Tisztelt Szakértő! Magánszemély 2013 decemberében aláírt adásvételi szerződéssel 30 millió forintért ingatlant vásárolt, tulajdoni lapon bejegyző határozat érkezési idő: 2014.01.04. Az ingatlant 2015 decemberben kelt adásvételi szerződéssel értékesíti 50 millió forintért, tulajdoni lapon bejegyző határozat érkezési idő: 2016.01.07. Hogyan számolom az szja-t ebben az esetben? Köszönöm a segítséget!
Tisztelt Szakértő! Az "A" Kft.-ben, amely ingatlanforgalmazással foglalkozik, a tulajdonában lévő ingatlanokra egy magánszemély részéről keretbiztosítéki jelzálog van bejegyezve. Az "A" Kft. szeretné értékesíteni "B" Kft.-nek az ingatlanokat a keretbiztosítéki jelzálogjog-bejegyzéssel együtt. Ez a magánszemély a "B" cégben 49 százalékos tulajdonos lesz. A kérdésem, hogy ebben az esetben a magánszemélynek kell-e szja-t és ehót fizetni a keretbiztosítéki jelzálog jog után? Válaszát előre is nagyon szépen köszönöm. Tisztelettel: egy könyvelő
Magánszemély 2016-ban 400 000 forintért értékesítette szőlővel beültetett földterületét, melyhez 2015-ben csere útján jutott. A vevő őstermelő és vállalta a terület mezőgazdasági célú hasznosítását 5 évre. Jól gondolom, hogy az eladónak ezáltal 30 000 forint adófizetési kötelezettsége keletkezik 2016. évre vonatkozóan?
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban kérném a segítségét. Egy általános szabályok szerinti áfa hatálya alá tartozó gazdasági társaság 2 évnél fiatalabb lakásokat és a hozzátartozó parkolót értékesíti, ez egyben az első értékesítés is. Saját maga építette az ingatlanokat, eddig bérbe voltak adva. A gazdasági társaság ingatlanértékesítés tekintetében nem jelentkezett be az áfa hatálya alá. A vevő általános szabályok szerinti áfaalany magánszemély. Az lenne a kérdésünk, hogy ezen ingatlan értékesítése egyenes, vagy fordított adózás alá esik-e, figyelembe véve a vevő áfajogi státuszát? Amennyiben az ügylet egyenes adózás alá esik, abban az esetben szükséges-e a vevőnek az 1 millió forint áfa összegű számláról adatot szolgáltatnia, amennyiben a beszerzésnek az áfalevonási jogát nem gyakorolja? Amennyiben az ügylet fordított adózás alá esik, de megfelel a lakás 5 százalékos áfa kritériumnak, úgy a vevő a fizetendő adót is ezzel az adókulccsal állapíthatja meg?
1.) 2011. évben örökölt lakóház értéke 10 millió forint. 2016. évben az adóalany ennek 1/2-ed részét örökölte a másik 1/2-ed részt a gyermekei örökölték, de azon az adóalany haszonélvezeti joga maradt. Az ingatlant terhelö 3 962 810 forint hitelt csak az adóalany fizette vissza. 2015. évben az egyik gyermeke odaajándékozta az adóalany részére az 1/4-ed tulajdoni hányadát 1 500 000 forint (hitel teher nélküli) nettó értékben. Majd ez a lakóház 2016 évben eladásra került 10 500 000 forint összegben, melyből az adóalany része 8 662 500 forint, a gyermekéé 1 837 500 forint. A vételárból az adóalany visszafizette a 3 962 810 forint bankhitelt. Keletkezhetett-e adófizetési kötelezettsége. 2.) Egy másik ingatlant is értékesitett 2016. évben. Ennek a 2010. évi hagyatéki végzés szerinti értéke 2 300 000 forint 1/3-ad rész az adóalanyé a 2/3-ad rész a tervéreké 2016. évben ez a lakóház értékesitésre került 3 000 000 forint értékben. Az örökléskori költségek (228 000 forint temetés+illeték) levonása után keletkezik-e szja kötelezettsége? Várom segitő válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Magánszemély 1994-ben részaránykiadással jutott földtulajdonhoz, amelyet 2016-ban értékesített. Az szja-bevallásban a szerzéskori érték hogyan határozható meg? Köszönöm a segítséget előre is!
Tisztelt Szakértő! Egy előadáson azt hallottam, hogy ha egy telket 2 névre vásárolja meg egy házaspár, akkor az a sorozatjellegű értékesítésnél (ahol a 4. értékesítés már áfaköteles) 2 értékesítésnek számít. Furcsán hangzott, mivel egy telek értékesítéséről van szó, nem telekmegosztásról. Ön szerint hogy van ez? Másik kérdés pedig, hogy az ajándékozás bele számít-e a sorozatjellegű értékesítésnél a 4 darabba, illetve hogy lényeges-e a sorrend? Ha először ajándékoz el 2 telket a magánszemély és utána értékesít kettőt, akkor Ön szerint a 2. értékesítés áfakörös lesz-e már? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Bartha László! Április 8-án megkaptam a választ az alábbi kérdésemre, miszerint nem lehet visszaigényelni az áfát a közvetítői díj számlájából, mert adómentes értékesítéshez kapcsolódik. Ezúton is köszönöm! Jelen esetben ez több 10 milliós áfaértéket takar. Ilyen esetben a számlát kibocsájtó befizeti ezt az áfát és egyszerűen az államnál marad ez a pénz? Elnézést az értetlenkedésemért, csak valahogy nem áll össze a kép. Üdvözlettel: Metszőssy Klára Mint cég használt ingatlanunkat értékesítettük az alapeset szerint adómentesen. A kérdésem az lenne, hogy az értékesítéshez kapcsolódó ingatlanközvetítői díj számlánál az áfát visszaigényelhetjük-e? Köszönettel: Metszőssy Klára
Tisztelt Szakértők! Ingatlan-bérbeadásra, és -értékesítésre 2008-ban áfakötelezettséget választott kft. 2016-ban alanyi adómentességre tért át. A cég a tulajdonában lévő ingatlant egy másik társaságnak szeretné értékesíteni. A kérdésem, hogy ebben az esetben az áfakötelezettség megmarad-e, hogyan kell a számlát kiállítani. Köszönöm szépen.
2008. április hónapban használatba vett ingatlan beszerzésekor a felszámított áfát a vállalkozó levonásba helyezte. Az ingatlant raktár céljára bérbe adta. A bérbeadásra az áfakötelességet választotta. 2010-ben az ingatlant - mivel a bérlő felmondott - értékesíteni szerette volna, ezért átsorolta a készletek közé. 2016. február-2017. január időszakra újra bérbe adta, ezért 2016. február 1-én visszasorolta az ingatlant a tárgyi eszközök közé. Az ingatlant 2017. április hónapban értékesítik. Az ingatlanértékesítésre nem választották az áfakötelessé tételt, ezért foglalkozni kell az áfatörvény 136. § szerinti figyelési időszakkal. Ebben az esetben mely időszakot lehet a figyelési időszakba beleszámítani: a) A teljes időszak beleszámít (2008. április -2017. március)? b) Vagy a teljes időszakból kiesik az az időszak, amikor készletként tartotta nyilván (2008. április - 2009. december + 2016. február - 2017. március lesz a beszámítható időszak)?
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérném szíves segítségét: magánszemély 2015-ben vásárolt egy régebbi házat telekkel, ezt az ingatlant változatlan formában 2016-ban értékesítette. 2016-ban vásárolt egy kb. 20 éves házat (telekkel együtt), szépen felújította (tervek és engedély készült hozzá) 2 db lakásrészt alakított ki benne. Majd 2017.ben ezt a 2 lakásos ingatlant 2 külön magánszemélynek eladta osztatlan közös tulajdonként megosztási szerződéssel. 2017-ben szintén vásárolt egy 20 év körüli nagy házat a telekkel együtt, amit nagy valószínűséggel ugyanúgy 2 lakásként 2 tulajdonosnak osztatlan közös státuszban fog értékesíteni 2018. év folyamán. A kérdésem az, hogy ebben a konkrét esetben életbe lép-e a sorozat jelleggel történő értékesítés miatti speciális adóalanyiság és adófizetési kötelezettség áfa tekintetében? Válaszát előre is megköszönve tisztelettel maradok!
Tisztelt Szakértő! Adott egy ingatlan, melyet az ügyfelem megvásárolt, volt benne banki engedményezés, majd adott is el belőle egy részt. Az ingatlan adásvételi szerződésében (2017.01.06.) ez áll (összességében 4000 nm-es ipari terület épületekkel): 1. Tulajdoni lapon lévő bejegyzés 370 000 EUR jelzálogjog és vételi jog. 2. Adásvételi szerződésben a kialkudott forgalmi érték és vételár 90 millió forint. 3. vételár megfizetése az alábbiak szerint történik: Az ingatlanon fennálló jelzálogjog alapjául szolgáló követelést jelen szerződés aláírását követően fogja megvásárolni a vevő. Vevő által a vételár megfizetése az ingatlanon fennálló zálogjogból fakadó követelésének a vételárba való beszámításával történik teljes egészében. Eladók a vételár megfizetésének fentiekben hivatkozott módját, mely szerint a vételár teljes egészét az ingatlan jelzálogjoggal biztosított tartozás tehermentesítésére fordítják, elfogadják. 4. A Bank és az Ügyfelem között engedményezési szerződés történt (2017.01.12), melyben a Bank a 120 milliós követelését 60 millióért ügyfelemre engedményezte. Ezt el is utaltuk a Banknak. - Mennyi a vételár? 90 millió vagy amit ténylegesen fizetett összeg, tehát a 60 millió? - Ezt hogyan osztom fel földterületre és épületekre? Ezek után ebből az ingatlanból eladtunk egy részt. (550 nm) 1. Összesen 20 millió az eladási ár. 2. Földhasználati jog került alapításra az épület fennállásáig. Ennek érték 5 millió. Eladásnál hogyan könyveljem a földhasználati jogot? Köszönöm
Tisztelt Szakértő! A következő esettel kapcsolatban kérem tájékoztatását. Adott egy testvérpár, akik 1/2-1/2 arányban öröklés útján szerezték meg édesanyjuk lakását. A szerzést (szerzésüktől számított 5. évet) követően az egyik testvér adásvétel útján megszerzi a testvére tulajdonrészét. Ezt követően 5 éven belül az ingatlantulajdonos harmadik személynek értékesíti a lakást. Kérdés, hogy ebben az esetben keletkezik-e szja fizetési kötelezettsége a volt tulajdonosnak ingatlanértékesítés után – amennyiben a testvértől történt vásárlás során az ingatlannal kapcsolatban megállapított forgalmi értékkel egyező, vagy azt meghaladó mértékű értékesítésre kerül sor a második értékesítés során? Kérdés továbbá: ha a testvérek között nem adásvétel, hanem ajándékozás a szerzés jogcíme, befolyásolja-e az értékesítő tulajdonos szja fizetési kötelezettségét? Kérem, hogy válaszában a vonatkozó jogszabályhelyek megjelölésére is térjen ki. Előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Ügyfelünk cége 2008 óta használt személygépkocsik értékesítésével foglalkozik. Az áfa szempontjából a következő nyilatkozatot tették. Az áfafizetési kötelezettséget az általános szabályok alapján állapítom meg. Viszonteladóként ezen tevékenységünk egészére nem alkalmazzuk az áfatörvény XVI/2 alfejezetének rendelkezéseit. Ebben az esetben ha magánszemélytől vesz személygépkocsit az értékesítéskor a számlát hogyan kell kiállítani és áfát kell-e fizetni? Köszönettel.
Annak érdekében, hogy ingatlan befektetéseinkből származó bevételünket optimalizáljuk, érdemes ismernünk a vonatkozó adózási szabályokat is. Ezek szinte minden adónemben speciálisak, de talán az áfában a legösszetettebbek. Nézzük, hogy milyen szempontokat érdemes szem előtt tartanunk, amikor az ingatlanértékesítés adómentességéről vagy adókötelessé tételéről döntünk.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték