Rokkantsági ellátásban részesülő személy a nyugdíjkorhatár betöltésekor választhat, hogy továbbra is ezt a járandóságát kéri, vagy inkább öregségi nyugdíjat. Milyen következményekkel jár a választás? Olvasói kérdésre Winkler Róbert nyugdíjszakértő válaszolt.
Tisztelt Adózóna! Rokkantnyugdíjasként kaptam egy levelet az NYUFI-tól, ami szerint választhatom az öregségi nyugdíjat. Jár az valamilyen hátránnyal, ha rokkantnyugdíj helyett öregségi nyugdíjat kapok? Kapok például fogyatékos támogatást is, azt elveszíteném? Vagy, ha jól tudom, elhalálozás esetén a feleségem nem kapna özvegyi nyugdíjat rokkantsági nyugdíj esetén, csak öregséginél. Köszönettel, Szentesi Péter
Az Adózóna nyugdíj-kalkulátora az úgynevezett öregségi nyugdíj várható összegének meghatározására szolgál.
Ügyvezető, aki tagja is a társas vállalkozásnak, szolgálati járandóságban részesül. Más biztosítással járó jogviszonya nincs. Napi 2 órás munkaviszonyban kívánja ellátni ügyvezetői feladatait. Az öregségi nyugdíj megállapításakor nem jelent gondot, illetve adóhiányt, hogy csak napi 2 órás jogviszonya van az ügyvezetőnek, hisz a szolgálati járandóság nem minősül nyugdíjnak, így az ügyvezető nem lesz kiegészítő tevékenységű vállalkozó?
Dolgozhat-e a korhatár előtti ellátásban, illetve a „nők 40” jogosultság alapján nyugdíjban részesülő személy, és ha igen, mennyit kereshet? Vállalhatnak-e bárhol munkát a nyugdíjasok? Ismertetjük a legfontosabb szabályokat.
Tisztelt Szakértő! Érdekel a véleménye, mi az oka, hogy a saját jogú öregségi nyugellátásban részesülő, és emellett munkaviszonyt létesítők úgynevezett "félszázalékos" nyugdíjnövekményét nem automatikusan folyósítják? Úgy gondolom, a jogosultság eldöntéséhez minden szükséges adat a megfelelő szervek rendelkezésére áll, legfeljebb egy erre kifejlesztett egyszerű kis "figyelő program" beiktatása szükséges a meglévő rendszerben. Van-e mód ennek a kezdeményezésére, illetve kinek a feladata lenne ez? Arra gondolni sem merek, hogy a mindenkori kormányok tudatosan számítanak arra, hogy az erre jogosult idős emberek egyébként sem foglalkoznak számítógépes nyomtatványok letöltésével, igazolások beszerzésével, azok eljuttatásával az aktuális hivatalba, így vidáman "lenyúlható" a nekik egyébként jogosan járó összeg, ami éves szinten és országosan azért nem aprópénz!
Sokakat foglalkoztat, mikor lehet elmenni nyugdíjba, mi a teendője, milyen kötelezettségei vannak, ha alkalmazott, és milyenek, ha vállalkozó?
Tisztelt Szakértő! Jelenleg korhatár előtti ellátásban részesülök. 2016. január hónapban öregségi nyugdíjba kell vonulni, mert elértem az öregségi nyugdíjkorhatárt. Jelenleg katás egyéni vállalkozóként dolgozom, és legalább három – nyugdíjba beszámítható – évet szereztem. Úgy számolgattam, hogy valószínű magasabb lenne a nyugdíjam, ha újraszámolnák. Mivel az újraszámolás nem automatikus, ezért kérem, hogy tájékoztassanak a teendőkről. Az ügyfélszolgálaton ugyanis számomra ellentmondó információkat adtak. Meg kell szüntetni, illetve elég csak felfüggeszteni az egyéni vállalkozói tevékenységet, vagy nem? Ha igen, akkor ez hogyan érintené a katát, ha csak például 2 napra függesztem fel? Mikor kell benyújtani az újraszámítási kérelmet? Elég az öregségi nyugdíj megállapítását követően, vagy előtte kell? 2016. januárban lejár az ideiglenes özvegyi nyugdíjam. Meg kell-e igényelnem az öregségi nyugdíjazás miatt a végleges özvegyi nyugdíjat, vagy azt automatikusan meg fogom kapni? (Január 25-én szűnik meg, és 29-én töltöm be az öregségi nyugdíjkorhatárt.) Köszönettel: Szné
Munkatársunk 2015-ben már jogosult a nők 40 év utáni nyugdíjára. Nem tudja eldönteni, hogy éljen-e ezzel a lehetőséggel, mert 2016 szeptemberében a kora alapján már öregségi nyugdíjra is jogosult lesz. Azonban az öregségi nyugdíjnál az elismert szolgálati ideje már most 44 év, ami 8 százalékkal magasabb nyugdíjra jogosítja. Tételezzük fel, hogy most igénybe veszi a 40 év utáni nyugdíjat, ami csak 80 százalékot jelent. Kérheti-e a 44 év szolgálati idő alapján az öregségi nyugdíj megállapítását 2016 szeptemberében, amikor a rá nézve irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betölti? Válaszukat köszönettel várva, üdvözlettel: Bíró Albin
2014. 08. hóban vettem át egy bt. ügyvezetését, melynek beltagja is vagyok. Ekkor az öregségi nyugdíjkorhatárt már elértem, 1950. 06. 17-én születtem. A társaság gazdasági tevékenységében nem működtem közre, a 2014-es évben a cégnek bevétele nem volt. A 08-as havi bevallásban minden hónapban bevallottuk és megfizettük a 6 810 forintot. 2015. 06. hóban a NAV adatok gyűjtését célzó ellenőrzést tartott a cégnél. Ekkor derült ki a nyugdíjintézet megkeresése révén, hogy ott, mint rokkantnyugdíjas vagyok nyilvántartva. A NAV ezért ezt a tényt jegyzőkönyvezte, leírva benne, hogy ez időben én társas vállalkozónak minősülök, fizessük meg a magasabb összegű járulékokat és adókat. Valamint, hogy nem jelentettük be a 1041-es nyomtatványon. Én úgy tudom, hogy, ha valaki a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt már elérte, az nyugdíjasnak minősül. Kérem szíves válaszukat erre vonatkozóan, valóban kérhetik-e utólag ezeket a fizetnivalókat úgymond a semmiért? A cégben azóta sem folytatok személyes munkát, jövedelmet nem veszek fel, a bevétel alapján nincs is miből. Köszönettel várom a választ.
Olvasónk saját jogú nyugdíjas volt, most korhatár előtti ellátást kap, mellette dolgozik. Mennyit kereshet, hogyan számítják be ezt a munkáját járandóságába? Kérdéseire Winkler Róbert nyugdíjszakértő válaszolt.
Mit kell tenniük a rokkantsági ellátásban részesülőknek, hogy öregségi nyugdíjat kaphassanak? Cikkünkből megtudhatja, és azt is, miként lehet kiküszöbölni, hogy valaki az új igénye alapján alacsonyabb összegű ellátásban részesüljön.
Kérdésem az lenne, hogy ha valaki a nők 40 éves szolgálati idejére tekintettel ment el nyugdíjba, akkor az öregségi korhatár elérésekor van-e valami teendő? Változhat a nyugdíj összege, vagy automatikusan átvált öregségi nyugdíjra ugyanazzal az összeggel?
Többek közt a nyugdíjminimum növelését javasolja a kormánynak az MSZP – tudatta a párt az MTI-vel.
Tisztelt Szakértő! Szeretném megtudni, hogy egy jelenleg 59 éves, Magyarországon dolgozó, német állampolgár mikor lesz jogosult legkorábban öregségi nyugdíjra?
dr. Buzády Csongor, LL.M. (Berlin)
ügyvéd, vállalatfinanszírozási szakjogász
Buzády és Udvari Ügyvédi Iroda, partner
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték