Tisztelt Szakértő! Kérem a segitségét a következő esethez: 2013-ban vásároltam egy régi házat. 2014. évben a ház bontásra került és építettünk az egy családi házat, melynek a lakhatási engedélye május hónapban kerül kiadásra. A házat eladnánk 15 millió forintért. Nincs számlánk a bekerülési költség egy részéről. Ilyen esetben mi lesz az adó alapja? Lehet-e alkalmazni a 75 százalékos szabályt?
T. Hölgyem/Uram, A kérdéskör amelyre szeretnénk választ kapni, a következő: Ha egy Magyarországon bejegyzett és magyar telephellyel rendelkező kereskedő cég egy EU-tagországban vásárol egy gépet és azt továbbadja egy szintén EU-tag, de más országbeli cégnek, akkor - szükséges-e, hogy az áru belépjen Magyarországra? - lehetséges-e az áru átvétele és egyben továbbadása az eladó telephelyén? Innen a vevő szállítaná tovább az árut. - a vevőtől kapott számla áfamentes, ugye a vevő felé is áfamentes számla állítható ki? - hogyan alkalmazható itt az ekáer? Gyakorlatilag az árufuvarozást a vevő végzi közvetlenül az eredeti eladótól. Válaszukat előre is köszönjük. Üdv. Valasek László
Ha piaci ár felett sikerül eladni az üzletrészt, milyen terheket visel az eladó, és milyen kötelezettségei vannak a kft.-nek? Olvasói kérdésre Surányi Imréné adószakértőnk válaszolt.
Az ügyészség szerint 890 millió forint kárt okozott a költségvetésnek egy 26 tagból álló bűnszervezet, amelynek tagjai ellen vádat emeltek Szegeden – tájékoztatta Szanka Ferenc, a Csongrád Megyei Főügyészség szóvivője kedden az MTI-t.
Tisztelt Szakértő! Annak eldöntésében kérném segítségét, hogy egy olyan társaságnak, aki ingatlannal rendelkezik, de nem kérte az adóhatóságtól az ingatlanokkal kapcsolatos áfásság engedélyezését, kell-e áfát számoljon fel arra, ha ingatlanát értékesíti? A társaság áfás, nem alanyimentes. Válaszát előre is köszönöm: Tekeli Tímea
T. Szakértő! Egy lakóingatlanok felújításával, adás-vételével (áfamentesen) foglalkozó kft. 2014 októberében értékesített egy lakást 10 millió forintért (adásvételi szerződés köttetett). Ezzel egyidőben foglalóként kapott 1 millió forintot. Novemberben további 3 millió forint vételár részletet vett át (ezekről számlát is kiállított). A szerződés szerint a maradék 6 millió forintot 2015 február végéig fogja megkapni (a birtokba adás is csak ezután fog megtörténni). Kérdésem az lenne, hogy társasági adó szempontjából a 4 millió forint 2014. évi árbevételnek számít, vagy előlegként szerepel, és csak a végszámla (tulajdonjog-átszállás) kiállításakor, a 2015. évben válik árbevétellé? Amennyiben a 2014. évben keletkezik adókötelezettség, hogyan tudok költséget elszámolni ugyanerre az évre, mivel az ingatlan beszerzési értékét és a felújítási költségeket a 2-es számlaosztályra könyvelem, és csak a végszámla kiállításakor szoktam a 8-as számlaosztályra átkönyvelni (még 2015-ben is folytatódott a felújítás). Válaszát előre is köszönöm!
Indokolatlanul magas összegeket szerepeltettek ingatlan-ügyleteikben az adózók, így próbáltak áfát visszaigényelni, amit a NAV megtagadott. A felülvizsgálati eljárásra a Kúria tett pontot.
Magánszemély használt (nem építési telek és nem beépítés alatt álló illetve beépített új) ingatlanokat ad és vesz (saját nevére megveszi, majd eladja és újból vesz és elad stb., tehát nem közvetítés). Az szja törvény szerint ez üzletszerű tevékenység és az 53-as szja bevallásban a 8. soron kell bevallani. Kérdésem, hogy be kell-e jelentkeznie a magánszemélynek a 15T101-es nyomtatványon, mint adószámos magánszemély (úgy gondolom, igen, mivel az áfatörvény 5. §-a szerint adóalannyá válik). Ha nincs semmilyen foglalkoztatási viszonya (munkaviszony, tagi viszony, egyéni vállalkozó, őstermelő), a 15T101-es nyomtatvány 8-as során mit kell bejelölni a munkavégzés jellegénél? Kell-e a fenti tevékenység után az szja-n és a 27 százalékos ehón, valamint a mentes áfán kívül más adót illetve járulékot fizetni?
Az ügyészség ejtette a vádat egy költségvetési csalással vádolt nő ellen, a Zalaegerszegi Járásbíróságon folyó perben tanúként szereplő ismerőse ellen viszont eljárás indult, miután kiderült, hogy ő értékesített több millió forint értékű árut internetes portálokon a nő adataival.
Egyéni vállalkozó kilépne az áfakörből. Faeladással foglalkozik, beszerzi a méterfát, és feldarabolja azt. December 31-ével kilépne az áfakörből. Be kell fizetnie az értékesítés után a forgalmi adót, ha már, mint alanyi mentes adja el a fát, amelynek a beszerzése után korábban visszaigényelte az áfát? – kérdezte olvasónk. Bartha Katalin, okleveles adószakértő (InterTax Pro Kft.) válaszolt.
Magánszemélytől vett áfamentes tehergépkocsi értékesítésénél kell-e áfát felszámolni?
Az ingatlant bérbeadó, vagy értékesítő cégeknél fontos határidő december 31-e: eddig változtatható meg a korábbi döntés, hogy a társaság áfásan vagy áfamentesen végzi-e tevékenységét. E határidő elmulasztása esetén menedék lehet az úgynevezett kijavítási kérelem.
Tisztelt Adózóna! Kisvállalati adó hatálya alá tartozó, ingatlan tulajdonjoggal rendelkező, nem ingatlanforgalmazó társaság, amely 56 millió forintos saját tőkével (tartalma csak JT, ET és MSZE; ki nem fizetett osztalék 4 millió forint) két tagja értékesíti 15-15 százalék arányú üzletrészét. A JT 3 millió forint, melyre jutó részét 5-5 millió forintért értékesíti a 2 tulajdonos. Külsős, illetve egyéb befektető a régi kollegiális kapcsolat okán fel sem merül, a jövőbeni pénzáramok vélhetően csökkenő tendenciát mutatnak (piaci érték?), a társaság bennmaradó tulajdonosai azonban nem rendelkeznek a vásárláshoz szükséges tőkével, ezért a társaság él a saját üzletrész vásárlásának lehetőségével. Milyen adó- és illetékfizetés kötelezettség terheli a társaságot, az eladókat, a vevőket, ha ugyanannyiért vásárolják majd meg az üzletrészt, illetve ha a társaság bevonja az üzletrészt, majd tőkét emelnek? Köszönettel, Gyúri Dénes
Tisztelt Szakértő! Szeretnék egy összefoglalót arról ha őstermelő értékesít: 1) egyéni vállalkozónak 2) gazdasági társaságnak 3) nonprofit ill civil szervezetnek 4) őstermelőnek 5) magánszemélynek, milyen bizonylatadási kötelezettsége van? Köszönöm szépen válaszát!
Magyarországi székhelyű vállalkozás (áfakörös) magyarországi építési telekkel rendelkezik, lakóház, udvar megnevezéssel van nyilvántartva a földhivatalnál. Építtetni szeretne rá lakóingatlant (csak ezt engedélyezi az önkormányzat) egy magyarországi székhelyű (áfakörös) építőipari vállalkozással (generál kivitelezésben). A vállalkozás tevékenységi körében jelenleg nem szerepel ingatlan bérbeadásra vagy építésre vonatozó tevékenység. A vállalkozás bérbeadási, majd későbbi értékesítési céllal építené a lakóingatlant. Építtethet-e lakóingatlant ilyen céllal, amennyiben igen, milyen áfaszabály vonatkozik rá az építéskor, a bérbeadáskor, illetve az értékesítéskor, ha generál kivitelezővel építteti a lakóingatlant? 1. A beruházás fordított áfás? (mivel az építkezés engedélyköteles lesz) 2. Amennyiben fordított áfás, az ÁFÁ-t be kell fizetni és az vissza nem igényelhető/le nem vonható? Vagy bizonyos feltételek mellett levonható? 3. Létezik olyan megoldás, ahol az építési vállalkozó ÁFÁ-s számlát állít ki, a vállalkozás kifizeti és az ÁFÁ-t visszaigényli? Ehhez be kell-e jelentkezni? 4. Az ingatlan értékesítésekor milyen esetben kell ÁFÁ-t fizetni? 5. Él-e még az a szabály lakóingatlannál, hogy a használatbavételt követő 2 év után (mikor már nem minősül új építésű ingatlannak) a vállalkozás ÁFA mentesen értékesítheti magánszemélynek? 6.Mi a teendő, amennyiben a felépített lakóingatlant 2 év után a tulajdonosnak adják el?
Kneitner Lea
okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték