKHO

Széles Imre

tb-szakértő

Kölcsön alkalmazottnak

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Alapítvány alapítása

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 július
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2

Együttműködő partnereink