Másfél millió forint névértékű, korábban egyenesági rokontól kapott, kft.-ben lévő üzletrész 41 millió forintért, zrt. részére történő eladása esetén mennyi szja-t kell fizetni (árfolyamnyereség, egyéb jövedelem)? A kifizető zrt.-nek kell-e, illetve hogyan kell szja-előleget vonnia? – kérdezte olvasónk. Surányi Imréné okleveles közgazda szakértőnk válaszolt.
Az értékpapírok kibocsátását segítő tanácsadó céget alapíthat a tőzsde, ha ehhez a tőzsdefelügyelet hozzájárul – tartalmazza a tőkepiaci törvény módosítása, amelyet 116 igen szavazattal, 54 nem ellenében fogadott el az Országgyűlés.
Magánszemély évekkel ezelőtt részvényopciót (RSU) kapott az anyacégétől, a részvényeket három évig tartania kellett, majd tavaly eladta őket – valószínűleg a NYSE-n (The New York Stock Exchange) –, és a vételárat átutalták a magyarországi bankszámlájára. Kell-e ezt szerepeltetnie az szja-bevallásában, ha kell, milyen adókulccsal adózik? – kérdezte olvasónk. Surányi Imréné okleveles közgazda szakértőnk válaszolt.
A karácsony és az év vége közeledtével gyakran ajándékozzák meg magánszemély ügyfeleiket a cégek. Érdemes előtte áttekinteni, milyen adózási szabályok mellett tehetik ezt meg.
Egy kft. a 27 milliós értékpapírját nyilvántartási értéken elajándékozza a tulajdonos ügyvezetőnek. Az értékpapír piaci értéke 250 millió forint. Az értékpapír nyilvántartási értékének kivezetése T 86 K 37 Értékpapír 27 millió. Ez tao-alapnövelő tétel lesz. Az ajándékozás kapcsán illetékfizetési kötelezettség keletkezik. Kinek kell ezt befizetni, hogyan kell bevallani és van-e valamilyen egyéb fizetési kötelezettsége akár a kft.-nek, akár a magánszemélynek? És ha igen, milyen mértékű és milyen adónemben?
Tisztelt Szerkesztőség! A következő kérdésben várnám szakértői segítségüket. Egy kft. rövid távon meg kíván szűnni. Nyilvántartásai között 30 millió forintos értékpapír szerepel (374-es számlán tartjuk nyilván). Az értékpapírral kapcsolatban csak tulajdonosváltásra kerülne sor, a kft. tulajdonából az értékpapír a mostani ügyvezető mint magánszemély tulajdonába kerülne át. Az értékpapír piaci értéke 300 millió forint. Kérdés: milyen értéken kell kivezetni az értékpapírt a kft. könyveiből (nyilvántartási vagy piaci érték)? Kérem szíveskedjenek a könyvelési tételeket és a kapcsolódó adókötelezettségeket mind a társaság, mind a magánszemély esetében ismertetni. Állásfoglalásukat megköszönve, tisztelettel: Ötletmozaik Könyvelő Kft.
Tisztelt Szakértő! Belföldi illetőségű kft. külföldi magánszemély tulajdonosa a társaságban lévő üzletrészét el kívánja adni Magyarországon bejegyzett gazdasági társaság részére. Az szja-törvény szerint a kft.-üzletrész eladása értékpapír-eladásnak minősül, így a szerzéskori érték és az eladási ár között keletkező árfolyamnyereség után kell 15 százalék szja-t fizetni. Mivel az eladó magánszemély brit illetőségű, ezért figyelemmel kell lenni a kettős adóztatásról szóló egyezményre, mely az elidegenítésből származó jövedelmek adóztatásáról is szól. Az egyezmény – értelmezésem szerint – az üzletrész (mint ingó értékpapír) eladását a külföldi magánszemély hazájában adóztatandó jövedelemnek tekinti, az ottani adókulccsal. Jól értelmezem-e a 2011. évi CXLIV. törvény:a Magyar Köztársaság és Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága között a jövedelem- és a tőkenyereség-adók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló, Budapesten, 2011. szeptember 7. napján aláírt egyezmény előírásait? Köszönettel: Borsosné Pál Ildikó
Tisztelt Szakértő! Egy kft. opciós jogot biztosít egy magánszemély részére a birtokában lévő értékpapírok vételére, előre meghatározott fix áron. A magánszemély opciós jogával élve az értékpapírt opciós áron megvásárolja. Az opciós ár a piaci árnál alacsonyabb. Az ügylettel kapcsolatban az alábbi kérdéseim merültek fel: 1.) A piaci ár és az opciós ár különbözete miatt az értékpapír megvásárlásakor a magánszemélynek jövedelme keletkezik. Adózására az Szja tv. 77/A § vonatkozik, mely a jövedelmet tőkejövedelemként vagy a magányszemély és a kft. kapcsolata alapján összevonandó (munkaviszonyból származó vagy egyéb) jövedelemként kell adóztatni? Az szja fizetése mellett van-e ehofizetési kötelezettség? Ha van ehofizetés, azt a magánszemélynek vagy a kft.-nek kell fizetnie? 2.) Lehetséges-e olyan megoldás, hogy a jövedelem után a kft. magára vállalja az szja- és ehokötelezettséget oly módon, hogy azt a jövedelem 1,18 szorosa alapján állapítja meg? Válaszát előre is köszönöm.
Az előző napi nagy nyereségek negatív korrekciójával indulhat a kereskedés pénteken az európai értékpapírpiacokon az amerikai-kínai kereskedelmi kapcsolatok várható elmérgesedése miatt.
Egy kft. eladja értékpírjait, melyről adásvételi szerződés készül. Kell róla számlát is kiállítani?
Egy cég osztalékot fizetne az általa tulajdonolt befektetési jegyekkel. A bruttó vagy a nettó osztalékot fizetheti ki ily módon, azaz a 15 százalék szja-val és 14 százalék ehóval csökkentett részt? Ha a magánszemély az így megszerzett értékpapírt eladja, akkor az árfolyamnyereség megállapításakor szerzési értékként figyelembe veheti-e az osztalék formájában kapott összeget? – kérdezte olvasónk. Surányi Imréné okleveles közgazda szakértőnk válaszolt.
Tisztelt Adózóna! Cégünk osztalékot fizetne ki az általunk tulajdonolt befektetési jegyekkel. Úgy tudjuk, hogy ennek nincs akadálya. Viszont kérdésként merült fel, hogy egyrészt a cég a bruttó vagy a nettó osztalékot fizetheti ki ily módon, azaz a 15% szja-val és 14% ehóval csökkentett részt. Ha a bruttót, akkor a magánszemélynek kell a negyedévet követő hónapban az előlegeket befizetnie? A másik kérdés, hogy ha a magánszemély az így megszerzett értékpapírt eladja, akkor az árfolyamnyereség megállapításakor szerzési értékként figyelembe veheti-e az osztalék formájában kapott összeget? Egyes vélemények szerint – mivel ténylegesen nem fizetett az értékpapír megszerzéséért – ezért a teljes értékesítési összeg adóalapként jelenne meg. Ez viszont kétszeres adóztatást eredményezne (egyszer mint osztalék, egyszer mint árfolyamnyereség).
Tisztelt Szakértők! Egyéni vállalkozó értékpapírt vásárol. A bekerülési érték csökkenti-e az osztalékadó alapját? Tisztelettel: Arany Tamás
Tisztelt Szakértő! Katas egyéni vállalkozás alanyi adómentesség számításába beletartozik-e a magánszemélyként kapott értékpapír visszavásárlás értéke, illetve annak nyeresége? Köszönöm
Tisztelt Hunyadné Szűts Veronika! Köszönöm a külföldi értékpapír értékvesztésével kapcsolatos válaszát, és még egy kérdésre szeretnék választ kapni. Amint írta, az értékpapírral kapcsolatos értékvesztés összegével növelni kell a társasági adóalapot. Kérdésem, hogy a Tao. tv. mely §-ára kell hivatkoznom az adóalap növelésekor (a könyvvizsgáló nem ért egyet velünk és kéri a hivatkozást). Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel: Varró Mária
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték