Az Adózónához intézett korábbi olvasói felvetés kapcsán a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) tájékoztatása alapján ismertetjük a termőföldből, továbbá egy zártkertből átminősített ingatlan értékesítésének sajátos adózási következményeit.
Ingatlan megszerzéséből, használatának átengedéséből vagy átruházásából bevételt szerző civil szervezetek új szabályok szerint kötelezettek a társasági adó fizetésére – erről közölt tájékoztatót a NAV.
T. Szakértő! Kata hatálya alá bejelentkezett bt. értékesítené tárgyi eszközét, amit még a katás időszak előtt vásárolt. Konkrétan egy céges gépkocsiról van szó. Jól tudom-e, hogy ez a bevétel nem számít bele a 6 milliós bevételi korlátba? Milyen tartalommal állítsa ki a számlát? Mire figyeljünk, hogy minden feltételnek megfeleljünk? Nagyon köszönöm a válaszát.
Cégünk 2008-ban áfamentesen vásárolt egy üzemépületet. Folyamatos beruházást végeztünk az ingatlanon, melynek az áfáját visszaigényeltük. Az üzembehelyezés 2011. 03. 08-án történt. 2016-ban váratlan lehetőség miatt értékesíteni kívánjuk az üzemépületet valószínűleg március hónapban. Az áfatörvény lehetőséget biztosít az értékesítésre vonatkozóan az áfakörbe történő bejelentésre (T201T-F01 bejelentőn, az értékesítés időpontja előtt), így nem kell alkalmazni a 240 hónap figyelési időszakot, vagyis a levont áfát nem kell időarányosan visszafizetni. A vásárló szintén adószámmal rendelkezik, tehát az értékesítés így a fordított adózás alá esik az áfa törvény 142. §-a alapján. Jól értelmezzük-e a fenti törvényeket? Köszönettel: MZNÉ
Tisztelt Szakértő! Egy házaspár vett egy telket és házat épített rá. 1992-ben kapta meg a lakhatási engedélyt. 2015-ben a férj meghalt. A feleség magasabb áron értékesítette a lakást, mint ami a hagyatéki végzésben volt. A vételár egy részét 2015-ben, a maradék összeget 2016-ban kapta meg. Mikor, hogyan kell az ingatlaneladás után adóznia?
Tisztelt Szakértő! Alanyi mentes, különleges jogállású mezőgazdasági őstermelő (kistermelő) angliai székhelyű gazdasági társaságnak értékesít mézet. A külföldi cég jön az őstermő telephelyére, ott vásárol és az őstermő számlát állít ki a cég nevére. Ebben az esetben szükséges az őstermelőnek közösségi adószámot kérni, illetve van jelentési kötelezettsége az értékesítéssel kapcsolatban?
Felülbírálta, mert alaptörvény-ellenesnek találta az Alkotmánybíróság a Kúria ingóértékesítéssel kapcsolatos jogegységi határozatát.
Tisztelt Szakértő! Ha egy (nem lakó-)ingatlannal rendelkező, áfás tevékenységet végző vállalkozás az ingalant értékesíteni kívánja és foglalót fogad el a vevőtől, akkor a számlát áfa nélkül kell kiállítania? Tekintettel arra, hogy a foglaló a Ptk. megítélése szerint nem előleg. A vállalkozás nem választotta az áfatörvény 86. § j) pontja szerinti áfakötelessé tételt ingatlan értékesítés esetében. Ha előlegben állapodnak meg a felek, akkor az előleg áfás vagy nem, osztja a mentes ingatlan értékesítésre vonatkozó szabályokat vagy nem? Ha pénzeszköz átvétele készpénzben történik, akkor a készpénzfizetési korlát vonatkozik a szóban forgó ügyletre is? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Társaságunk pótbefizetést eszközölt egy gazdasági társaságban, amely társaság 100 százalékos üzletrészét időközben értékesítettük egy másik gazdasági társaságnak. Az üzletrész-értékesítési szerződés nem rendelkezett külön az értékesített társaságban lévő pótbefizetésről, a vételár meghatározásakor nem történt utalás a pótbefizetés miatti ellenérték hányadra. Kérdéseim: 1.) Az üzletrész volt tulajdonosánál a pótbefizetés kivezetése hogyan könyvelendő? 2.) Van-e adóhatása annak az üzletrész eladójánál, ha a pótbefizetés miatti követelést "ellenérték nélkül" engedtük át az üzletrész új tulajdonosának? 3.) A pótbefizetés visszafizetése az új tulajdonos részére megtörtént. Hogyan könyvelendő a befolyt pénz az új tulajdonosnál, van-e ennek Tao korrekciója? Köszönettel.
A kft. 11 éve vett egy irodát, amit 2015-ben eladott. Az ingatlan könyv szerinti értéke (beszerzési ár + ráaktiválások - értékcsökkenés) 10,2 millió forint, az eladási ár 14,8 millió forint. A cég alaptevékenységből származó 2015. évi árbevétele 2,8 millió forint. Ebből várhatóan csak szerény eredménye lesz. Elkülönülten adózik-e az ingatlanértékesítésből származó bevétel, ha igen, mi az adó alapja és mértéke? Van-e lehetőség arra, hogy a cég az ingatlanértékesítésből származó bevételt adómentesen, vagy adókedvezménnyel elkülönítse és abból 1-2 éven belül máshol vállalkozási célú ingatlant vegyen? Ha igen, mi ennek a módja? Köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! Az lenne a kérdésem, hogy a 2014 decemberében vásárolt 2 szobás ingatlant szeretném értékesíteni és helyette egy 3 szobás lakást vásárolnék. Az eladás és a vétel is egy éven belül történne meg. A kérdésem, hogy ebben az esetben milyen adóvonzata van az ingatlannal kapcsolatos ügyletnek. Köszönettel Margit
Tisztelt Szakértő! Magánszemély lakását 2013. évben vásárolta 10 millió forintért. 2015-ben eladta 15 millió forintért. Az értékesítésből származó bevételét újra ingatlanba, illetve telek és szerkezetkész ház megvásárlásába fekteti egy éven belül. Kérdésem az lenne, hogy az eladásból származó jövedelem (5 millió forint*0,9, csökkentve az ingatlanra fordított beruházásokkal...stb.) után meg kell-e fizetni a 16 százalék szja-t , vagy mivel újra ingatlanba fekteti a szerzett összeget, van-e valami lehetőség arra hogy ne kelljen az adó megfizetni/teljes mértékben megfizetni, lehet-e kedvezményt érvényesíteni...stb.?Válaszát köszönöm!
A szünetelés ideje alatt az egyéni vállalkozó eladhatja-e a szünetelés megkezdésekor meglévő anyag- és árukészletét? A szünetelés alatt ha készletben káresemény történik (selejtes lesz, csökken az értéke) mi a teendő ?
Tisztelt Szakértő! Üzletrész-értékesítéssel kapcsolatban szeretnék állásfoglalást kérni az alábbi üggyel kapcsolatban. A Kft. 100 százalékos tulajdonosa B Kft. A Kft. jegyzett tőkéje 3 millió forint. Ha C Kft. megvásárolna B Kft.-től A Kft.-ben lévő tulajdonrészét 5 millió forintért, akkor a 3 millió forinton felüli résznek van-e valamilyen adóvonzata B Kft.-re vonatkozóan?
Kedves Szakértő! Egy előző kérdésemet szeretném javítani. 2006-ban 14 millió forintért vásárolt ingatlant 2011-ben a tulajdonos fiának ajándékozza 11 milliós értékben meghatározva. A nevezett ingatlant a fiú visszaajándékozza 2014-ben az édesanyjának, szintén 11 millió forintos értéken Amennyiben értékesítésre kerül az ingatlan, mi lesz a szerzési érték, illetve a szerzés éve? Véleményem szerint 2014, de ezt hitetlenül fogadja az érdeket. Köszönettel: Gál Ágnes
Dócziné Szabó Nikoletta
munkajogi és bérszámfejtési szakértő
Dócziné Szabó Nikoletta
munkajogi és bérszámfejtési szakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték