Tisztelt Szakértő! Társaságunk a munkavállalóinak élethosszig tartó, befektetési egységekhez kötött életbiztosítást kötött rendszeres díjas módozattal 10 évre. 2019-től hogyan kellene adózni a díjfizetés után? (Szerződő: gazdálkodó szervezet; kedvezményezett: munkavállaló.)
Egy kft. az ügyvezetőre 2015-ben lejárat nélküli, halálesetre szóló biztosítást kötött, melyet kiegészített rokkantsági biztosítással. A biztosítás nem haladja meg a minimálbér 30%- át. A biztosításí dijat havi rendszerességgel fizeti. Kedvezményezettként magánszemély, illetve rokkantságra maga a biztosított van megjelölve. Kérdésem, hogy 2019-ben ez az összeg adómentes lesz-e, vagy az ügyvezetőnek egyéb bérjövedelemként fog adózni? Köszönettel: Kocsisné
Tisztelt Szakértő! Céges unit-linked biztosítás esetén, ha a haláleseti és az elérési kedvezményezett is maga a cég, kell-e bármilyen járulékot, illetve adót fizetni 2019-től, és ha igen, akkor mit és mennyit? Köszönöm. Üdvözlettel: T. Ildikó
Tisztelt Szakértő! Társaságom, amelynek személyesen közreműködő tagja vagyok (társas vállalkozói jogviszonyban) 8 évvel ezelőtt egy vegyes (kockázati plusz befektetési elemek) módozatú életbiztosítást kötött a személyemre. A társaság évi egyszeri alkalommal fizette a biztosítás díját, a lejáratkori kedvezményezett én voltam. A biztosítást az idén átírattuk a társaság nevéről az enyémre (én lettem a szerződő és a kedvezményezett is). A biztosítás rövid időn belül lejár, és a lejáratkori összeget a biztosító számomra fizeti majd ki. Kérdésem: keletkezik-e bármilyen közteherfizetési kötelezettsége a társaságnak, ha igen, akkor az mi és milyen mértékű, amikor a szerződést átírjuk a nevemre? Illetve kell-e adót, mit és milyen mértékkel fizetni, amikor a szerződés lejártakor a biztosító a lejárati összeget részemre kiutalja? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Cégünk 2017-ben befektetési célú életbiztosítást kötött a dolgozók részére, amely bármikor visszavásárolható. A szerződő fél a cég, a kedvezményezett a visszavásárláskor a társaság. A dolgozó által megjelölt személy a dolgozó esetleges halálakor jogosult a biztosítási összegre. Ebben az esetben a havi biztosítási díj költségként elszámolható-e, illetve terheli-e havonta természetbeni juttatás után fizetendő szja, egészségügyi hozzájárulás? Várom mielőbbi válaszát! Köszönettel: Devian 2003 Kft.
Tisztelt Szakértő! Több mint öt éve fizetem a dolgozók és a személyesen közreműködő tagok után az életbiztosítást, melynek van megtakarítási része is. Ezek a biztosítások 2018. évtől adókötelezetté váltak, vagyis minden kifizetésnél (minden hónapban) számfejtenem kell egyes meghatározott juttatásként a járulékot. Ezt úgy értelmezem, hogy most már a cég kifizeti a járulékot, amikor a megtakarítás kifizetésre kerül a magánszemély részére, akkor már a magánszemélynek nem keletkezik adófizetési kötelezettsége. Kérdésem az, hogy a biztosító és az adóhivatal honnan fogja tudni, hogy a felvett összegből melyik az a rész, amit már a cég leadózott? Változik-e ezzel együtt az életbiztosítás számviteli elszámolása? Van-e valami egyéb kötelezettsége ezzel kapcsolatban a cégnek, ha úgy dönt, hogy tovább fizeti ezeket a biztosítási díjakat? Köszönettel. Fehérné
Tisztelt Válaszadó! 2018. január 1-jétől a befektetési életbiztosítások rendszeres díja egyes meghatározott juttatásként adókötelessé válik. Ha 2017. decemberi fizetési határidő alapján kifizetés történik egy számviteli bizonylat alapján, melyen a teljesítési időszak 2017. és 2018. évet is érint, felmerül-e közteherfizetési kötelezettség? Köszönettel: Fülöp Mária
Egy kft. az Aegon biztosítóval megtakarítási díjrész fizetése mellett (szja- és eho-köteles) életbiztosítást kötött az egyik munkavállalója (aki egyben tag is a kft.-ben) mint biztosított javára. A kft.-nél cafetéria rendszer, szabályzat stb. nincs. A cégnél 9 munkaviszonyos bejelentett van. Kérdés az, hogy köthető-e csak egy munkavállalóra (aki tag is) mint biztosítottra az életbiztosítás, vagyis nem kell kiterjednie minden munkavállalóra?
Tisztelt Adózóna! 2018-tól – úgy tudom – változik a whole life-os biztosítások adózása. Jelenleg a kft. fizeti és adómentes, 2018-tól egy magánszemély, de nem a kedvezményezett fizetné tovább. A kft.-nek keletkezik-e bármilyen adófizetési kötelezettsége? Kedvezőbb, ha a kedvezményezett fizeti és nem egy harmadik magánszemély? Adómentes lesz a teljes összeg a 10. év letelte után? Válaszukat előre is köszönöm. Ördög Éva
Tisztelt Szakértő! Egyik alkalmazottunknak van egy befektetési egységekhez kötött életbiztosítása, melyben ő a szerződő, a kedvezményezett is magánszemély. Határozatlan idejű, vagyonkivonásra van lehetőség. A kérdésem: ezt a cégünk cafeteriában fizetheti-e, ha igen, akkor melyik kategóriába tartozik, illetve milyen adóvonzata van akár a munkavállalónak, akár a cégnek? Köszönöm válaszát. Üdvözlettel, Szilvia
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem részére a munkáltatója sok évvel ezelőtt olyan életbiztosítást kötött, amelynek volt rendszeres(éves) díja, illetve lehetett rá eseti befizetéseket is teljesíteni. Az életbiztosításnak nem volt lejárati ideje (élethosszig tartó), de a visszavásárlásra lehetőséget adott a szerződés. Induláskor a szerződő a munkáltató volt. Ekkor a munkáltató részére a rendszeres díj adómentes volt, az eseti befizetések után pedig, mint egyes meghatározott juttatás után az adókat a munkáltató megfizette. Aztán pár év múlva szerződésmódosítás történt, ahol már a magánszemély ügyfelem lett a szerződő. Ekkor már befizetés nem történt. 2016-ban a magánszemély megszüntette a biztosítási szerződését, és a biztosító levonta a személyi jövedelemadót a visszavásárlási értékből, és kifizette az szja-val csökkentett összeget a magánszemélynek. A magánszemélynek kiadott igazoláson pedig a biztosító jelezte, hogy a kifizetést még 27 százalék eho terheli., amit a magánszemélynek kell rendezni. Időközben a NAV által elkészített bevallástervezet (mivel a magánszemély nem változtatott rajta) véglegessé vált. Ebben azonban az ehonem lett előírva. Kérdésem: ilyenkor önellenőrzéssel kell-e korrigálni a bevallásomat? A biztosítónak volt-e erről az eho-kötelezettségről adatszolgáltatási kötelezettsége? Ha igen, milyen nyomtatványon kellett (volna) a biztosítónak erről adatot szolgáltatni? Köszönettel: Baáné Balogh Éva
Olvasónk cégénél a dolgozók a cafetéria keretén belül az életbiztosítást is választhatják. Szólhat a biztosítás balesetbiztosításról is vagy csak életbiztosításról? – kérdezte az olvasó. Surányi Imréné okleveles közgazda válaszolt.
Tisztelt Szakértő! A cafetéria keretén belül dolgozóinknak lehetősége van az életbiztosítást is választani. A biztosított egyértelműen a munkavállaló, de a szerződő is lehet a dolgozó, vagy a szerződőnek a munkáltatónak kell lennie, vagy elegendő-e, ha a cég csak díjfizetőként szerepel az életbiztosítási szerződésben. Illetve a biztosítás teljes megnevezése "kockázati élet- és balesetbiztosítás". Szólhat a biztosítás balesetbiztosításról is, vagy csak életbiztosításról? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. egész életre szóló befektetési egységhez kötött életbiztosítást kötött 2014-ben az alábbi paraméterekkel: szerződő: kft.; biztosított: ügyvezető (aki egyébként a cég tulajdonosa is). A szerződés haláleseti kedvezményezettje a kft. A biztosítás tartama: élethosszig tartó. A díjfizetés havonta történik. A díj összege: 1 millió forint/hó Kérdés: jól értelmezem, hogy ez a típusú biztosítás 2017.12.31-éig adómentes, majd 2018.01.01-jétől egyes meghatározott juttatásnak fog minősülni, és adókötelessé válik? Illetőleg 2017-ben ezt 53-ra (egyéb szolgáltatásra) vagy 55-re (egyéb személyi jellegű kifizetésre) kell könyvelni?
A megtakarítási élet- és nyugdíjbiztosítások közötti tájékozódás segítésére új alkalmazást fejlesztett a Magyar Nemzeti Bank (MNB) , amely a konstrukciók teljes költségmutató (TKM) értékeit hasonlítja össze – közölte a jegybank.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték