Tisztelt Szerkesztő! Határozott idejű elszámolásnál (bérleti díj) téves ár került alkalmazásra. Negyedéves bevallók vagyunk. A számlát az első negyedévben állítottuk ki, az áfát az első negyedévben vallottuk be. Kérdésünk: a számla helyesbítésének dátuma 2015. június 5., mível határozott idejű az elszámolás, a fizetési határidő megegyezik a teljesítés idejével, így június 15. lesz. Az első negyedéves áfabevallást kell-e önellenőrizni? Köszönettel.
Nem egyértelmű és szelektív. És még főhet a feje is annak, aki megpróbálja átültetni a gyakorlatba a reklámadó minap elfogadott, számára éppen pozitív módosításait, ugyanis más adójogszabályok miatt falakba ütközhet. Az EU miatt is újabb törvényhozási procedúra várható.
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem korlátolt felelősségű társaság. A 2013. évben kimaradt a könyveléséből 8 354 forint árbevétel. Ezt az árbevételt 2014-ben lekönyveltük. Társaságiadó-vonzata kerekítve 1000 forint, illetve iparűzésiadó-vonzata 200 forint. A kérdésem, hogy mivel ez nem jelentős hiba, kell-e a társaságiadó- és az iparűzésiadó-bevallást 2013. évre önellenőrizni, vagy elég, ha 2014-ben számoljuk el az adókat? Válaszát előre is köszönöm.
Építési hatósági engedélyköteles munka esetén milyen szabályok vonatkoznak az al- és fővállalkozó közötti számlázázásra? – kérdezte olvasónk. Bartha László, adójogi szakjogász szakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Egy kft., ami gazdasági tevékenységet nem végez, 2013. évtől és 2010. évben telket értékesített (amit számla is igazol), de a telek nem lett kivezetve az eszközök közül. Ez a dolog 2014-ben derült ki. A kérdésem a következő: helyesen járok-e el, ha 2014. évben kivezetem az eszközök közül (ráfordítások között számolom el), és az adózás előtti eredményét a társasági adóban ezzel az összeggel megnövelem. És önellenőrzöm a 2010. évi társasági adót, szintén ezzel az összeggel? Gyors válaszukat köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Fordított adózással kapcsolatban szeretnék állásfoglalást kapni az alábbi esetben: Magánszemély megrendel egy építési hatósági engedélyköteles munkát egy cégtől. A cég, mint fővállalkozó az áfa fizetésére kötelezett adóalany. A cég alvállalkozót vesz igénybe. Az alvállalkozó is áfás. 1.) A szolgáltatás építési-szerelési munkára terjed ki. 2.) Ingatlan létrehozatalára irányul. 3.) A munka építési hatósági engedélyköteles. 4.) Az alvállalkozó csak szolgáltatást nyújt a megrendelő felé. Kérdések: – Az alvállalkozó a fővállalkozó felé milyen számlát köteles kiadni? – A szolgáltatás igénybe vevője előzetesen és írásban köteles nyilatkozni a szolgáltatásnyújtónak, hogy a számlát a fordított adózás vagy az egyenes adózás szerint kell kiállítani? – Ha téves számla lett kiadva és önellenőrzésre kerül sor, szigorú számadás alá vont, számlával egy tekintet alá eső okirat kibocsátása elegendő? – Ebben az esetben kit terhel az önellenőrzési pótlék megfizetése? Válaszukat köszönöm. Tisztelettel: P. Mária
A NAV munkatársa bejelentkezett telefonon, hogy szeretné ellenőrizni az áfa-visszaigénylés helyességét, amire egy hét múlva kerül sor. Kérdésem: lehet-e még ilyenkor önellenőrizni?
Az előző kérdés folyatatása: Amennyiben a régi épület felújítása nem engedélyköteles, és egyenesen adózik, azonban egy váratlan, előre nem látható körülmény miatt a munka folyamatában előfordul egy olyan átalakítás, ami miatt mégis hatósági építési engedély szükséges, az hogyan befolyásolja az áfa kezelését? Visszamenőlegesen fordított adózás alá esik majd a korábban már egyenes adózás alá eső, leszámlázott munka, azaz önellenőrzést kell végezni, számlát módosítani emiatt, vagy ennek kezelése nem változik, hanem az engedély alá eső munka lesz külön kezelendő és fordított áfás?
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem gazdasági társaság. A NAV áfaellenőrzési osztálya az Art. 87. paragrafus (1) c) alapján egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló ellenőrzést végez ügyfelemnél. Az ellenőrzés során olyan információkat kaptunk, amiből kiderült, hogy egy konkrét gazdasági esemény áfakötelezettségének bevallását kívánják vizsgálni. A vizsgálat során rájöttünk hogy tévesen vallottuk be az ellenőrzés időszaka alatt a befizetendő áfát. A kérdésem arra irányul, hogy ebben a leírt esetben, amikor az ellenőrzés még ebben a szakaszban van – azaz csak az Art. 87. paragrafus (1) c) típusú ellenőrzés, ami az Art. 87. paragrafus (2) alapján nem teremt ellenőrzéssel lezárt időszakot – lehet-e önellenőrzést beadni és korrigálni a hibánkat, amivel elkerülhetnénk az adóbírságot és a késedelmi pótlékot? Válaszukat előre is köszönöm!
Egyik dolgozónk 2014. 06. 02-én kelt súlyos fogyatékosságának igazolását most kaptuk meg, melyben a súlyos fogyatékosságának kezdő időpontja 2007.12.18., és az állapota végleges. Kérdésem, hogy 2010. évtől 2014. évig benyújthatok-e önellenőrzést a rehabilitációs hozzájárulásra? Ez évente 964-965 ezer forintot jelentene visszajáró hozzájárulásként. Ezzel egyidejűleg a társaságiadó-önellenőrzéseket is benyújtanám, ahol 96-97 ezer forint társasági adó-fizetési kötelezettséget plusz önellenőrzési pótlékot kellene bevallanom. Köszönettel: Jávorka Judit
Tisztelt Szakértő! Cégünk 2014-ben önellenőrzés keretében feltárta, hogy a 2010-ben leszámlázott, a 2009. évre vonatkozó 5 millió forint alvállalkozói díj nem került időbeli elhatárolásként a költségek közé 2009-re. Emiatt most a 2010. évre az eredeti 3 millió forint nyereség 8 millió forint nyereségre, a 2009. évi 2 millió forint nyereség pedig 3 millió forint veszteségre változott. A NAV felé az önrevíziót viszont csak 2015-ben nyújtottuk be (a kft.-nél a beszámoló-készítés időpontja: április 30.). Kérdéseink: 1. A 2009. évre kimutatott 3 millió forint veszteség 50 százalékát le lehet-e vonni a 2014-re beadandó 1429-es társasági adóbevallásban, mint előző évekről áthozott veszteséget, vagy, mivel a 0929-es bevallás önrevízióját csak 2015-ben nyújtottuk be, így ezt csak a 2015-re beadandó 1529-es adóbevallásban lehet csökkentő tételként figyelembe venni? 2. Vagy mivel most egyszerre tártuk fel a hibát a 2009. és a 2010. évek vonatkozásában, a 2009. évi 3 millió forint veszteséget figyelembe lehetne venni a 2010. évi 8 millió forint adóalapnál, mint előző évi veszteséget? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Olvastam írását, amely az önellenőrzésről szól, talán egyetlen dolgot nem találtam benne, pedig gyakorlatban ez fontos lehet. Mi minősül adóellenőrzésnek? Jól tudom, hogy az önellenőrzési tilalom kizárólag a lezárt időszakot eredményező adóellenőrzések esetén áll fenn? Például az iratbetekintés, vagy az adókötelezettségek ellenőrzése, stb. esetén nincs ilyen megkötés, ugye? Melyik az a pillanat, amikor beáll a tilalom? Ha nem veszem át az ajánlott levelet, amelyben a megindításról tájékoztatnak, akkor még lehetséges az önellenőrzés? Ha csak telefonon tájékoztatnak a megindításról?
Az adózók meghatározott esetekben és feltételekkel önellenőrizhetik bevallásukat, más esetekben ez korlátokba ütközik, illetve kifejezetten tilos.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték