Adókedvezményt vehet igénybe a termőföld eladásából származó jövedelme után az eladó, de könnyen lehet, hogy egyáltalán nem kell adót fizetnie. Összefoglaltuk az ilyen esetekre vonatkozó szabályokat.
Számos speciális szabályt figyelembe kell venni, ha valaki termőföld értékesítésből szerez jövedelmet. Ezeket gyűjtöttük össze.
T. Szakértő! Az alábbiakban felmerülő problémákra kérném segítségét: Roncs autó és bontott autóalkatrész értékesítésével foglalkozik egy kft.. beszerzéseit az EU-ból kereskedőktől intézi, ahonnan változó tartalmú számlákat kap: „ a számla az áfát tartalmazza” vagy „a számla áfamentes” vagy 10 százalékos mértékű és az áfa nem levonható” vagy „figyelemmel az árrés adózásra”. A szállítói számlák nem mindegyikén található EU.-s adószám. Az értékesítés belföldön felszámított áfával (27%) történik. EU-ba történő eladás esetén a számlát milyen tartalommal kell kiállítani? A roncs autó és bontott autóalkatrész áru vagy használtcikk megítélés alá esik-e? Az áfabevallásban az EU-ból beszerzett áruként kerül feltüntetésre az Összesítő Nyilatkozatban is jelentésre kerülnek azok a számlák, melyeken EU-s adószám van feltüntetve. Az EU területére kiszállított áru ugyancsak szerepel az áfabevallásban és az Összesítő Nyilatkozatban is. Válaszát előre is köszönöm.
Üdvözlöm! Az lenne a kérdésem, hogy ha a külföldről behozott áfa nélküli személygépjárművet értékesítem mint autókereskedő, akkor az eladási ár után fel kell számítanom a 27 százalék áfát ugye?
Gépek forgalmazásával foglalkozunk, áfakörösek vagyunk. Vásároltunk egy telephelyet (használt ingatlan) fordított áfával (áfatörvény 142. §). Az adót levontuk. Két év múlva értékesítettük az ingatlant. Mi nem vagyunk bejelentkezve az áfára, használt ingatlan esetén. Helyesen járunk-e el, ha áfa nélküli számlát állítunk ki (áfatörvény 86. § (1) j.).
Tisztelt Szakértő! Egy magyar, áfafizetésre kötelezett cég Európai Uniós és svájci székhelyű társaságoknak végzi az alábbi szolgáltatásokat: értékesítési tréning szervezése, honlapfordítás, tolmácsolás. Ezeket a szolgáltatásokat áfa nélkül számlázza ki, mivel a szolgáltatást igénybevevő adóalanyok (mind adóalany) székhelye a Közösségen belül és Svájcban van. Kérdésünk az, hogy tekintettel arra, hogy a cég más bevételszerző tevékenységet nem végez, így helyénvaló-e az, hogy a felmerülő költségek (belföldi beszerzésű költségek) elszámolása után áfa szempontjából folyamatosan visszaigényelhető áfás lesz? Vagy azoknak a költségeknek az áfatartalmát nem vonhatnánk le, amelyek ezekhez a szolgáltatásokhoz kapcsolódnak? Például az értékesítési tréninget Magyarországon tartják meg, amelynek megszervezését elvégzi a magyar cég, majd a költségeket továbbszámlázza a megbízó uniós partner felé. A tréning során felmerülő költségek 27 százalékos áfát tartalmaznak (például vendéglátás díja, terembérleti díj), amelyet így a magyar cég visszaigényelhetne, vagy mivel áfa nélkül számlázza tovább, így nem igényelheti vissza őket, csak költségként veheti figyelembe? Válaszukat előre is köszönjük.
