Az öregségi teljes nyugdíjjogosultság (irányadó öregségi nyugdíj korhatár betöltése és legalább 20 évi szolgálati idő megszerzése) elérésekor az érintettnek az öregségi nyugdíj igénybevételén túlmenően lehetősége van a nyugdíj összegének rögzítésére vagy a nyugdíj növelés választására. Az öregségi teljes nyugdíjjogosultság megszerzését követően utóbbi két esetben nem kerül sor a nyugdíj folyósítására.
A törvény biztosítja, hogy aki korhatár előtti öregségi nyugdíj mellett 2012. január 1-je előtt saját jogú nyugdíjasként történő foglalkoztatása címén nyugdíjnövelésre jogot szerzett, ezt a jogát korhatár előtti ellátás esetén is érvényesítheti – azaz a korhatár előtti ellátást – kérelemre növelni kell. Ki, mikor, mennyi ellátásra és nyugdíjra jogosult? Példák, számítások.
Az elmúlt időszakban ismét előtérbe kerültek a társadalombiztosítási öregségi nyugdíjat, korhatárt, foglalkoztatást érintő kérdések. Cikkünkben összefoglaljuk a – hatályos szabályozásnak megfelelően – a jogosultsági előírásokat.
Napjainkban is gyakran vitatott téma a nyugdíjba vonulók részéről, hogy miért kell a nyugdíj igénybevételéhez megszüntetni a jogviszonyt, akárcsak egy napra is. A jogi szabályozás ugyanis lehetővé teszi akár a követő naptól a jogviszony továbbfolytatását, természetesen új szerződés keretében.
Az alábbiakban leírtak kizárólag a civilek ellátásaira vonatkoznak, a fegyveres ellátásokra nem, mivel ők nem „korhatár előtti ellátást”, hanem szolgálati járandóságot kaphatnak. Korhatár alatti ellátás folyósítására két módon kerülhet sor: a korhatár előtti nyugdíj január 1-jei átalakításával és új megállapítással.
A Magyar Közlöny 148. számában kihirdették az Országgyűlés által 2011. november 28-ai ülésnapon elfogadott - a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvényt. E törvény alapján – a nők 40 év jogosultsági idővel igénybe vehető nyugdíjkedvezményének kivételével – valamennyi korhatár előtti nyugdíj megszüntetésre kerül és 2011. december 31-ét követően korhatár előtti öregségi nyugdíj nem állapítható meg.
Selmeczi Gabriella pénteken kijelentette, a Fidesz-KDNP nem hagyja életbe lépni azt az MSZP által 1997-ben elfogadott törvényt, amely 2013-tól adókötelessé tenné az öregségi nyugdíjakat.
Ki jogosult szolgálati járandóságra, mi alapján, s hogyan állapítják majd meg? Kérdés az is, hogy folyósítják vagy szüneteltetik azt öregségi nyugdíjként?
A Széll Kálmán Tervben megfogalmazottaknak megfelelően 2011. október 14-én az Országgyűléshez beterjesztették a kormány által, a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló törvényjavaslatot. Összefoglaltuk a főbb irányvonalakat.
A nyugdíjbiztosítási igazgatóság szerint a nyugdíjjogosultság megállapításához figyelembe vehető szolgálati idő 38 év 253 nap, a nők kedvezményes öregségi teljes nyugdíjához figyelembe vehető idő 38 év 191 nap, a nyugellátás összegének kiszámításánál a mérték megállapításához 36 év 332 nap vehető figyelembe. 1972 augusztus 1-től rendelkezem munkakönyvvel 2008. október 31-ig közalkalmazotként dolgoztam, 2008. november 1-től a mai napig pedig is őstermelő vagyok. A 2009-ben és 2010-ben számított és elismert napok száma 365, beírt nap 44 illetve 35. Kérdésem mikor leszek jogosult a nők számára járó, 40 év jogosoltsági idő után igénybe vehető nyugdíjára.
Mit kell tudni a nyugdíjszámításról, s mi mindent kell figyelembe venni, mire kiderül, mennyi nyugdíjat kaphatunk? Cikkünkben összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat.
Van olyan eset, amikor a korengedményes nyugdíjazással el lehet kerülni azt, hogy befizesse a munkavállaló a végkielégítés különadóját. Olvasói kérdésre Molnár László, az Adózóna nyugdíjszakértője válaszol.
Az a nő, akinek legalább 40 év jogosultsági ideje van és a nyugdíj-megállapításának időpontjában befejezte a keresőképes tevékenységét, öregségi nyugdíjra jogosult a kormány pénteken benyújtott törvényjavaslata értelmében. De mi tartozik a jogosultsági időbe?
A férfiaknak jövőre, a nőknek két év múlva már nem lesz lehetőségük idő előtt nyugdíjba vonulni anélkül, hogy ne csökkenne a nyugdíjuk összege. Ezt követően, ha valaki előbb menne nyugdíjba, biztosan kevesebbet kap.
Ha albérletet ad ki nyugdíjas, hogyan kell utána adózni, s ha valaki munkanélküli, rá milyen szabályok vonatkoznak? Milyen feltételek esetén kell támogatni a munkábajárást? Öregségi nyugdíj mellett munkát vállalva, megbízási szerződés esetén milyen járulékokat kell fizetni? Az olvasók kérdéseire az APEH munkatársai válaszolnak.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték