Az adóhatóság felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához egy jogerős bírósági ítélettel szemben, amely új eljárásra kötelezte a hivatalt azt követően, hogy az érdemi ellenőrzés nélkül elutasította az adózó önellenőrzési kérelmét.
Egy ügyfelem, aki építőipari tevékenységet végez Hollandiában, de nincs kint sem székhelye, sem telephelye. Az árbevételének 80 százaléka ebből a közösségi szolgáltatásnyújtásból származik. Figyel arra, hogy Magyarországon is legyen bevétele. Itthon adózik, társasági adó tekintetében, Hollandiában nem fizet adót. Az ügyfelem arra kért, hogy önellenőrizzem az iparűzési adót 5 évre visszamenőlegesen, mivel 80 százalékban külföldön végzi a tevékenységet. Eddig a magyarországi székhely és telephely szerinti megosztással lett meghatározva az iparűzési adó. Elolvastam a helyiadótörvényt, és a 39. § (2) bekezdése csak annyit ír, hogy ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén vagy külföldön végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját – a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően – a vállalkozónak kell a 3. számú mellékletben meghatározottak szerint megosztania. Állandónak minősül, ha 180 napot meghaladóan végzi kint a tevékenységet. De ekkor már nem kellene kint adóznia társasági adó tekintetében is? A telephely hiánya okoz még bennem kétséget, és emiatt nem tudom, hogy a külföldi munkavégzést elfogadják-e majd, és a szerződésekre, számlákra való hivatkozással merjem-e neki önellenőrzni a bevallásokat. Egyébként Hollandiában nincs helyi adó... Önnek mi a véleménye, van-e bármi olyan rizikófaktor, ami miatt bírság lehet az önellenőrzésből? Tisztelettel: Nagyné Fekécs Zsuzsa
EU-s beszállítónk számlája egy tárgyi eszközről 3 hónappal a teljesítést követően érkezett be. Szeretném a fizetendő áfarészét önellenőrizni. Ha jól tudom, a visszaigénylés csak a számla kézhezvételekor lehet, a fizetendő áfarészt viszont a teljesítést követő hó 15-éig meg kell állapítani. Amennyiben önellenőrzöm, ugyanabban az időszakban kell visszaigénylésként és fizetendőként is beállítanom? Vagy a fizetendőt pléldául a 6., a visszaigénylést a 9. havi bevallásban (mert ekkor kaptam meg a számlát)? Vagy együtt a kettőt a 6. havi 65-ös és A60-asban? Keletkezik így késedelmi pótlék? Amennyiben szolgáltatásról van szó, az is hasonlóan működik? Köszönöm válaszát előre is! Üdvözlettel: Zsuzsa
Tisztelt Tanácsadó! Innovációs járulék témakörben szeretnék segítséget kérni. Magyarországi székhelyű kft., melynek 100 százalékban külföldi vállalat a tulajdonosa, most észlelte, hogy 2014. év tekintetében tévesen ítélte meg az innovációsjárulék-fizetési kötelezettségre vonatkozó mentességét. (Saját adati alapján ugyan nem, de a tulajdonos adatait is figyelembe véve fennállt 2014-re az adókötelezettség.) A társaság 2012-ben alakult, ezért a 2012-es és a 2013-as évben mentes volt. A hibát szeretnénk orvosolni most 2015-ben. Önellenőrzés keretében, illetve pótlásként 1. kell-e, tudunk-e előlegbevallást küldeni 2014. év I. és II negyedévére? Az előleget mely adatok alapján kell számolnunk? A 2013. évi tényleges adatok alapján? 2. Kell-e, tudunk-e előlegbevallást pótolni 2014. év III., IV. negyedévére vonatkozóan? Ezt már a 2013. évi tényadatok alapján valljuk be? 3. Ha előleg fizetésére kötelezett volt a társaság, akkor 2014. december 20-áig feltöltést kellett volna végezni, ehhez bevallást küldeni. Kell-e, lehet-e a feltöltési kötelezettségre vonatkozó pótbevallást beküldeni? Vagy csak a 1429-es bevallás önellenőrzését kell elkészítenünk? Tisztelettel: Eco-Design Kft
Tisztelt Szakértő! Gyes mellett lettem egyéni vállalkozó 2014. 07. 02-án (egy pályázat miatt kellett kiváltanom az igazolványt). 2014. 09. 01-jével főállású alkalmazottként elmentem egy céghez dolgozni. A vállalkozásomban 2014-ben nem volt bevételem. A járulékbevallásokat mindig nullásan küldtem be. Hibáztam-e? 2014. július és 2014. augusztus hónapokra kellett volna járulékot fizetnem? Ha igen, mennyit, és hogyan tudom ezt javítani? Tisztelettel várom válaszát!
Tisztelt Szakértő! Társaságunk egy adott építőipari kivitelezést a megrendelő nyilatkozata alapján – mely szerint az adott munka nem volt építésiengedély-köteles –, egyenes áfásan számlázott ki a partnere részére. A számla teljesítési időpontja 2015. március havi volt, az adóalapot és az áfát szerepeltettük is az adott havi áfabevallásban. Partnerünk 2015. augusztus végén jelezte, hogy a munka mégis építésiengedély-köteles, ezért kérte számlával egy tekintet alá eső okirat kiállítását, és a teljesítésnek az áfatörvény 142. § (1) bekezdés b.) pontja szerint történő kezelését. A módosító okiratot kibocsátottuk, melynek eredményeképpen fizetendő áfánk jelentősen csökkent a korábban bevallotthoz képest. Kérdésünk arra vonatkozik, helyesen jártunk-e el azzal, hogy az eredeti számla teljesítési időszakának áfabevallását (2015. március) önellenőriztük, vagy a negatív elszámolási különbözetet csak későbbi időszakban vehetjük figyelembe az áfabevallásunkban? Válaszát előre is köszönjük!
Tisztelt Szakértő! Havi bevallásra kötelezett egyéni vállalkozó egy fordított áfás szállítói számlát a teljesítést követő hónapban adott le könyvelésre, a havi bevallási határidő lejárta után. Kérdésem, hogy mivel a fordított adózás esetén egyidőben keletkezett a fizetendő és a levonandó áfa, kell-e önellenőrzést végezni? Válaszukat köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretném a segítségüket kérni. Egy evás bt. nyugdíjas ügyvezetője után nem volt megfizetve 2012-ben és 2013-ban az egészségügyi szolgáltatási járulék. Amennyiben most beadjuk az önellenőrzést ezekre a járulékokra, és az elmaradt járulékok megfizetésre kerülnek, abban az esetben számíthat-e a bt. az evával kapcsolatban valamilyen szankcióra? Kizárhatják-e a bt.-t esetleg az évekre visszamenőleges önellenőrzés miatt az evából? Válaszukat előre is köszönjük!
Téves áfakulcs alkalmazása miatt önellenőrzésre van szükség a benyújtott áfabevallásoknál. A téves áfakulcs folyamatos szolgáltatású számlák esetében került alkalmazásra, az önellenőrzés eredményeképpen a fizetendő adó utólagosan növekedik. Ha jól értelmezzük az önrevíziót ebben az esetben arra az időszakra kell elkészíteni, amely időszakban, tévesen az alacsonyabb kulcsú áfával került bevallásra az áfa. Kérdés: Folyamatos szolgáltatásról van szó, ezért a helyesbítő számlán milyen dátumokat kell alkalmazni? - a teljesítés időpontja: az eredeti számla szerinti teljesítés időpontja ? - a számla kelte: a számla helyesbítés időpontja ? - a fizetési határidő: az egy jövőben meghatározott időpont lesz? Ebben az esetben a helyesbítő számlánál a teljesítés időpontja és a fizetési határidő nem fog megegyezni, hiába van szó egy folyamatos szolgáltatásról, helyes- e ez így? Szabályos az a helyesbítő számla, amely a régi számlából, téves áfa kulcs miatt, csak egy tételt helyesbít (a helyesbítő számlában 2 tétel szerepel, mínusz előjellel a rossz adatok és pozitív számként a jó adatok)?
Tisztelt Szakértő! Egyik ügyfelem kapott 3 millió forint előleget. Az előlegszámlát 3 001 010 forintról állította ki, mert így volt kerek szám a számlaérték áfa nélkül. Múlt hónapban – mert havi áfás – 20-a előtt szembesültem a helytelen előlegszámlával. Megbeszéltem vele, hogy elmegy a partnerhez, és kijavítják a számlát, mert ő sem tudja lekönyvelni a helytelen összeget. A számla "kézi" számla volt, tehát javítható. Ezt nem tette meg ügyfelem, mert nem vette fel a telefont a könyvelő. Mi elküldtük az áfabevallást 3 millió forint előleges számlával, tehát nem a 3 001 010 forintos kiállított számlával, partnerünk viszont annak ellenére, hogy csak a 3 millió előleget utalta el, beállította az áfabevallásába a nagyobb összeget. Hogyan járunk el helyesen, ha szeretnénk javítani? 1. Küldök egy stornószámlát, és egy helyes számlát? A számlatömbben előrehaladtunk a dátummal, tehát augusztusi lehet a számla kelte, a teljesítési dátum marad június. Megtehetem, hogy nem önellenőrzöm a saját bevallásomat kétszer? 2. Mi van akkor, ha így hagyom, kérem a különbözetet, én önellenőrzöm, mert nem azt az összeget szerepeltettem, ami a számlán szerepel, hanem azt az összeget, amely összeg megjelent a bankszámlán?
2014. óta fogalalkoztatunk tanulószerződéssel egy főt. Milyen mértékű kedvezményre vagyunk jogosultak a szakképzési hozájárulás területén? Ha ezt múlt évben elmulasztottuk érvényesíteni, akkor most utólag, önellenőrzés útján megtehetjük?
Tisztelt Szakértő! Cégünk belföldi adószámmal rendelkező, EU-s partnertől májusi teljesítéssel számlát kapott. Majd a partner rájött, hogy a számításba hiba esett, csökkent az adóalap és az adó összege is. Június 1-jei keltezéssel, hivatkozva a májusi teljesítésű számlára sztornó, majd egy új, helyes számlát állított ki. Kérdésem lenne, hogy nekünk, akinél az előzetesen felszámított adó csökken, tehát fizetendő pozícióba kerülünk, önellenőrzni kell-e a május hónapot mind a sztornó, mind az új számla összegével, vagy az áfatörvény 153/C §-a alapján a június havi bevallásban kell mind a két számlát szerepeltetnünk? Mi a helyzet a kiállító részéről, mivel ott is "magyar" könyvelő van. Ő az áfatörvény 153/B §-a alapján szintén mind a két számlát a júniusi bevallásban számolja el? A NAV-tól erre a kérdéseimre igen válaszokat kaptam. Viszont a törvény ezen paragrafusai az új, helyes számlát nem említik, csak "az eredetit érvénytelenítő számla" található meg, mint fogalom. Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Kérdésem társasági adóhoz kapcsolódik. Egy társaság 2014. évben rendezte egy áfafolyószámla-eltérését a könyveléshez képest egyéb bevételre (a 96 számlaosztályban). A könyvekben szereplő kötelezettség volt a nagyobb a rendezést megelőzően, mint a NAV-folyószámla szerinti áfaegyenleg. 2015-ben átvettük a társaság könyvelését, feltártuk a korábbi eltérés okát, amely valóban be nem vallott áfa volt. Az önellenőrzések megtörténtek. Ezért 2015-ben előírjuk az áfát a könyvelésben (újra) az egyéb ráfordításokkal szemben. A tétel 2015-ben, úgy gondoljuk, adóalap-növelő lesz, azonban szeretnénk elkerülni, hogy az összeget duplán adózza le az ügyfél a társaságiadó-bevallásaiban, egyszer 2014-ben az egyéb bevételekkel szembeni rendezés miatt, egyszer pedig a 2015. évi társaságiadó-bevallásában szereplő adóalap-növelés miatt (az egyéb ráfordításokkal szembeni korrekció miatt, amely múltbeli időszak(ok)hoz kapcsolódik). Hogyan kerülhetnénk el a tétel dupla adózását? Szükséges a 1429-es bevallást önellenőrizni? Ha igen, a társaságiadó-bevallás melyik sorában csökkenthetjük az adóalapot az ilyen rendezés miatti bevétellel 2014-ben? Valóban szükséges adóalapot növelni 2015-ben az áfakötelezettség egyéb ráfordításokkal szemben való újbóli előírása miatt? Köszönettel: Molnárné Biczók Barbara
Tisztelt Szakértő! Segítségüket szeretném kérni. Cégünk ingatlant birtokol és bérbeadja azt. Minden hónapban kiszámlázzuk a négyzetméterre jutó bérleti díjat. Sajnos 5 év után most realizálódott, hogy rossz alapterületet számláztunk ki eddig. Jelenleg azt próbáljuk meg kitalálni, hogy milyen formában tudnánk ezt a lehető legkisebb "macerával" megoldani. Az áfatörvény 2014-ben módosult, pontosan az adóalapok utólagos korrekciójával és azok érvényesíthetőségével, de megítélésünk szerint a jogszabály nem egyértelmű. Önök szerint is szükséges az 55 darab számla utólagos módosítása és 55 darab önellenőrzés beküldése, hisz csökkentjük a fizetendő adónkat? Sajnos nem vagyok jogász, számomra az áfatörvény 153./B § (2) bekezdése talán az irányadó..., emiatt gondoljuk, hogy nincs más megoldásunk. Örülnénk, ha esetleg Önök javasolnának. Köszönöm válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Cégünk vásárolt egy garázst. Az építtetőtől ugyan, de a használatba vételt követő 5. évben. Tehát alapesetben az értékesítés áfamentes lenne. De az építtető élt a választási jogával, és adókötelessé tette az ingatlan-értékesítést, mind a lakó, mind a nem lakóingatlan vonatkozásában (86. § j, k, illetve 88. §). Ebben az esetben a törvény 142. § (1) bekezdés e) pontja alapján az ügylet fordított áfás kellene, hogy legyen. A kérdésem első része az, hogy ez a gondolatmenet helyes-e? Továbbá az érdekelne, hogy ha a cég egyenes áfás számlát állított ki a fordított helyett, amit mi ki is fizettünk, akkor ezt hogyan kell helyrehozni?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték