129 találat a(z) értékpapír cimkére

Saját üzletrész térítésmentes átadása gazdasági társaság tagnak Kérdés

Értékpapírok könyvelése Kérdés

Tisztelt Adózóna! Egyik cégem különböző befektetési alapokba fektette a pénzét. Megbízott egy vagyonkezelő céget, amelynek mi egy nagyobb összeget elutaltunk, és ő négyféle alapba fektette az eurónkat. Kérdéseim a következők lennének: 1.) Milyen módon kell ezeket a befektetési jegyeket nyilvántartani? Én, amikor a bankból elutaltuk például a 2 000 000 eurót, akkor a 379. Értékpapír-elszámolási számlára tettem, majd átvezettem a 375. Forgatási célú értékpapír-főkönyvi számra. Jól tettem? 2.) Milyen árfolyamon kell őket a könyveimben kimutatni beszerzéskor, hónap végén amikor a kimutatásokat küldik és az év végén? 3.) Minden hónap végén kapok egy elszámolást a befektetési alaptól, hogy milyen árfolyamon, hány darab jegy van a különböző alapokban. Természetesen nem egyezik azzal az értékkel, amellyel bekerült a könyvekbe, ezeket a különbségeket + és - melyik 87-es, illetve 97-es főkönyvi számlára kell könyvelni? 4.) A befektetési jegyek növekedését és csökkenését milyen módon és értékben kell nyilvántartani? 5.) Kell-e, és ha kell, akkor mikor számolunk értékvesztést rá? 6.) A számviteli politikánkban eddig nem szerepelt erről szó. Milyen módon kell megváltoztatnom a számviteli politikánkat, miről kell pontosan rendelkeznünk? Szívesen veszek minden információt a befektetési jegyekről, illetve alapokról, mert eddig még könyveléseim során nem kellett ilyen tételeket lekönyvelnem. Köszönettel: Andrea

Elindult a Budapesti Értéktőzsde új kötvénypiaca Cikk

Elindult a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) új kötvénypiaca, a BÉT Xbond, amelyet a tőzsde a kötvénykibocsátást tervező vállalatok számára hozott létre.

Adózás üzletrész értékesítése után Cikk

Másfél millió forint névértékű, korábban egyenesági rokontól kapott, kft.-ben lévő üzletrész 41 millió forintért, zrt. részére történő eladása esetén mennyi szja-t kell fizetni (árfolyamnyereség, egyéb jövedelem)? A kifizető zrt.-nek kell-e, illetve hogyan kell szja-előleget vonnia? – kérdezte olvasónk. Surányi Imréné okleveles közgazda szakértőnk válaszolt.

Értékpapír-minősítő céget alapíthat a tőzsde Cikk

Az értékpapírok kibocsátását segítő tanácsadó céget alapíthat a tőzsde, ha ehhez a tőzsdefelügyelet hozzájárul – tartalmazza a tőkepiaci törvény módosítása, amelyet 116 igen szavazattal, 54 nem ellenében fogadott el az Országgyűlés.

Részvényopció adózása: kinek, mit kell megfizetnie? Cikk

Magánszemély évekkel ezelőtt részvényopciót (RSU) kapott az anyacégétől, a részvényeket három évig tartania kellett, majd tavaly eladta őket – valószínűleg a NYSE-n (The New York Stock Exchange) –, és a vételárat átutalták a magyarországi bankszámlájára. Kell-e ezt szerepeltetnie az szja-bevallásában, ha kell, milyen adókulccsal adózik? – kérdezte olvasónk. Surányi Imréné okleveles közgazda szakértőnk válaszolt.

Céges ajándékok adózása: kinek, mi és mennyiért adható? Cikk

A karácsony és az év vége közeledtével gyakran ajándékozzák meg magánszemély ügyfeleiket a cégek. Érdemes előtte áttekinteni, milyen adózási szabályok mellett tehetik ezt meg.

Értékpapír ajándékozása Kérdés

Egy kft. a 27 milliós értékpapírját nyilvántartási értéken elajándékozza a tulajdonos ügyvezetőnek. Az értékpapír piaci értéke 250 millió forint. Az értékpapír nyilvántartási értékének kivezetése T 86 K 37 Értékpapír 27 millió. Ez tao-alapnövelő tétel lesz. Az ajándékozás kapcsán illetékfizetési kötelezettség keletkezik. Kinek kell ezt befizetni, hogyan kell bevallani és van-e valamilyen egyéb fizetési kötelezettsége akár a kft.-nek, akár a magánszemélynek? És ha igen, milyen mértékű és milyen adónemben?

Értékpapír tulajdonosváltásának adózása Kérdés

Tisztelt Szerkesztőség! A következő kérdésben várnám szakértői segítségüket. Egy kft. rövid távon meg kíván szűnni. Nyilvántartásai között 30 millió forintos értékpapír szerepel (374-es számlán tartjuk nyilván). Az értékpapírral kapcsolatban csak tulajdonosváltásra kerülne sor, a kft. tulajdonából az értékpapír a mostani ügyvezető mint magánszemély tulajdonába kerülne át. Az értékpapír piaci értéke 300 millió forint. Kérdés: milyen értéken kell kivezetni az értékpapírt a kft. könyveiből (nyilvántartási vagy piaci érték)? Kérem szíveskedjenek a könyvelési tételeket és a kapcsolódó adókötelezettségeket mind a társaság, mind a magánszemély esetében ismertetni. Állásfoglalásukat megköszönve, tisztelettel: Ötletmozaik Könyvelő Kft.

Külföldi illetőségű magánszemély – üzletrész-értékesítés Kérdés

Tisztelt Szakértő! Belföldi illetőségű kft. külföldi magánszemély tulajdonosa a társaságban lévő üzletrészét el kívánja adni Magyarországon bejegyzett gazdasági társaság részére. Az szja-törvény szerint a kft.-üzletrész eladása értékpapír-eladásnak minősül, így a szerzéskori érték és az eladási ár között keletkező árfolyamnyereség után kell 15 százalék szja-t fizetni. Mivel az eladó magánszemély brit illetőségű, ezért figyelemmel kell lenni a kettős adóztatásról szóló egyezményre, mely az elidegenítésből származó jövedelmek adóztatásáról is szól. Az egyezmény – értelmezésem szerint – az üzletrész (mint ingó értékpapír) eladását a külföldi magánszemély hazájában adóztatandó jövedelemnek tekinti, az ottani adókulccsal. Jól értelmezem-e a 2011. évi CXLIV. törvény:a Magyar Köztársaság és Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága között a jövedelem- és a tőkenyereség-adók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló, Budapesten, 2011. szeptember 7. napján aláírt egyezmény előírásait? Köszönettel: Borsosné Pál Ildikó

Opciósjog-értékpapír Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft. opciós jogot biztosít egy magánszemély részére a birtokában lévő értékpapírok vételére, előre meghatározott fix áron. A magánszemély opciós jogával élve az értékpapírt opciós áron megvásárolja. Az opciós ár a piaci árnál alacsonyabb. Az ügylettel kapcsolatban az alábbi kérdéseim merültek fel: 1.) A piaci ár és az opciós ár különbözete miatt az értékpapír megvásárlásakor a magánszemélynek jövedelme keletkezik. Adózására az Szja tv. 77/A § vonatkozik, mely a jövedelmet tőkejövedelemként vagy a magányszemély és a kft. kapcsolata alapján összevonandó (munkaviszonyból származó vagy egyéb) jövedelemként kell adóztatni? Az szja fizetése mellett van-e ehofizetési kötelezettség? Ha van ehofizetés, azt a magánszemélynek vagy a kft.-nek kell fizetnie? 2.) Lehetséges-e olyan megoldás, hogy a jövedelem után a kft. magára vállalja az szja- és ehokötelezettséget oly módon, hogy azt a jövedelem 1,18 szorosa alapján állapítja meg? Válaszát előre is köszönöm.

Nagy árfolyamesés várható ma az európai értékpapírpiacokon Cikk

Az előző napi nagy nyereségek negatív korrekciójával indulhat a kereskedés pénteken az európai értékpapírpiacokon az amerikai-kínai kereskedelmi kapcsolatok várható elmérgesedése miatt.

Értékpapíreladás Kérdés

Egy kft. eladja értékpírjait, melyről adásvételi szerződés készül. Kell róla számlát is kiállítani?

Osztalékfizetés a cég értékpapírjaival: bruttó vagy nettó? Cikk

Egy cég osztalékot fizetne az általa tulajdonolt befektetési jegyekkel. A bruttó vagy a nettó osztalékot fizetheti ki ily módon, azaz a 15 százalék szja-val és 14 százalék ehóval csökkentett részt? Ha a magánszemély az így megszerzett értékpapírt eladja, akkor az árfolyamnyereség megállapításakor szerzési értékként figyelembe veheti-e az osztalék formájában kapott összeget? – kérdezte olvasónk. Surányi Imréné okleveles közgazda szakértőnk válaszolt.

Osztalékfizetés értékpapírban Kérdés

Tisztelt Adózóna! Cégünk osztalékot fizetne ki az általunk tulajdonolt befektetési jegyekkel. Úgy tudjuk, hogy ennek nincs akadálya. Viszont kérdésként merült fel, hogy egyrészt a cég a bruttó vagy a nettó osztalékot fizetheti ki ily módon, azaz a 15% szja-val és 14% ehóval csökkentett részt. Ha a bruttót, akkor a magánszemélynek kell a negyedévet követő hónapban az előlegeket befizetnie? A másik kérdés, hogy ha a magánszemély az így megszerzett értékpapírt eladja, akkor az árfolyamnyereség megállapításakor szerzési értékként figyelembe veheti-e az osztalék formájában kapott összeget? Egyes vélemények szerint – mivel ténylegesen nem fizetett az értékpapír megszerzéséért – ezért a teljes értékesítési összeg adóalapként jelenne meg. Ez viszont kétszeres adóztatást eredményezne (egyszer mint osztalék, egyszer mint árfolyamnyereség).