Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    135 találat a(z) értékpapír cimkére

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Belföldi illetőségű kft. külföldi magánszemély tulajdonosa a társaságban lévő üzletrészét el kívánja adni Magyarországon bejegyzett gazdasági társaság részére. Az szja-törvény szerint a kft.-üzletrész eladása értékpapír-eladásnak minősül, így a szerzéskori érték és az eladási ár között keletkező árfolyamnyereség után kell 15 százalék szja-t fizetni. Mivel az eladó magánszemély brit illetőségű, ezért figyelemmel kell lenni a kettős adóztatásról szóló egyezményre, mely az elidegenítésből származó jövedelmek adóztatásáról is szól. Az egyezmény – értelmezésem szerint – az üzletrész (mint ingó értékpapír) eladását a külföldi magánszemély hazájában adóztatandó jövedelemnek tekinti, az ottani adókulccsal. Jól értelmezem-e a 2011. évi CXLIV. törvény:a Magyar Köztársaság és Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága között a jövedelem- és a tőkenyereség-adók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló, Budapesten, 2011. szeptember 7. napján aláírt egyezmény előírásait? Köszönettel: Borsosné Pál Ildikó

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy kft. opciós jogot biztosít egy magánszemély részére a birtokában lévő értékpapírok vételére, előre meghatározott fix áron. A magánszemély opciós jogával élve az értékpapírt opciós áron megvásárolja. Az opciós ár a piaci árnál alacsonyabb. Az ügylettel kapcsolatban az alábbi kérdéseim merültek fel: 1.) A piaci ár és az opciós ár különbözete miatt az értékpapír megvásárlásakor a magánszemélynek jövedelme keletkezik. Adózására az Szja tv. 77/A § vonatkozik, mely a jövedelmet tőkejövedelemként vagy a magányszemély és a kft. kapcsolata alapján összevonandó (munkaviszonyból származó vagy egyéb) jövedelemként kell adóztatni? Az szja fizetése mellett van-e ehofizetési kötelezettség? Ha van ehofizetés, azt a magánszemélynek vagy a kft.-nek kell fizetnie? 2.) Lehetséges-e olyan megoldás, hogy a jövedelem után a kft. magára vállalja az szja- és ehokötelezettséget oly módon, hogy azt a jövedelem 1,18 szorosa alapján állapítja meg? Válaszát előre is köszönöm.

    Kérdés

    Egy kft. eladja értékpírjait, melyről adásvételi szerződés készül. Kell róla számlát is kiállítani?

    Cikk

    Egy cég osztalékot fizetne az általa tulajdonolt befektetési jegyekkel. A bruttó vagy a nettó osztalékot fizetheti ki ily módon, azaz a 15 százalék szja-val és 14 százalék ehóval csökkentett részt? Ha a magánszemély az így megszerzett értékpapírt eladja, akkor az árfolyamnyereség megállapításakor szerzési értékként figyelembe veheti-e az osztalék formájában kapott összeget? – kérdezte olvasónk. Surányi Imréné okleveles közgazda szakértőnk válaszolt.

    Kérdés

    Tisztelt Adózóna! Cégünk osztalékot fizetne ki az általunk tulajdonolt befektetési jegyekkel. Úgy tudjuk, hogy ennek nincs akadálya. Viszont kérdésként merült fel, hogy egyrészt a cég a bruttó vagy a nettó osztalékot fizetheti ki ily módon, azaz a 15% szja-val és 14% ehóval csökkentett részt. Ha a bruttót, akkor a magánszemélynek kell a negyedévet követő hónapban az előlegeket befizetnie? A másik kérdés, hogy ha a magánszemély az így megszerzett értékpapírt eladja, akkor az árfolyamnyereség megállapításakor szerzési értékként figyelembe veheti-e az osztalék formájában kapott összeget? Egyes vélemények szerint – mivel ténylegesen nem fizetett az értékpapír megszerzéséért – ezért a teljes értékesítési összeg adóalapként jelenne meg. Ez viszont kétszeres adóztatást eredményezne (egyszer mint osztalék, egyszer mint árfolyamnyereség).

    Kérdés

    Tisztelt Szakértők! Egyéni vállalkozó értékpapírt vásárol. A bekerülési érték csökkenti-e az osztalékadó alapját? Tisztelettel: Arany Tamás

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Katas egyéni vállalkozás alanyi adómentesség számításába beletartozik-e a magánszemélyként kapott értékpapír visszavásárlás értéke, illetve annak nyeresége? Köszönöm

    Kérdés

    Tisztelt Hunyadné Szűts Veronika! Köszönöm a külföldi értékpapír értékvesztésével kapcsolatos válaszát, és még egy kérdésre szeretnék választ kapni. Amint írta, az értékpapírral kapcsolatos értékvesztés összegével növelni kell a társasági adóalapot. Kérdésem, hogy a Tao. tv. mely §-ára kell hivatkoznom az adóalap növelésekor (a könyvvizsgáló nem ért egyet velünk és kéri a hivatkozást). Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel: Varró Mária

    Kérdés

    Tisztelt Hunyadné Szűts Veronika! Köszönettel vettem a válaszát és szeretném kicsivel bővebben kifejteni a gazdasági eseményt. A kérdéses értékpapírok esetében sajátos a helyzet, mert valóban tőketörlesztés jogcímen érkezik az átutalt pénzösszeg, viszont az értékpapírok névértékét nem szabad csökkentenünk. Ezt úgy oldottuk meg, hogy értékvesztést számoltunk el, a könyvvizsgálóval egyeztetve. Viszont újabb kérdés merült fel, mert véleményem szerint az értékvesztés összegével a társasági adóalapot növelni kellene, bár ez nem a hagyományos értékvesztés kategória. Az elszámolandó értékvesztés összegét a KPMG által történő piaci érték és a nyilvántartott névérték közötti eltérés összegeként állapítjuk meg. Kérdésem, hogy növelni kell-e az értékvesztés összegével a társasági adóalapot vagy nem. Sajnos nagyon jelentős összegről van szó, ezért fontos az adóalapra gyakorolt hatás megítélése. Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel: Varró Mária

    Kérdés

    Forgóeszközök között kimutatott banki értékpapír eladásából származó árfolyamnyereséget januárban, a mérlegkészítés időpontja előtt írta jóvá a bank a számlán. A bank még decemberben megkapta a megbízást, de a banknál a teljesítés T+2 nap, így a pénzügyi teljesítés január lett. Ez esetben az árfolyamnyereség a 2016. vagy a 2017. év bevétele lesz számviteli és társaságiadó-törvény szempontjából?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy özvegy szülő pénzintézetnél, saját nevére szóló értékpapírszámlán vezetett állampapírjait átvezetteti egyetlen gyermeke ugyanezen pénzintézetnél vezetett értékpapírszámlájára, majd a saját értékpapírszámláját megszünteti. A tranzakciónál a szülő és a gyermeke személyesen jelen vannak. A tranzakció ellenszolgáltatás-mentesen történik, de ajándékozási szerződés írásban nem készül. Az ügylet értéke több mint egymillió forint. A következőket szeretném megkérdezni: – Minek minősíthető ez a jogügylet, ajándékozásnak? – A két félnek milyen bejelentési, bevallási, adó- és/vagy járulék, illetve illetékfizetési kötelezettsége keletkezik. Köszönettel: László

    Cikk

    Az MNB az I. negyedévben 43,5 millió forint felügyeleti bírságot szabott ki és jelenleg is hat kibocsátó tőzsdei kereskedése tekintetében tart fenn moratóriumot azok tájékoztatási kötelezettségeinek megsértése miatt. A jegybank – egyebek közt adatbekérésekkel, közgyűlési részvételekkel, s a könyvvizsgálókkal való fokozott együttműködéssel – kiemelten ellenőrzi a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírok kibocsátóinak jogszerű tájékoztatásait a befektetők felé.

    Kérdés

    Ingyenes értékpapír-juttatással kapcsolatban lenne kérdésünk. Egy kft. 2015. évben megvásárolta egyik tagjának üzletrészét. E saját üzletrészt a Ptk. 3:175 § (3) bekezdése alapján a másik tag, térítés nélkül kapta meg. Az ingyenes juttatásban részesült tag osztrák adójogi illetékességű. Helyesen gondoljuk-e, hogy Magyarországon az ingyenes juttatás után a tagnak semmilyen adó- és járulékkötelezettsége nem keletkezik (szja és eho), és a társaságiadó-törvény szerint ez a vállalkozás érdekében felmerült költség. A kettős adózást kizáró egyezmény 20. cikkje alapján e jövedelem Ausztriában adóztatandó. Köszönettel.

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    1 2 3 4 5 6 7 8 9

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Fordított adózás

    dr. Bartha László

    adójogi szakjogász

    Építőipari kivitelezés, fordított áfa

    dr. Bartha László

    adójogi szakjogász

    Egyenes áfás termék, fordított áfás tartozék

    dr. Bartha László

    adójogi szakjogász

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2026 július
    H K Sze Cs P Sz V
    29 30 1 2 3 4 5
    6 7 8 9 10 11 12
    13 14 15 16 17 18 19
    20 21 22 23 24 25 26
    27 28 29 30 31 1 2
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media