779 találat a(z) önellenőrzés cimkére
Késve érkezett számla
Cikk
Mi a teendő a beszámoló leadása után érkezett, az előző adóévre vonatkozó számlákkal? Olvasói kérdésre Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.
Társas vállalkozó
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A következőben szeretnék segítséget kérni: egy kft. tagja, ügyvezetője személyesen közreműködik a társaság tevékenységében, mellette katás egyéni vállalkozó is. Ez a tag nem tudta, hogy ebben az esetben nem főállású katásnak minősül, és az egyéni vállalkozásában volt bejelentve mint főállású katás, és ott fizette meg a havi 50 ezer forintot. Most tudta meg, hogy a társas vállalkozásában kell a járulékot fizetni, ez azt jelenti, hogy 2014 óta nem volt jól bejelentve és önellenőrizni kell a 08-as bevallásokat, tehát be kell vallani a garantált bérminimum után a járulékot. A kérdésem az lenne, hogy ilyen esetben, amikor visszamenőleges időszakról van szó a személyi jövedelemadót is be kell vallani? Kell, hogy visszamenőleg jövedelmet vegyen ki? Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel:hfejes
Elkésett számla
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A beszámoló készítéséig megérkezett előző évre vonatkozó költségszámlákat le tudjuk könyvelni a mérlegfordulónap előtti időszakra. De mi a helyzet akkor, ha a beszámoló beküldése után kapunk a szolgáltatóktól olyan közüzemi számlá(ka)t, amelyek az előző évre vonatkoznak? Például: augusztus 14-ei keltezéssel kaptunk az előző év utolsó negyedévére vonatkozó szemétdíj számlát, illetve gázdíj számlát. Ebben az esetben is mérlegelni kell, hogy jelentős-e a hibahatás, és ennek megfelelően kell 3 oszlopos beszámolót készíteni, illetve önellenőrizni?
Eho önellenőrzése
Kérdés
Kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó az osztalék után fizetendő 14 százalék egészségügyi hozzájárulásnál több éven keresztül nem vette figyelembe a társas vállalkozás által megfizetett egészségügyi szolgáltatási járulék összegét. Az szja-bevallások önellenőrzésével visszaigényelhetők-e a 2014-2017 éveket érintő összegek?
Ekho-s jövedelemmel rendelkező munkavállaló keresőképtelensége
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunkkal munkaviszonyban álló munkavállaló a minimálbér összegéig általános szabályok mellett fizet adót és járulékokat, a minimálbér feletti összegre – a dolgozó nyilatkozatának megfelelően – az Ekho törvény szerint adózik. Kérdés: a munkavállaló keresőképtelensége első 15 napjára betegszabadságra jogosult. A betegszabadság időszakára jutó távolléti díjat az ekho-s jövedelemből is meg kell-e állapítani? Ha igen, akkor jól gondolom, hogy a betegszabadságra jutó díjazásként a távolléti díj 70%-át írja elő a jogszabály, azonban az ekho-s jövedelem miatt továbbra sem lehet kevesebb, mint a minimálbér összege? A táppénz folyósítása mellett keresettel nem rendelkezhet és ha a minimálbérnek megfelelő összeg után nem fizet általános szabályok szerint járulékot, akkor ekho-s jövedelemmel sem rendelkezhet? A dolgozó alacsony összegű táppénzét a munkáltató semmilyen módon nem tudja kiegészíteni? Kérdés: másik munkavállaló az adóév első 8 hónapjára elmulasztott ekho-nyilatkozatot adni, így a teljes munkaszerződés szerinti bére az általános szabályok szerint adózott. Megteheti-e a munkáltató, hogy befogad egy szeptemberi keltű, de egész évre kiterjedő nyilatkozatot az ekho-ra vonatkozóan? Vagyis jogvesztő-e egy meg nem tett nyilatkozat, vagy a munkáltató megállapíthatja , kifizetheti és önellenőrizheti a különbözetet egy szeptemberi számfejtéssel?
Béren kívüli pénzjuttatás elszámolása munkaviszony megszűnésekor
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünknél a munkavállalók év elején egy összegben kapták meg a 100 ezer forint összegű pénzbeli juttatást. Ha egy dolgozó munkaviszonya év közben (például 09. 30-án) megszűnik, hogyan kell eljárjon a munkáltató a túlfizetett cafetéria és annak adója tekintetében? A túlfizetett összeget munkabérként kell elszámolni, számfejteni? A túlfizetett pénzösszeg (vagyis annak 1,18-szorosa) után megfizetett szja és eho önellenőrzéssel visszaigényelhető? Valamint abban kérném a tanácsát, hogy a kilépés miatt felmerült túlfizetést és annak adóvonzatát hogyan kell mind adózásilag, mind számvitelileg elszámolni? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel, P. Anikó
Késett számla
Kérdés
T. Adózóna! 2018. augusztus hónapban fordított adózású számla érkezett, melynek teljesítési ideje 2018.04.25., a kelte pedig 2018.06.28. Negyedéves bevallók vagyunk. A kérdésem, hogy a 2. negyedévi bevallást ugye önellenőrzni kell, de levonhatóként is be lehet állítani a 2. n.évi bevallásba? Köszönöm a választ!
Számla 100 000 Ft feletti áfa
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás most talált meg 04. havi készpénzes költségszámlát, melynek áfatartalma magasabb, mint 100 000 Ft. Mivel bejött az új szabály 07. 01-től és a számla ráadásul készpénzes, mi a helyes eljárás? Önellenőrizni kell a 04. hónapot, vagy beletehetem a júliusiba és a 1865M lapon teljesítési dátumhoz 07. hót írok? Köszönettel.
Átalányadózásról áttérés (58-as módosítás)
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 52. § (2) bekezdése szerint: "... ha az átalányadózás szerint adózó egyéni vállalkozó a tevékenységének megszüntetését követően az adóévben azt újrakezdi, az egyéni vállalkozónak az adóév egészére nézve át kell térnie a vállalkozói jövedelem szerinti adózás alkalmazására." Elöbbi törvény szövege értelmezésem szerint azt jelenti, hogy ha egy átalányadózás szerint adózó egyéni vállalkozó megszünteti a vállalkozását és azt követően még ugyanabban az adóévben újra egyéni vállalkozást kezd új adószámmal, és ekkor már a vállalkozói jövedelem szerinti adózást választja, akkor az adóév egészére a vállalkozói jövedelem szerint kell adóznia. Első kérdésem, hogy ez valóban így van -e? Az előbbi helyzetet feltételezve a már beküldött 1858-as bevallások, amelyekben az átalányban megállapított jövedelem után lettek bevallva a járulékok, önellenőrzéssel módosíthatók-e? Tehát azok is a vállalkozói jövedelem szerinti adózásnak megfelelően változhatnak-e? Tehát a második kérdésem, hogy a korábban – átalányadózóként beadott – 1858-ok módosíthatók-e annak megfelelően, hogy az egyéni vállalkozó immár -– az utólagos kötelező áttérés miatt (szja tv. 52. § (2)) – az év első felében is vállalkozói jövedelem szerinti adózás alá tartozott és nem átalányadózó volt? Köszönöm válaszát!
Új lakás továbbértékesítése esetén utólagos áfalevonás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Új lakás értékesítésével kapcsolatos áfaügyben szeretnék segítséget kérni. Adott egy bt., aki építési szerződés keretében megrendelt egy új lakás építést, saját célra 2017-ben. A kivitelező a telekhányadról áfás számlát, a lakás építésről pedig fordított áfás számlákat állított ki a kivitelezés során (vállalkozói díj), ami után az 5 százalék áfát a bt. befizette, mivel nem helyezhette levonásba az áfatörvény 124. §-a alapján. Jelenleg a lakás szerkezetkész állapotban van, még nincs használatbavételi engedély. A bt. meggondolta magát és szeretné értékesíteni a lakást, mivel nem az elképzelése szerint készült el. Kérdésem, hogy amennyiben most értékesíti a lakást nettó + 5 százalék áfa értékben, a kivitelezés során befizetett áfa utólag levonásba helyezhető-e? Ha igen, akkor ennek mi a módja, önellenőrzés keretében visszaigényli vagy utólagosan helyezi levonásba? A könyvelésben befejezetlen beruházásként szerepel a lakás. Köszönöm a segítséget!
Áfabevallás, önellenőrzés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyik partnerünknél sajnos rendszeresen előfordul, hogy a szállítói számláit nem adja át határidőre a könyvelésnek, így ezek már csak a bevallási határidőt követően – néha több hónappal késve – jutnak el a bevallást készítő könyvelőhöz. Azt szeretném megtudni, hogy ebben az esetben alkalmazható-e az áfatörvény 153/A § (1) bekezdésben foglalt 2 éves szabály, ami alapján tulajdonképpen a tárgyévben és az azt követő adóévben bármely bevallásban gyakorolható – a levonhatóság vizsgálata mellett – a levonási jog? Vagy a levonhatóság érdekében önellenőrizni szükséges a számla teljesítési időpontja szerinti időszakra a korábban beadott bevallást?
Cégfelvásárlás és önellenőrzés – veszteségleírás a tao.-ban 4. rész
Cikk
Veszteségfelhasználással kapcsolatos cikksorozatunk utolsó eleme a cégfelvásárlás és az önellenőrzés vonatkozó szabályaival, lehetőségeivel foglalkozik – példákkal.
Társasági adó önellenőrzése
Kérdés
Az iparűzési adót az előző üzleti évben helytelenül osztottuk meg cégünk és anyavállalatunk között a törvény változása miatt. Ez 4 millió Ft-os eredménycsökkentést jelent cégünknél, ami nem jelentős összegű hibának minősül. Kérdésünk: kell-e az előző üzleti évi társaságiadó-bevallást önellenőriznünk a helyiadó-bevallások önellenőrzése mellett? A társasági adó törvény 8. § (8) bekezdése szerint ebben az esetben nem szükséges helyesbíteni a korábbi évek adóalapját, feltéve, hogy a nem jelentős összegű hibával érintett adóévi adóalap meghaladja a nem jelentős összegű hiba összegét. Nálunk az előző évi adóalap 900 ezer Ft, a hiba pedig 4 millió Ft. Akkor nekünk emiatt önellenőrzést kell végrehajtanunk, vagy elég, ha az idén könyveljük a különbséget? Kapcsolt vállalkozásunknál ez a hiba eredménynövekedést hozott. Az ő esetükben mindenképpen önellenőrizni kell a társasági adót?
1753 önellenőrzése családi kedvezmény miatt
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 1753 önellenőrzéssel kapcsolatban szeretnék segítséget kérni. A munkavállaló elfogadta a NAV tervezetet, amelyben fizetendő adója keletkezett és most gondolkodik, hogy jó-e a bevallása. Az szja-bevallásban 1 gyermek után járna a családi kedvezmény, amit vissza szeretne igényelni az apa, az anyánál nincs érvényesítve semmi. Az elfogadott tervezetben az eltartottak után járó családi kedvezmény 22. sor 333 350 Ft, tényleges 800 040 Ft. tervezet (az ön által érvényesíteni kívánt családi kedvezmény összege) 26. sor 333 350 Ft, tényleges 800 040 Ft tervezet (adó különbözet) 79. sor + 29 332 Ft fizetendő tényleges 40 671 Ft visszaigényelhető. A gondot a 16-01 önellenőrzési lap jelenti, a kötelezettség alapjának a különbözete a 800 040 Ft – 333 350 Ft = 466 690 Ft és a a kötelezettségváltozás összege a 466 690*15% = –70 003 Ft visszaigényelhető szja? Vagy a családi kedvezmény érvényesítése után a kiszámolt 40 671 Ft, visszajáró adó a kötelezettség a kötelezettség az alapja pedig nulla? A 1753-as bevallás önellenőrzésénél hibaüzenetet kapok, hogy a 170 lap összegének meg kell egyeznie a 16-01 és 16-02 negatív összegével. Akkor a 16-01 lapon csak – 40 671 Ft lehet? A kötelezettség alapjának és a kötelezettség összegének helyes megállapításához kérném szíves iránymutatását. Köszönöm szépen.
Tanulószerződés adóalap-csökkentő tétel
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az lenne a kérdésem, hogy ha a tanulószerződéssel foglalkoztatott tanulók után a munkáltató nem érvényesítette 2018 januárjától havonta, a 08-as bevallásokban az adóalap-csökkentő kedvezményt, és jelenleg már június van, önellenőrzéssel visszamenőleg módosítania kell-e a 08-as bevallásokat, vagy megteheti-e azt, hogy csak majd az éves elszámolásnál érvényesíti az egész évre járó kedvezményt? Tehát, ha havi szinten nem érvényesítette, akkor is szerepeltetheti az éves elszámolásnál az adóalap-csökkentő tételt, vagy csak akkor, ha havi szinten is feltüntette azt a 08-asokban? Válaszukat előre is köszönöm!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
