Az ingatlan egyik felét örökölte, a másikat ajándékba kapta olvasónk, majd az egészet eladta. A személyi jövedelemadó és az illeték szempontjából is vizsgálja a kérdést dr. Szeiler Nikolett ügyvéd, adótanácsadó szakértőnk.
A termőföldből származó jövedelmet befolyásolja a bevétel, a levonható költség, a szerzési időpont, hogy az adózó korábban vétellel, örökléssel vagy más módon szerezte meg, és még sok minden más. Összefoglaltuk, mit kell figyelembe vennie, ha tavaly értékesítette termőföldjét.
Egy áfaalany cég 2015-ben magánszemélytől vásárolt tehergépkocsit saját használatra, adásvételi szerződéssel. Áfa nem merült fel. 2016-ban értékesíti a járművet. Az értékesítés áfás vagy áfamentes?
Tisztelt Adózóna! Társaságunk egy társasházat épített, melyre 2012 végén kaptunk használatba vételi engedélyt. Az elkészült épület lakásait egy kivételével 2 éven belül értékesítettük. Maradt azonban egy lakás, amelyre sajnos csak 2015 év végén találtunk vevőt. A kérdésünk az, hogy helyesen tettük-e, hogy ezen lakást mint 2 évnél idősebb lakást áfamentesen értékesítettük? A lakásértékesítésre nem választottunk áfafizetést. Ugyanakkor az építése során természetesen levontuk az erre jutó áfát, ilyenkor szükséges-e valamilyen korrekció, vagy más módon merül-e fel áfafizetés ezen lakással kapcsolatban? Köszönettel KG
Tisztelt Szakértők! Segítségüket szeretném kérni, mert az egyik ügyfelünk vásárolt tavaly lakást, felújította és most eladná magánszemélynek. Ezzel kapcsolatban szeretném kérdezni, milyen számlát kell kiállítani az áfa tekintetében, milyen jogszabályra kell hivatkozni vagy figyelni? Cégünk nem jelentkezett be az áfakörbe az ingatlan értékesítések tekintetében, egyszeri alkalmi vétel volt, és úgy döntött, hogy megveszi, felújítja eladja nem ez a főtevékenysége. Nem tudom számít-e itt az, hogy más ingatlannal kapcsolatosan az ingatlanbérbeadásra viszont bejelentkezett az áfakörbe? Előre is köszönöm szépen a segítséget.
Tisztelt Szakértő! Szeretnénk segítségüket kérni az alábbi problémával kapcsolatban: Magánszemély 2014. évben vásárolt telket, melynek ¾ részét 2016-ban eladja, a telek osztatlan közös tulajdon lesz. Az ¼-re ingatlant épít, saját nevére szóló számlákkal. Kérdésünk, hogy a telekből származó bevételt csökkentheti-e a ház beruházás költségeivel, vagy a telekeladás után adóznia kell? Válaszukat előre is köszönjük!
Tisztelt Szakértő? Az áfatörvény hatálya alá az általános szabályok szerint tartozó egyéni vállalkozó, 2003-ban ingatlant vásárolt (áfásan), amelynek áfáját levonásba helyezte. 2008. 01. 01-jétől kilépett az áfakörből és alanyi mentes lett, és azóta is alanyi mentes. Az előbb említett ingatlant 2016-ban értékesíteni szeretné. Kérdés: 1. Hány éves figyelési időszak vonatkozik a 2003-ban beszerzett ingatlanra? – a 2003-ban hatályos 1992. évi LXXIV. törvény 39 § (1)-(3) szerinti 120 hónap, – vagy a 2008. 01. 01-jétől hatályos 2007. évi CXXVII. törvény 135–136. §-ai szerinti 240 hónap? 2. A fenti figyelési időszak alapján keletkezett-e fizetendő áfája, kellett-e (kell-e) a korábbi adólevonást módosítani a tárgyi eszközökre vonatkozó különös szabályok szerint: – akkor, amikor alanyi mentes lett, – vagy az alanyi mentesség időszaka alatt, a figyelési időszakon belül évente, – vagy az ingatlan értékesítésekor? 3. Az áfatörvény 193. §-a szerint az adóalany az alanyi mentesség időszakában nem járhat el alanyi mentes minőségében tárgyi eszközként használt termék értékesítéskor. Ez mit jelent adott egyéni vállalkozó esetében? Azt jelenti, hogy az ingatlan értékesítésekor vonatkozik rá az áfatörvény 86. § (1) j), amely szerint a beépített ingatlan értékesítése mentes, és mivel az ingatlanértékesítést nem tette a 88. § (1) a) szerint adókötelessé, így az adott ingatlant nem alanyi mentesen, hanem az áfatörvény 86. § (1) j) szerint – a tevékenység egyéb sajátos jellegére tekintettel – mentesen értékesítheti? Köszönöm.
A társaság tagjai 2015. évben egyösszegben érvényesítették földhasználati díj címen, egy korábbi szerződés alapján 2000. évtől (16 évre vonatkozóan) keletkezett követelésüket a céggel szemben. A társaság a kötelezettséget lekönyvelte 5 millió forint értékben 2015. évi költségként. A tulajdonosok ezután eladták a céget, de az eladás előtt a földhasználati díj fejében megkapták a cégben lévő ingatlan tulajdonjogát. Az ingatlan piaci értéke a tulajdonjog-átadás időpontjában kb. 25 millió forint. Az alábbi helyesbítéseken kívül van-e más teendője a társaságnak fenti ügylettel kapcsolatban? 1. A földhasználati díj könyvelését a mérleg önellenőrzés szabályai szerint helyesbíti, melynek eredményeként 2015. évben csak a tárgyévi díj jelenik meg költségként. 2. Az ingatlan átadását értékesítésként lekönyveli, az értékesítés időpontjában fennálló bruttó értéket és értékcsökkenést kivezeti. 3. A társasági adó alapját a piaci ár és a tényleges átadási érték különbözetével megemeli. Segítségüket köszönöm
Ha lakás vagy más ingatlan eladásából jövedelme keletkezett, meghatározott esetekben adót kell fizetnie utána. Az Adózóna kalkulátorával kiszámolhatja, hogy mennyit.
Az Adózónához intézett korábbi olvasói felvetés kapcsán a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) tájékoztatása alapján ismertetjük a termőföldből, továbbá egy zártkertből átminősített ingatlan értékesítésének sajátos adózási következményeit.
Ingatlan megszerzéséből, használatának átengedéséből vagy átruházásából bevételt szerző civil szervezetek új szabályok szerint kötelezettek a társasági adó fizetésére – erről közölt tájékoztatót a NAV.
T. Szakértő! Kata hatálya alá bejelentkezett bt. értékesítené tárgyi eszközét, amit még a katás időszak előtt vásárolt. Konkrétan egy céges gépkocsiról van szó. Jól tudom-e, hogy ez a bevétel nem számít bele a 6 milliós bevételi korlátba? Milyen tartalommal állítsa ki a számlát? Mire figyeljünk, hogy minden feltételnek megfeleljünk? Nagyon köszönöm a válaszát.
Cégünk 2008-ban áfamentesen vásárolt egy üzemépületet. Folyamatos beruházást végeztünk az ingatlanon, melynek az áfáját visszaigényeltük. Az üzembehelyezés 2011. 03. 08-án történt. 2016-ban váratlan lehetőség miatt értékesíteni kívánjuk az üzemépületet valószínűleg március hónapban. Az áfatörvény lehetőséget biztosít az értékesítésre vonatkozóan az áfakörbe történő bejelentésre (T201T-F01 bejelentőn, az értékesítés időpontja előtt), így nem kell alkalmazni a 240 hónap figyelési időszakot, vagyis a levont áfát nem kell időarányosan visszafizetni. A vásárló szintén adószámmal rendelkezik, tehát az értékesítés így a fordított adózás alá esik az áfa törvény 142. §-a alapján. Jól értelmezzük-e a fenti törvényeket? Köszönettel: MZNÉ
Tisztelt Szakértő! Egy házaspár vett egy telket és házat épített rá. 1992-ben kapta meg a lakhatási engedélyt. 2015-ben a férj meghalt. A feleség magasabb áron értékesítette a lakást, mint ami a hagyatéki végzésben volt. A vételár egy részét 2015-ben, a maradék összeget 2016-ban kapta meg. Mikor, hogyan kell az ingatlaneladás után adóznia?
Tisztelt Szakértő! Alanyi mentes, különleges jogállású mezőgazdasági őstermelő (kistermelő) angliai székhelyű gazdasági társaságnak értékesít mézet. A külföldi cég jön az őstermő telephelyére, ott vásárol és az őstermő számlát állít ki a cég nevére. Ebben az esetben szükséges az őstermelőnek közösségi adószámot kérni, illetve van jelentési kötelezettsége az értékesítéssel kapcsolatban?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték