Tisztelt Szakértő! Egy munkáltatót egy 2014-es bírósági határozat elmaradt bérpótlék jogcímen fizetésre kötelezte volt munkavállalója túlóráinak meg nem fizetése miatt a 2012-2013. évekre. Kérdésem, hogy az elmaradt bérpótlékot havonta az adott időszakra vonatkozóan önellenőrzéssel kell bevallani? Várom szíves válaszukat, köszönettel.
A fiatal gazdálkodóknak induló támogatásra (MVH ) több ügyfelem sikeresen pályázott. A pályázat során kb. 10 millió forint összeget lehetett nyerni, melyet gazdaság létrehozásához kellett felhasználni egyéni vállalkozóként. A pályázati pénzt több éven keresztül állítottuk be az szja-bevallásban bevételek közé, annak megfelelően, hogy milyen ütemben történt a megvalósítás. A eset: van olyan ügyfél, aki a pályázati pént nem használta fel teljes mértékben, például a 10 millióból csak 2 milliót költött el a tényleges tevékenységre. A megvalósítási idő lejárt. Az MVH kötelezte a teljes pályázati pénz visszafizetésére (10 millió), eközben az egyéni vállalkozást megszüntette, s most munkabérletiltás van folyamatban (ez mind 2014-es esemény). Ez esetben hogyan, mi alapján kell önellenőrizni az szja-bevallást? Egyéni vállalkozóként keletkezett 10 millió forint visszafizetési kötelezettség, ezt a munkabérből tiltják le körülbelül 20 éven át... B eset: A teljes támogatási összeg felhasználásra került, elhatárolt támogatási összeg nem szerepel az egyéni vállalkozó könyvelésében. De az MVH felé nem történt meg a korrekt elszámolás, ezért az MVH jogerősen kötelezte az ügyfelet a teljes összeg visszafizetésére. Az egyéni vállalkozás szintén megszüntetésre került. Ebben az esetben, hogyan alakulnak az szja-bevallások? Önellenőrizni kell?
Alkotmánybírósági határozattal és kormányígérettel dacolva nem adja vissza a 98 százalékos különadót a gigaterhet önellenőrzéssel visszakérőknek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, hanem még meg is bünteti az érintetteket – írja konkrét eseteket feldolgozó cikkében az index.hu.
Tisztelt Szakértő! A következőkben kérném segítségét: A 2010-es évet újrakönyvelte a cégünk. A korábbi könyvelő a természetbeni kötelezettségeket nem megfelelően vallotta be, így most önellenőrzéseket készítünk. A bevallott és helyesbített adó különbözete 01-06. hóban pozitív volt, azaz a kötelezettségünk növekedett, ami után önellenőrzési pótlékokat számoltunk. 07. hóban feltételezhetően eszébe jutott a korábbi könyvelőnek, hogy a természetbeni juttatások után fizetési kötelezettségek vannak, s egy nagyobb összeget bevallott az adott hóban, így a 07. hóban a bevallott és helyesbített adó különbözete negatív. A 07. hóban bevallott adókötelezettségeket 2010. 08. 15-én befizették. A következő, 09. hóban ismét fizetési kötelezettség keletkezett. Ha a helyesbített adó teljes összegét megfizették az eredeti esedékességig, azaz 2010. 08.15-én nagyobb összegű befizetés történt, figyelembe vehetem-e ezt a befizetést a további hónapok önellenőrzésekor, s így az 5 ezer forintos minimális önellenőrzési pótlékot kell csak befizetnem? Vagy az adott befizetésnek az önellenőrzés esedékességekor, azaz a bevallás beadásakor is fenn kell állnia? Köszönöm szépen a segítséget!
Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély a 2008. évi személyi jövedelem adó bevallását nem nyújtotta be, és most szeretné pótolni. Volt neki bérbeadásból származó jövedelme, tőzsdei ügyletből származó is. A bérbeadásra alkalmazhatja-e az önálló tevékenységből származó jövedelem szerinti adózást, ahol a tételes, illetve a 10 százalékos költséghányaddal számolhatja ki a jövedelmet. Vagy csak az elkülönülten adózó jövedelemként (Szja tv. 74. § 1. bekezdés) alkalmazhatja?
Tisztelt Szakértő! Nyugdíj-megállapítás ügyben szeretném kérni a segítségüket. A nyugdíjba készülő evaalany egyéni vállalkozónak az adóhatóság önrevízióra felhívó felszólítást küldött a következő indoklással: A Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság adatszolgáltatást kért az adóhatóságtól az ellátási alapokról. Az adóhatóság közölte, hogy a folyószámla felülvizsgálata során megállapította, hogy a 2011-ben és 2012-ben főfoglalkozású evaalany egyéni vállalkozó nem a hatályos jogszabályok alapján teljesítette járulékbevallásait: Az eva adóalany 2011. és 2012. adóévekre vonatkozóan nem nyilatkozott arról, hogy a minimálbérnél magasabb összeg után kíván járulékot fizetni. A bevallásaiban viszont a minimálbér kétszerese után vallotta be, és fizette meg a járulékokat. Az adóhatóság levelében külön kiemelte, hogy a nyilatkozat benyújtására utólagosan nincs lehetőség. Felszólította az adózót, hogy a 2011. és 2012. évekre nyújtson be járulékbevallás-önellenőrzést. Kérdéseim: 1) Jogosan járt el az adóhatóság? Az adóhatóság befogadta és feldolgozta a bevallásokat és a befizetéseket. Az adóhatóságnak 2011-ben és 2012-ben is rendelkezésére állt minden olyan információ, ami most is. Semmilyen értesítést sem küldött az adózónak arra vonatkozóan, hogy bevallásai nem felelnek meg a hatályos jogszabályoknak. 2) Ha azonos esetben a vállalkozó az adó elévülési időn túl kérné a nyugdíj megállapítását, akkor a minimálbér számítana nyugdíjalapnak?
Tisztelt Adózóna! Mi a teendő olyankor, ha valaki fordított áfa szabályai helyett 27 százalékos áfával állította ki a számlát kukoricáról? Jeleztük felé szóban, de elég bonyolult, mert nem akarja kijavítani, és ráadásul csődeljárás folyik ellene. Nem merem így befogadni a könyvelésbe, de lassan itt a bevallási határidő..., és ugyebár külön is jelentenem kellene. Vagy majd miattuk kell ezt a negyedévet önellenőrizni? Mi ilyenkor a teendő?
Katás egyéni vállakozónál téves 1308-as bevallás következtében december 31-én 100 ezer forintnál nagyobb adótartozást mutatott a folyószámla, a NAV ennek alapján "kirakta" a katás körből. Utólagosan sikeresen javítva lett a folyószámla, így a 2014. január 1-jei nyitó, és a 2014. január 1-jei rendező tétellel eltűnt az adótartozás, de az adózó által tett fellebezést elutasították, mivel az adott időpontban fennálló adótartozás miatt van törvényi lehetőség a megszüntetésre. Már csak bírósági úton lehet ez ellen fellépni! Kérdés: jogos lehet a megszüntetés, vagy érdemes a bírósághoz fordulni az ügyben?
Munkáltatói adó-megállapítást kért, holott nem volt rá joga? Nem vallotta be az osztalék után levont ehót, vagy valami másban rontotta el az szja-bevallását? Önellenőrzéssel megúszhatja a bírságokat.
Magánszemélytől 2013-ban kilépésekor levonták a 98 százalékos különadót. Hogyan tudja visszakapni a NAV-tól? Mert hogy már nem él a törvény. Ugyanakkor a 2013-as bevallás tájékoztatásában és a bevallásban ott vannak rá a sorok.
Kedves Szakértő! Egyik ügyfelem 2008 óta orvosi igazolás alapján súlyos fogyatékosságban szenved. Szja-kedvezményt csak a 2013-as évre érvényesített. Önrevízióval a korábbi évek szja-kedvezménye visszaigényelhető-e? Köszönöm a választ.
Tisztelt Szakértő! Egy magánszemélynek 2005. évben volt egy érrendszeri műtéte. A műtét után minden évben kettő alkalommal vissza kell menni kontroll vizsgálatra, élete végéig. A szóban forgó magánszemély utánajárása következtében kiderült, hogy a betegsége az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosságnak minősül. A szakorvos kiállított neki az idén egy orvosi igazolást, melyen szerepel a 335/2009. (XII.29.) Korm.rendeletben meghatározott betegség és a hozzá tartozó BNO kód. A 2013. évi bevallásában már szerepeltette a súlyos fogyatékos kedvezményt. A kérdésem az lenne, hogy ezen orvosi igazolás szerint benyújtható-e önellenőrzés az szja-evallásokra visszamenőleg? Ha igen, melyik évekre? 2009. évig egy másik rendelet határozta meg a kedvezményeket és tudomásom szerint ebben a SZEM rendeletben ez az érrendszeri betegség nem szerepel. Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Magánszemély egy másik magánszemélynek szerződés szerint bérbe adta lakásának egy szobáját 2008. 01. 01-2011.12. 31-éig tartó időszakra. Szerződés szerint a bérleti díjat havi szívességi használatra (a baráti kapcsolatukra) tekintettel 13 000 Ft/hó, a rezsihozzájárulást – szintén szívességi használatra tekintettel – 35 000 Ft/hó átalánydíjban állapították meg. A bérbevevő a díjakat minden hónapban átutalta a bérbeadó bankszámlájára. A valóságban az ingatlant az albérlő és a bérbeadó fia használta. A 3 szobás+kiszolgáló helyiségekből 1-1 szobát maguk, 1 szobát (nappali) és a kiszolgáló helyiségeket közösen használták. Ebből kiindulva az albérlő által használt terület (1 szoba és a közösen használt ingatlanrészek területének a fele) az ingatlan alapterületének az 50%-a. Ebben az esetben helyesen jár-e el a bérbeadó, amikor a használati aránynak megfelelően a rezsiköltségek felét számolja el a rezsihozzájárulás bevételével szemben, valamint a bérleti díj bevételéből levonta az ingatlan értékcsökkenését? A bérbeadónak a bérbeadásból így számított jövedelme (mivel a rezsiköltségek arányos része meghaladja a hozzájárulás összegét) bérleti díj mínusz amortizáció arányosan 50 százaléka. 1.Helyesen jár-e el a bérbeadó, ha a fenti jövedelmet vallja be, és fizeti meg utána a személyi jövedelemadót? 2. A bérbeadó nem vallotta be a bérbeadásból származó bevételét, jövedelmét az adott évek bevallásaiban, ezért önellenőrzés keretében szeretné azokat pótolni. Önellenőrzéskor élhet-e a tételes költségelszámolás választásával?
Tisztelt Adószakértő! Egyik ügyfelem olyan kéréssel fordult felém, hogy a lakástakarék-pénztárba befizetett összeg után szja-kedvezményt szeretne igénybevenni. Végigolvastam a kitöltési utasítást, de erre való utalást nem találtam. Kérem Önt, ha van ilyen lehetőség, akkor annak mi a feltétele, és visszamenőleg 2011-re, 2012-re is igénybe vehető-e önrevízióval? Tisztelettel: Géczi Sándorné
Antretter Erzsébet
adószakértő, adótanácsadási üzletágvezető
Niveus
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték