152 találat a(z) élettárs cimkére
Eltartottak száma – rokkantsági járadék esetén
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy édesanya a saját jogán rokkantsági járadékban részesül. Van kettő családi pótlékra jogosult gyermeke, év közben dolgozott, nyilatkozott is, hogy ő venné igénybe a családi adókedvezményt. Kettő vagy három "gyerekes" kedvezmény jár neki? Különbség van-e ebben a tekintetben a 2016. és a 2017. év viszonylatában? Van egy élettársa, aki szintén dolgozik, de év közben nem vesz igénybe családi adókedvezményt. Az éves bevallásban lehetősége van-e az édesanyának a fennmaradó kedvezményt megosztani a párjával? Kettő vagy három eltartott utáni adókedvezmény jár neki a megosztásra tekintettel? Van-e különbség a 2016. és a 2017. adóév tekintetében? Rokkantsági járadék esetében számomra nehezen értelmezhető, hogyan kell meghatározni az eltartottak számát, illetve, hogy van-e lehetőség, illetve mikor van lehetőség a megosztásra, az szja-törvény 29. § (1c) pontja miatt. Megtisztelő válaszát előre is köszönöm.
Rokkantsági járadék adókedvezmény megosztás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Családi adókedvezménnyel kapcsolatosan szeretnék kérdezni. Közös háztartásban él anya, apa, nem házastársak, csak élettársak. Anyának van egy korábbi kapcsolatából született rokkantsági járadékban részesülő gyermeke, aki után családi pótlékot nem kapnak, a gyermek részére folyósítják a rokkantsági járadékot. Valamint van egy közös gyermekük is az élettársával, aki után családi pótlékot is kapnak. Az anya 2016-ban nem dolgozott, így a családi kedvezményt nem tudta érvényesíteni. Az apa a közös gyermek után az egy gyerekes kedvezményt érvényesítette év közben. Év végén az éves bevallásban van-e lehetőség arra, hogy az anya megossza élettársával a fennmaradó kedvezményt a rokkantsági járadékban részesülő gyermekre tekintettel? Ha igen, abban az esetben az egy gyerekes vagy a két gyerekes kedvezmény jár-e a családnak? Válaszát előre is köszönöm.
Családi adókedvezmény megosztása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Családi adókedvezménnyel kapcsolatban szeretnék kérdezni. Az anyának kettő gyermeke van, az egyik közös az apával, de még nem intézték el az apai névre vételt, vagyis nem hivatalos. Közös háztartásban 2016 augusztusa óta élnek. Év végén megoszthatja-e az anya a családi kedvezményt az apával? Kell-e igazolniuk az élettársi kapcsolatot, vagy elegendő, ha egy címen élnek? Van-e időkorlát a kedvezmény érvényesítéséhez, hogy mióta élnek egy címen? Csak az együttélés időszakában keletkezett kedvezményt oszthatja meg az anya az apával, vagy a teljes évit? Köszönöm válaszát!
Adómentes lakáscélú munkáltatói támogatás: ezekre kell ügyelni
Cikk
Fontos-e az adómentes lakáscélú vissza nem térítendő munkáltatói támogatásnál a támogatott ingatlanban szerzett tulajdoni hányada, a házasság, a beköltözők száma? Olvasói kérdésekre Surányi Imréné okleveles közgazda válaszolt.
Családi adókedvezmény 3 gyereknél
Kérdés
Tisztelt Szakértő ! Elvált előző házasságából hozott 2 gyermekét egyedül nevelő anyuka megismerkedett a leendő élettársával, akivel közösen vállaltak egy gyereket. A családi kedvezményt az otthon maradó anyuka teljes mértékben nem tudta igénybe venni, ezért élettársa igényelte vissza a fennmaradó összeget, amelyből az anyuka egy fillért nem látott. Van-e arra lehetőség, hogy az apukától az egy gyermekre jutó adókedvezmény kivételével a fennmaradó összeget az anyuka megkapja? Apuka szerint a családi adókedvezmény fele őt illeti meg annak ellenére, hogy az anyuka előző házasságából született gyermekek miatti magasabb adóalap-kedvezmény érvényesíthető. Mit lehet tenni ebben az esetben? A gyermekek nevelésében az apuka nem igazán vesz részt, mindent az anyuka fizet. 2017 januárjától már nem alkotnak egy életközösséget többek között a fent említett okok miatt is.
Családi adókedvezmény
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 2016. évi adóbevallásban milyen módon érvényesíthet családi adókedvezményt az, aki (nem regisztrált) élettársi kapcsolatban él? Az élettársaknak 2 közös gyermekük, az anyának 1 saját gyermeke van. A kettő közös gyermek közöl az egyik 2016. július hónapban született. Az anyának nincs adóköteles jövedelme. Az apa szeretné érvényesíteni az adókedvezményt az év végi adóbevallásában. Hány gyermek után veheti igénybe a kedvezményt? Tisztelettel
Családi adókedvezmény
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérdésem a családi kedvezménnyel kapcsolatos: az élettársi viszonynál tudomásunk szerint úgy igényelheti a kedvezményt a nem vér szerinti szülő, ha a gyermekkel közös lakó-, vagy tartózkodási hellyel rendelkezik, illetve ha legalább 1 éve szerepel a az Élettársi Nyilatkozatok nyilvántartásában, vagy a kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja. Az egyik kollégám ellátogatott a NAV-hoz, ahol azt a felvilágosítást kapta, hogy mivel 3 éve élettársak, így nyugodtan igényelheti a nem vér szerinti gyermek után is a kedvezményt (ők semminemű okirattal nem rendelkeznek az élettársi kapcsolatról, legfeljebb csak szomszédok, illetve barátok igazolhatják azt). Szeretnénk megkérdezni, hogy ez így ígaz, vagy félrevezették a kollégát? Köszönettel várom válaszukat.
Kapcsoltság
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Segítségét kérném az alábbi kérdésben. Adva van egy kft. ("A"), melynek kettő tulajdonosa van, 50-50 százalékos részesedéssel, mindkettő ügyvezetője is a társaságnak, továbbá egy egyéni vállalkozó ("B"). Az "A" egyik tagja az édesanyja, a másik az élettársa "B"-nek. "B" szerződéses kapcsolat alapján számlákat bocsát ki "A" részére. Kérdésem "A" és "B" kapcsolt vállalkozásnak minősülnek-e? Válaszát előre is nagyon köszönöm.
Első házasok adókedvezménye
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kft. alkalmazottja élettársi közösségben élt, született közös gyermekük. 2016-ban összeházasodnak, jár-e nekik az első házasok adókedvezménye abban az esetben is, ha már a közös gyerekük után érvényesítik az adókedvezményt? Üdvözlettel.
Családi adókedvezmény élettárs esetén
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban kérném szíves válaszát. Anyukának "A" apukától van kettő gyermeke (nem élnek együtt). Későbbiekben élettársi kapcsolatot létesít (közjegyzői okiratban foglalva) "B" apukával, akitől szintén lesz kettő gyermeke. "B" apukával anyuka közös háztartásban él mind a négy gyermekkel együtt. Kérdésem: "B" apuka igényli a családi adókedvezményt (anyukának nincs munkáltatója, nem dolgozik), akkor mind a négy gyermek után igényelheti a kedvezményt? Köszönettel várom válaszukat.
Elhunyt magánszemély végleges adója, adómentes támogatások
Cikk
Magánszemély halála esetén felmerül a kérdés, adókötelezettséget is örökölnek-e a hozzátartozók. Cikkünkben részletezzük az elhunyt adózására, valamint a halála után a hozzátartozóknak juttatott támogatásokra vonatkozó szabályokat.
Kapcsolt vállalkozás
Kérdés
Egy bt.. két tagja "fiú" 50% (beltag), "anya" 50 % (kültag). Szerződéses jogviszony jön létre egy olyan kft.-vel, ahol a fiú nem bejegyzett élettársának az édesanyja 100 százalékos tulajdonos és ügyvezető. A kapcsolt vállalkozás létrejön akkor is, ha többségi befolyás jön létre közvetlen vagy közvetett módon. A közeli hozzátartozók szavazati arányát össze kell számítani (így a fiúét és az édesanyjáét biztosan). A Ptk. szerint közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér. Jól értelmezem-e, hogy a két vállalkozás nem kapcsolt vállalkozás, mert a bt. fiú tagja, és a kft. hölgy tulajdonosa nem minősül közeli hozzátartozónak? Nem változik akkor sem a helyzet, ha a bt. fiú tagja házasságot létesít az élettársával, hiszen a kft. hölgy tagja (a fiú anyósa) a Ptk. szerint "csak" hozzátartozója és nem közeli hozzátartozója lesz. És többségi befolyás vizsgálatakor csak a közeli hozzátartozók szavazati arányait kell összeszámítani?
Özvegyi nyugdíj: ki kaphatja, mikor éled fel?
Cikk
A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretein belül, az elhunyt jogszerző jogán, özvegyi nyugdíjra szerezhet jogosultságot a jogszerző házastársa, a bejegyzett élettársa, az elvált házastársa, illetve az élettársa. Ismertetjük azt is, hogyan, hol kell igényelni ezt a tb-ellátást.
Családi kedvezmény érvényesítése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy anyának van három kedvezményezett eltartottnak minősülő gyermeke. Két gyermek attól a férfitől van, akivel sok éve együtt él, de nem házasok, nincsenek az élettársak nyilvántartásában bejegyezve. 2015. évben az anya félállásban 850 072 forint jövedelmet szerzett, amelyből év közben nem vontak le tőle sem személyijövedelemadó-előleget, sem egészségbiztosítási járulékot, sem nyugdíjjárulékot, csak munkaerő-piaci járulékot vontak tőle. Az apa 2015-ben 1 794 000 forintot keresett, nála a személyijövedelemadó-előleg levonásánál figyelembe vették a két gyermekét, azaz havonta 125 000 forint adóalap kedvezményt, de még ezek után is maradt éves szinten 294 000 forint adóalapja, ami után személyijövedelemadó-előleget kellett fizetnie év közben. Kérdésem, hogy az apa most a 2015. évi bevallásban tud-e a fenti adatok tükrében pénzt visszakérni az adóhivataltól? Ha igen, akkor mennyit, milyen jogcímen? Nagyon sokat tanulmányoztam a kitöltési útmutatóját a 1553-nak, valamint a szakirodalmat, de egyszer meggyőződök, hogy nem igényelhet vissza, majd ennek ellenkezőjéről is, hogy az apánál megmaradt szja mértékéig és még a tőle levont járulékokból is visszakérhet. Kérem szépen számomra ezt megvilágítani, és a fenti adatok ismeretében levezetni az apa 1553-as bevallásának sorai szerint. Fáradozását nagyon köszönöm. Tisztelettel: Szendrei Dénes
Családi adókedvezmény
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Munkavállaló év közben (2015.) rosszul nyilatkozott, élettársi kapcsolatban élt születendő gyermekének édesanyjával és év közben a gyermek megszületése előtt várandósságra hivatkozva családi adókedvezményt vett igénybe egy gyermek után. Ez nem járt volna neki, és csak a 2015. évre vonatkozó adóbevallásában igényelhette volna adókedvezmény-megosztással. 2016. januárjában derült ki, hogy nem házasok, csak élettársi kapcsolatban élnek, 2016. januárban megszületett a gyermek. Lehet-e valamilyen módon javítani ezt a tévedést? Köszönöm segítségét.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