Tisztelt Szakértők! Ismerősöm egyéni vállalkozóként 19 évvel ezelőtt áfásan vásárolt egy üzlethelyiséget. Akkor felújította, áfáját visszaigényelte. Most nyugdíjas átalányadós egyéni vállalkozóként dolgozik és eladná az üzlethelyiségét. Ha tehát eladja az üzlethelyiséget egyéni vállalkozóként kell eladnia. Itt is levonható a szerzéskori érték és egyéb számlával igazolható költségek, továbbá a felújítás költsége az eladási árból? A maradék összeg 25 százaléka lenne a jövedelem, nyugdíjas egyéni vállalkozóként. Ezután kellene neki 16% szja-t és 10% nyjárulékot fizetni, ha jól olvastam a szabályokat (például a NAV 09-es füzet 7.2.pont gazdaságii tev.fogalma és a NAV 2. sz.füzetének 1.4 pontja az ingatlanátruházásról önálló tevékenység keretében). Jól gondolom-e ezeket, továbbá az eladáskor kell-e áfát felszámítani? Kérem mielőbbi válaszukat! Köszönettel: Kerékjártóné
Tisztelt Szakértő! Kérem a segitségét a következő esethez: 2013-ban vásároltam egy régi házat. 2014. évben a ház bontásra került és építettünk az egy családi házat, melynek a lakhatási engedélye május hónapban kerül kiadásra. A házat eladnánk 15 millió forintért. Nincs számlánk a bekerülési költség egy részéről. Ilyen esetben mi lesz az adó alapja? Lehet-e alkalmazni a 75 százalékos szabályt?
T. Hölgyem/Uram, A kérdéskör amelyre szeretnénk választ kapni, a következő: Ha egy Magyarországon bejegyzett és magyar telephellyel rendelkező kereskedő cég egy EU-tagországban vásárol egy gépet és azt továbbadja egy szintén EU-tag, de más országbeli cégnek, akkor - szükséges-e, hogy az áru belépjen Magyarországra? - lehetséges-e az áru átvétele és egyben továbbadása az eladó telephelyén? Innen a vevő szállítaná tovább az árut. - a vevőtől kapott számla áfamentes, ugye a vevő felé is áfamentes számla állítható ki? - hogyan alkalmazható itt az ekáer? Gyakorlatilag az árufuvarozást a vevő végzi közvetlenül az eredeti eladótól. Válaszukat előre is köszönjük. Üdv. Valasek László
Ha piaci ár felett sikerül eladni az üzletrészt, milyen terheket visel az eladó, és milyen kötelezettségei vannak a kft.-nek? Olvasói kérdésre Surányi Imréné adószakértőnk válaszolt.
Az ügyészség szerint 890 millió forint kárt okozott a költségvetésnek egy 26 tagból álló bűnszervezet, amelynek tagjai ellen vádat emeltek Szegeden – tájékoztatta Szanka Ferenc, a Csongrád Megyei Főügyészség szóvivője kedden az MTI-t.
Tisztelt Szakértő! Annak eldöntésében kérném segítségét, hogy egy olyan társaságnak, aki ingatlannal rendelkezik, de nem kérte az adóhatóságtól az ingatlanokkal kapcsolatos áfásság engedélyezését, kell-e áfát számoljon fel arra, ha ingatlanát értékesíti? A társaság áfás, nem alanyimentes. Válaszát előre is köszönöm: Tekeli Tímea
T. Szakértő! Egy lakóingatlanok felújításával, adás-vételével (áfamentesen) foglalkozó kft. 2014 októberében értékesített egy lakást 10 millió forintért (adásvételi szerződés köttetett). Ezzel egyidőben foglalóként kapott 1 millió forintot. Novemberben további 3 millió forint vételár részletet vett át (ezekről számlát is kiállított). A szerződés szerint a maradék 6 millió forintot 2015 február végéig fogja megkapni (a birtokba adás is csak ezután fog megtörténni). Kérdésem az lenne, hogy társasági adó szempontjából a 4 millió forint 2014. évi árbevételnek számít, vagy előlegként szerepel, és csak a végszámla (tulajdonjog-átszállás) kiállításakor, a 2015. évben válik árbevétellé? Amennyiben a 2014. évben keletkezik adókötelezettség, hogyan tudok költséget elszámolni ugyanerre az évre, mivel az ingatlan beszerzési értékét és a felújítási költségeket a 2-es számlaosztályra könyvelem, és csak a végszámla kiállításakor szoktam a 8-as számlaosztályra átkönyvelni (még 2015-ben is folytatódott a felújítás). Válaszát előre is köszönöm!
Indokolatlanul magas összegeket szerepeltettek ingatlan-ügyleteikben az adózók, így próbáltak áfát visszaigényelni, amit a NAV megtagadott. A felülvizsgálati eljárásra a Kúria tett pontot.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték