Kiskorúak esetében mind vagyonszerzéskor, mind a vagyontárgy, ingatlan eladásakor szigorú szabályokat kell betartani. Gondoljunk csak bele, milyen problémákat vetne fel, ha a gyermek már kiskorában olyan ingatlant szerezhetne meg, amely tele van terhekkel, illetve úgy adhatnának el egy örökölt ingatlant a nevében, hogy a vételárat a szülő magára költi.
Ingatlan értékesítéssel kapcsolatban érdeklődöm: 2006-ban meghalt az édesapa, akinek egyetlen örököse a lánya volt. Az öröklés tárgyát egy fél lakóingatlan képezte. Sajnos a hagyatéki végzést megtámadták, s egy hosszú pereskedés kezdődött. A jogerős bírósági ítélet 2012-ben mondta ki, hogy a tulajdonjogot a lány javára kell bejegyezni. A földhivatal a tulajdonjogot 2013-ban jegyezte be. Ezt az ingatlan 2014-ben értékesítette a lány. Kérdés: Tekinthető-e a tulajdonjog szerzési évének a 2006-os év, amikor az édesapja meghalt? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Édesapám Amerikából örökölt. Amikorra megérkezett az örökölt pénzösszeg, édesapám már nem élt. Édesapámnak nem volt bankszámlája, ezért az én számlámra utalták az örökölt összeget. Póthagyatéki eljárást kértem, de az eljárást megszüntették póthagyatéki vagyon hiányában, mivel nem az örökös (édesapám) nevén volt a számla, amire az örökség érkezett. Kérdésem, hogy mi a teendőm ebben az esetben? Válaszát megköszönve, tisztelettel.
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem, aki családi gazdaság vezetője volt, elhalálozott 2014. április 30-án. Családja nem volt, így édesapja örökölt mindent, aki szintén a családi gazdaság tagja volt, és a haláleset után őstermelőként folytatta a gazdálkodást. A hagyatéki végzésben az apa örökségeként feltüntették azt a terményértékesítésből származó ellenértéket összegszerűen, amit a hagyatéki végzés előtt az apa nevére számlázott, és fizetett ki az átvevő. Az lenne a kérdésem, hogy az apának őstermelői adóköteles bevételként kell-e szerepeltetni ezt az összeget? Mivel a hagyatéki végzésben fel volt tüntetve, mint öröklés. Köszönettel: J. Judit
Tisztelt Adózóna! Egy kft. elhunyt tagja utáni időszakban fennálló biztosítási jogviszonyok meghatározásában szeretném a segítségüket kérni. Az ügyvezető tag 2013. 12. 09-én meghalt, két lánya örökölte a társaságot. Egyik lány korábban is tagja volt a cégnek, máshol biztosítási jogviszonya nincs. A társaságban nem végez tevékenységet. 2014. 02. 21-én a másik lány lett a társaság ügyvezetője, de tagként még nincs bejegyezve a cégbíróságon, máshol biztosítási jogviszonya nincs. Mivel még nem szerepel az iratokban tagként, megbízással havi 10 000 forint díj ellenében látja el az ügyvezetői teendőket. 2014. 08. 15-én jogerőre emelkedett a hagyatékátadó végzés, ettől az időponttól jelentettük be a tagi jogviszonyt, és fizetjük a minimális járulékokat az ügyvezető tag után. A 2013. 12. 09-2014. 02. 21-ig terjedő időszakra egyik örökösnek sincs bejelentett jogviszonya a társaságban. Kérdésem, hogy helyesen jártunk-e el a tagi jogviszony meghatározásakor. Előre is köszönöm a válaszukat.
Megkaphatja-e az örökös a 40 éves jubileumi jutalmat, ha az elhalálozott közalkalmazottnak 35 év közszolgálati jogviszonya volt? – kérdezte olvasónk. dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogász szakértőnk válaszolt.
Kérném a szakértő válaszát a kft. tag (ügyvezető) elhalálozása esetén a házastárs öröklésére vonatkozóan, az új törvény szerint. Köszönettel: Batizi Lászlóné
Tisztelt Szakértő! Az szja-törvényben meghatározott adómentes, illetve kedvezményes adózású juttatások illetékkötelezettségével kapcsolatban szeretnék kérdést föltenni. Az szja-törvény szerint mentes a halál esetére szóló biztosítási szolgáltatás, azaz a biztosított halála esetén az örökösöknek vagy a kedvezményezetteknek fizetett biztosítási összeg. Az Itv. 16. § (1) c) szerint az örökhagyó mostoha- és nevelt gyermeke, mostoha- és nevelőszülője által megszerzett örökrész tiszta értékéből 20 000 000 forint, továbbá az I.) pont szerint az örökhagyó egyenes ági rokona és a túlélő házastársa által megszerzett örökrész. Amennyiben a fenti feltételek nem teljesülnek, az általános szabályok szerint 18 százalék illetéket kell fizetnie az örökösnek? Továbbá felmerülhet-e ajándékozási illeték fizetési kötelezettség, ha a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja részesül ilyen kedvezményes juttatásban, mivel a 17. § (1) k) alapján mentes az ajándékozási illeték alól a munkáltató által a munkavállaló számára adott olyan ingyenes juttatás, amely mentes a személyi jövedelemadó alól. Az szja-törvény azonban kifizetőt nevesít, ami lehet munkáltató is, de a kifizető fogalma ennél szélesebb kört ölel fel, és szemben a béren kívüli juttatásokkal, nem nevesíti törvény, hogy a társas vállalkozás is munkáltatónak minősül, és ez az Art. 178. § 22. pontjából sem következik.
Bevételi nyilvántartást vezető, a számviteli törvény (Szt.) hatálya alá nem tartozó bt. a beltag halála miatt végelszámolását határozta el. A végelszámolás kezdő napjával az evaalanyisága megszűnik. Nyitómérleget kell készítenie és visszatérnie a Szt. hatálya alá. Bankszámláján az evás időszakból származó lekötött betét szerepel, melynek forrása az evás időszakból származó ki nem vett osztalék. Szerepeltethető-e ez az összeg a nyitómérlegben, mint ki nem vett osztalék alapítókkal szembeni kötelezettségként? Ez esetben mi lehet az osztalék megállapításának időpontja? Kit illet meg ez az osztalék?Egyedül a kültagot,vagy a beltag örököseit is? A beltag örökösei lemondhatnak-e az őket megillető osztalékról a kültag javára? Milyen adózási, illetve illetékfizetési kötelezettségekkel jár ez? Vagy ezt az összeget eredménytartalékba kell helyezni, és csak a végelszámolás végén osztható fel, mint törzstőkén felüli vagyon? Adózni, gondolom, ezután sem kell, mivel az evás időszakben már le lett adózva. Lehet-e a nyitómérlegben eredménytartalék? Szives válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértők! Kérdésem a kft. elhunyt többségi tulajdonosa részére jóváhagyott, de még ki nem fizetett osztalék és fel nem vett munkabér öröklésével kapcsolatos. A hagyatéki vagyonleltárban ezeket kötelezően fel kell-e tüntetni, vagy elég feltüntetni csak az elhunyt tag üzletrészét, és a korábbi években jóváhagyott osztalék a hagyatéki végzéssel, az örökösöknek arányosan kifizethető? Több örökös van. Az elhunyt ügyfelem cégéről van szó, akinél a hagyatéki tárgyalást megtartották. Amennyiben szükséges a jóváhagyott osztalékot szerepeltetni a hagyatéki leltárban, ehhez a bruttó adózatlan összeget kell megadnom, a fel nem vett munkabér esetében pedig én a nettó kifizetendő összeget tartanám logikusnak. Mikor fizethető ki az örökösöknek ez a jóváhagyott osztalék, és hogyan adózik, van-e illetékvonzata az öröklésnek? A jóváhagyott osztalék összege meghaladja a 10 millió forintot. Köszönettel Trembeczky Magdolna
Szülő gyermekének ajándékoz pénzösszeget. A pénz bankszámláról kerül átvezetésre, ugyanazon bankon belül a szülő számlájáról, melyen a megajándékozott gyermek is rendelkezési joggal volt meghatalmazva, a gyermek számlájára. Kérdés: van-e valamilyen illetékfizetési, illetve NAV-hoz bejelentési kötelezettség? Esetleg összeg nagyságától függ-e az ajándékozó vagy a megajándékozott ezzel kapcsolatos teendője? Másik illetékkel kapcsolatos kérdés: egyik szülő halála miatt lakásingatlan tulajdonosa lett 1/4-1/4 arányban két gyermek az életben maradt szülő haszonélvezeti jogával. Az ingatlant az egyik gyermek 100 százalékos tulajdonába szeretnék adni. Kifogásolható-e, ha az egyik 1/4 részben tulajdonos testvér a fele részben tulajdonos szülőnek ajándékozza a tulajdoni hányadát, majd a szülő az összesen 3/4 részt a megajándékozott gyermeknek? Ezzel ügyfelem értelmezése szerint elkerülhető lenne az illeték-fizetési kötelezettség. Mi a teendő abban az esetben, ha a megajándékozott gyermek később ezt a lakásingatlant értékesíti? Ilyen esetben hogyan alakul az illeték-fizetési kötelezettség?
Súlyos jogbizonytalanságot eredményezhet az az adóhatósági jogértelmezés, amely alapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) bármikor visszakövetelheti a megajándékozott magánszemélytől az ajándékot, ha az ajándékozónál adóhiányt tár fel, akkor is, ha az ellenőrzés megindítása előtt történt az ajándékozás. A cikkünkben bemutatott ügyben ez történt. Érdekes azt az esetet is elemezni, amikor egyéni vállalkozóval szemben indított ellenőrzés közben a vállalkozó elhunyt, majd a NAV az örökösökkel szemben folytatta tovább a vizsgálatot.
Gyakorta előfordul, hogy a vállalkozás tagjának halála után az örökösök nem tudják, mit kell tenniük, továbbá a társaság tagjai sem tudják, mit kezdjenek az elhalálozott tag üzletrészével, hogyan működtessék tovább a céget, okoz-e a halál ténye valami fennakadást a cég működésében. Cikkünkben összefoglaljuk a legfontosabb szabályokat.
Vállalkozó meghalt, a második felesége özvegyi jogon folytatja a vállalkozást. Az elhunytnak az előző feleségétől van egy lánya. A lánya az örökös a nem vállalkozásban lévő dolgai után, de a vállalkozás eszközeivel ki rendelkezik, kié a tulajdon? Vagy azt csak addig használja az özvegy, ameddig a vállalkozást folytatja? Az özvegynek jogában van-e eladni a tárgyi eszközöket? Még a hagyatéki eljárás zajlik, amíg le nem zárul, addig nem tehet semmit, s utána is csak az örökös beleegyezésével adhatja el? Eladáskor egyébként áfás számlát kell kiállítania, és mivel nullára leírt tárgyi eszközökről van szó, vele szemben nem lesz költség, tehát az áfán kívül a vállalkozás nyeresége után 16 % szja-t és az osztalék után 27 % ehót kell fizetni?
Tisztelt Szakértő! Szja-bevallásban szeretném a segítségüket kérni! 2000-ben meghalt édesapám, megörököltük a édestesvéremmel az ingatlan felét, fele-fele arányban, másik fele édesanyámé, az ingatlan egy tanya: leltári becsértéke 200 000 forint. Megörököltünk még 6 hektár termőföldet, az egész földterület az édesapámé volt, így fele-fele aányban: leltári becsértéke 46100 forint. 2010-ben édestestvérem is meghalt, ekkor megörököltem az ő részét, a tanya leltári becsértéke: 201 375 forint, a termőföldé 230 000 forint. 2012-ben édesanyám is elhalálozott ,ekkor lettem egyedüli örökös, a tanya leltári becsértéke 506 875 forint, a termőföldé 230 500 forint. 2013-ban eladtam a tanyát és a termőföldet 2 700 000 forintért. Vétellel, felújítással kapcsolatos költségeket nem tudok igazoni. Kérem segítségüket az szja-bevalláshoz! Köszönöm előre is: Görög Aranka
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték