Tisztelt Szakértők! Kft. fizeti a whole life biztosítás díját, ahol a kedvezményezett magánszemély. A szerződő személyében változás következne be, kft. helyett magánszemély fizetné tovább, de nem a kedvezményezett. Ebben az esetben kinek keletkezik szja-, ehofizetési kötelezettsége, és milyen mértékű? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakra szeretnék választ kapni: Amennyiben a munkáltató az alkalmazott munkavállalójára köt 10 éves tartamú vegyes életbiztosítást, melynek éves díja körülbelül 230 ezer forint, és a lejárati kedvezményezett a munkáltató, haláleseti kedvezményezett a munkavállaló családtagja, a befizetett díj után kell-e közterhet fizetni a munkáltatónak, és hogyan könyvelheti le a díjat? (Költség, biztosítóval szembeni követelés, stb... ) Amennyiben a lejárat előtt a munkavállaló a szerződő helyébe lép, a szerződés "átvételekor" milyen adó- és egyéb fizetési kötelezettsége keletkezik a biztosítottnak és a szerződőnek? Köszönettel.
A biztosítás kockázatinak nem minősülő, határozatlan idejű, kizárólag halál esetére szóló életbiztosítás (kedvezményezett a kiskorú gyermek). A cég fizeti éves rendszerességgel a díjat, betartva az 1995. évi CXVII. trv. 1. számú melléklet 6.9 pontjában meghatározott növekedési ütem mértékét. Jól értem, hogy ebben az esetben ha fizető a cég, ez az összeg az szja szerint adómentes és a társasági adóban elszámolható költség. Köszönöm előre is válaszukat. Üdv Guráné
Tisztelt Szakértő! 1. Ha a dolgozónak a munkáltató a Grawe Életbiztosító Zrt.-n keresztül életbiztosítást fizet, az egész éves díjat előre elutalja, amelyben például az éves főbiztosítási része 79 ezer forint, a kockázati, baleseti biztosítási része 1500 forint, ez adómentesen adható? Nem kell a munkáltatónak adót fizetni utána? Ez költségként elszámolható az adott időszakra? 2. Az éves 200 ezer forintos kedvezményes adózású keretösszeg az nettó módon értendő, a munkáltató által fizetendő adó nem számít bele a keretösszegbe. Jól gondolom? Az 1. pontban szereplő biztosítási összeg nem része ennek a kedvezményes keretösszegnek, azt ezen felül lehet adni? 3. Ha a munkáltató által megállapított keretösszeg felett, de a kedvezményes keretösszeg alatt kap valaki juttatást éves szinten, azután a magasabb, 51,17 százalékos adót kell fizetni a munkáltatónak? Köszönöm szépen.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. az alkalmazottjának szeretne lakáscélú támogatást adni. Szeretném megerősítését kérni a számításokban: 1).Vételár megállapítása A lakás 1/3-át a munkavállaló 2004-ben vette meg 2,8 milliió forintért. A lakás vételára adásvételi szerződés szerint 8,4 millió forint volt. Az ingatlan másik 2/3-át 2007-ben megvásárolta 6 millió forintért. Ehhez 5,8 millió forintnak megfelelő CHF lakásvásárlási hitelt vett fel. A vételár így 8,8 millió forint. Ennek 30 százaléka, azaz maximum 2,64 millió forint lehet az adómentes munkáltatói támogatás 5 év alatt. 2). Mi minősül törlesztésnek? A felvett hitel törlesztése során a hitel 20 éves futamideje alatt csak a hitelkamatot és életbiztosítást kell fizetni. A tőketartozást a futamidő végén a biztosító fizeti meg. Havonta fizet 140 CHF kamattörlesztést, 40 CHF kezelési költséget, 18 CHF kockázati díjat és egy biztosítónak 18 ezer FT életbiztosítást (tőkefedezeti elérési életbiztosítás). 2012-től rögzített árfolyamon történik a díjak megfizetése. Ez jelenleg havonta 54 ezer forintba kerül. Úgy gondoljuk: havi 54 ezer forint utalható adómentesen, ilyen kombinált hiteltörlesztésre vonatkozóan nem találtam rendelkezést. Köszönöm válaszát
Tisztelt Szakértő! Társaság fizeti dolgozó javára a teljes életre szóló életbiztosítást (nincs futamidő, nincs lejárati összeg, befektetési egységekhez kötött) havonta. Az összeg a minimálbér 30 százalékáig adómentes, vagy a teljes összeg adómentes? Cégtulajdonosra is lehet fizetni? Köszönettel: IIdikó
Az életre szóló biztosítás lehet az új kitörési pont a béren kívüli adómentes juttatások palettáján – véli a Budapest Prime. A biztosítással jelentősen növelhető az adott dolgozó elkötelezettsége a munkaadója iránt, s a cégvezetők is biztosíthatják így hozzátartozóik anyagi biztonságát.
Ügyfelem vállalkozása az Allianz Bónusz Életprogram keretében (2012. évben) az alkalmazottjának – aki a kft.-nek tagja is – életbiztositást kötött. Havi dija: 10 000 forint, fizetés negyedévente, a futamidő 10 év. A fő biztosított az alkalmazott, halál esetén az örökös. A vállalkozásnál hogyan könyvelem a befizetett díjat? Kell-e utána szja-t és ehót fizetni? 08-as bevallásban szerepeltetni kell-e? Segítségüket köszönöm: Kuglerné
Tisztelt Cím! A következő kérdéssel kapcsolatban kérem a tájékoztatásukat. Egy kft. ügyvezetője a következő módon kötött életbiztosításra szerződést. Unit-linked típusú életbiztosítást választott, amely kockázati elemeket nem tartalmaz. A kötvényen az szerepel, hogy a szerződő az ügyvezető magánszemély, kedvezményezettként az ügyvezető felesége van megjelölve, akinek 50 százalékos részesedése van a kft.-ben, de sem alkalmazottként nem dolgozik a cégben, sem tagként nem működik közre a cég tevékenységében. A kft. csak díjfizetőként van megjelölve a szerződésben, 2013. decemberben a kft. bankszámlájáról el is utalta az ügyvezető az éves biztosítási díjat a biztosító részére. A kötvényt azonban januári dátummal állította ki a biztosító. A kft.-ben kizárólag az ügyvezető végzi a tevékenységet, alkalmazott egyáltalán nincs a cégben. Azt szeretném kérdezni, hogy a cég elszámolhatja-e adómentesen jelen esetben a biztosítást? Ha igen, akkor mikor kell szerepeltetni a 08-as bevallásban a biztosítás értékét? Decemberi bevallásban vagy januári bevallásban? Amennyiben a kft. nem számolhatja el adómentesen, akkor milyen adókötelezettségei keletkeznek a biztosítási díj utalására vonatkozóan? Köszönettel:
A 08-as bevallás M-es lapjának mely sorában kell helyesen szerepeltetni a biztosító, mint kifizető által magánszemélyek részére kifizetett baleset- és betegbiztosítás alapján járó napi térítés 15 ezer forint feletti adóköteles részét, mint adóalapot? Ugyanerre vonatkozó kérdés, – szintén a biztosító, mint kifizető esetét vizsgálva – a visszavásárolt életbiztosítások adóköteles részét (amikor volt más – nem magánszemély – által fizetett adómentes díja) az M-es lap mely során kell szerepeltetni? Válaszát előre is nagyon köszönöm!
A befektetési egységekhez kötött (úgynevezett unit-linked) életbiztosításokat vette nagyító alá a Bankmonitor.hu. Az elemzők egyre gyakrabban találkoznak olyan magánszemélyekkel, akik a magas költségek és a rugalmatlanság miatt megbánták, hogy ilyen formában takarították meg a pénzüket. Megvizsgálták, mit tehetnek a kiábrándult ügyfelek.
Az EY jelentése szerint 2017-ig 8 százalékkal emelkedhet a 65 év felettiek aránya az eurózónában, ami növekedést eredményezhet a biztosítók számára. A társaságoknak azonban új kihívásokra is fel kell készülniük - írja a piacésprofit.hu.
Tisztelt Szakértő! Unit-linked biztosítás esetén, ha 2012-ben nem történt rendszeres díjbefizetés, mert az eseti számlán felgyűlt összegből történt meg a rendszeres díj kiegyenlítése, de 2013-ban befizetést kell teljesíteni a biztosítás fenntartása miatt, akkor az idén befizetett díj adóköteles lesz-e azon szabály szerint, hogy a ténylegesen teljesített befizetés (nem átvezetés) nagyobb, mint a tavalyi. A most befizetendő összeg egyezne a szerződésben egyébként rendszeres díjjal. Vegyük például, hogy a szerződés szerinti rendszeres díj 1 000 000 forint az első évben (2011. év) ezt az összeget elutaltam + 1 000 000 forintot eseti számlára is befizetek. 2012-ben nincs utalás, az eseti számláról kerül át a rendszeres díjak közé az összeg. 2013-ban újra utalni kell 1 millió forintot. Ez után kell-e bármilyen adót ehót fizetni?
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó rendszeres éves díjat fizet befektetési egységekhez kötött életbiztosításra, a díjfizetési tartam 20 év, a biztosítás élethosszig tartó, de 20 év után hozamokkal együtt felveheti a befizetett díjat. Ebben az esetben a rendszeres éves díjat elszámolhatja költségként a vállalkozásában?
Hogyan vásárolhatja vissza a dolgozó az életbiztosítását? Olvasói kérdésre Nagy Norbert, a Global Tax Office adóiroda válaszol.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték