adozona.hu
Életbiztosítás is választható cafetériában
//adozona.hu/szja_ekho_kulonado/Eletbiztositas_is_valaszthato_cafeteriaban_VIFNLX
Életbiztosítás is választható cafetériában
Olvasónk cégénél a dolgozók a cafetéria keretén belül az életbiztosítást is választhatják. Szólhat a biztosítás balesetbiztosításról is vagy csak életbiztosításról? – kérdezte az olvasó. Surányi Imréné okleveles közgazda válaszolt.
A kérdés konrétan így szólt: "A cafetéria keretén belül dolgozóinknak lehetősége van az életbiztosítást is választani. A biztosított egyértelműen a munkavállaló, de a szerződő is lehet a dolgozó, vagy a szerződőnek a munkáltatónak kell lennie, vagy elegendő-e, ha a cég csak díjfizetőként szerepel az életbiztosítási szerződésben? Illetve a biztosítás teljes megnevezése kockázati élet- és balesetbiztosítás. Szólhat a biztosítás balesetbiztosításról is vagy csak életbiztosításról?"
SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:
Úgy értelmezem, hogy a cafetéria keretében kockázati biztosítás választására nyílik lehetőségük a dolgozóknak és a kérdése arra irányul, hogy milyen adózási következménye van annak, ha a szerződő a munkáltató, illetve milyen adózási következményekkel jár, ha a munkáltató csupán csak díjfizető.
Feltételezem továbbá, hogy a biztosítás kedvezményezettje magánszemély.
1. A biztosítás kockázati biztosításnak minősül (ez lehet élet-, baleset-, egészségbiztosítás)
Kockázati biztosítás: az olyan személybiztosítás, amely esetében biztosítási esemény bekövetkezése nélkül vagyoni érték kivonására nincs lehetőség (így különösen nincs lejárati szolgáltatása és visszavásárlási értéke), azzal, hogy kockázati biztosításnak minősül a kockázati biztosítási elemeket is magában foglaló biztosítások esetében az igazoltan elkülönített kockázati biztosítási rész is, de nem minősül kockázati biztosításnak az olyan biztosítás – akkor sem, ha a biztosító teljesítését biztosítási esemény váltja ki –, ha az adott biztosítási szerződés vonatkozásában a biztosítási feltételek szerint a biztosító teljesítésének összege nem haladhatja meg az adott biztosítási szerződésre befizetett biztosítási díj és az azzal kapcsolatosan képződő hozam együttes összegét; e rendelkezés alkalmazásában nem minősül vagyoni érték kivonásának az a biztosítási esemény bekövetkezése nélküli biztosítói teljesítés (így különösen a díjkedvezmény, díjengedmény, díjvisszatérítés), amelyre a díjat fizető személy jogosult, de vagyoni érték kivonásának minősül, ha a személybiztosítás díját más személy – ide nem értve a kifizetőnek nem minősülő magánszemélyt – fizette és a biztosítási esemény bekövetkezése nélküli biztosítói teljesítésre a biztosítás feltételei szerint magánszemély jogosult, ez utóbbi esetben azzal, hogy amennyiben a magánszemély erre a szerződéskötést követően egy későbbi időpontban válik jogosulttá, akkor a biztosítás a teljes tartam alatt nem minősül kockázati biztosításnak (Szja tv. 3. § 91. pont).
Ez esetben a biztosítás díja a minimálbér 30 százalékáig adómentes, függetlenül attól, hogy a munkáltató a szerződő vagy a díjfizető.
Ha biztosítás havi díja meghaladja az említett összeget, akkor az értékhatárt meghaladó rész adóköteles.
Amennyiben a munkáltató a szerződő, az adóköteles rész egyes meghatározott juttatásként kifizetői adózással visel közterheket, amennyiben a munkáltató díjfizetői minőségében fizeti a díjat, az adóköteles rész a magánszemélynek a kifizetővel fennálló jogviszonya szerinti, ennek hiányában egyéb adóköteles jövedelme.
2. A biztosítás a szerződési feltételek szerint bármely ok miatt (vagyonkivonásra van lehetőség, lejárata van stb.) nem felel meg az szja-törvény kockázatibiztosítás-fogalmának, és nem minősül határozatlan idejű, kizárólag halál esetére szóló (de visszavásárolható) életbiztosításnak, adóköteles.
Amennyiben a munkáltató a szerződő, a díj egyes meghatározott juttatásként kifizetői adózással visel közterheket.
Amennyiben a munkáltató csak díjfizetői minőségében fizeti a díjat, akkor az általa befizetett díj a magánszemélynek a vele fennálló jogviszonya szerinti, ennek hiányában egyéb adóköteles jövedelme.
3. A biztosítás úgynevezett kockázati biztosításnak nem minősülő, határozatlan idejű, kizárólag halál esetére szóló (de visszavásárolható) életbiztosítás
Ez esetben szerződőként vagy a biztosítóhoz bejelentett díjfizetőként a kifizető (munkáltató) által fizetett rendszeres díj adómentes (Szja tv. 1. számú melléklet 6.9. pont).
Rendszeres díjnak minősül az a díj, amelyet a biztosítási szerződés alapján legalább évente egy alkalommal kell fizetni, és amelynek összege az adott biztosítási évben nem haladja meg az előző biztosítási évben fizetett díjak együttes összegének a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett, a díjnövekedés évét megelőző második évre vonatkozó éves fogyasztói áremelkedés 30 százalékponttal növelt értékét (árcsökkenés esetén a 30 százalékpontot).
Az adómentességnek nem feltétele, hogy a biztosítási szerződés szerződője egyben a díjat fizető legyen, mert például a munkáltató által fizetett rendszeres díj abban az esetben is adómentes, ha a munkavállaló a szerződő, feltétéve, hogy a díjat fizető munkáltató a díjfizetői minőségét előre bejelenti a biztosítónak.
A díjfizetőnek az ilyen biztosításról (a biztosítási díj összegéről, a biztosító nevéről és székhelyéről) magánszemélyenként adatot kell szolgáltatnia az adóhatóság részére.
A rendszeres díjnak nem minősülő más (például eseti, vagy több évre előre megfizetett) díj adóköteles, mégpedig, ha
– a kifizető a szerződő, egyes meghatározott juttatásként kifizetői adózással visel közterheket,
– a kifizető bejelentett díjfizetői minőségében fizeti a díjat, az a magánszemélynek a kifizetővel fennálló jogviszonya szerinti, ennek hiányában egyéb adóköteles jövedelme.
Az ilyen biztosítások díjának adómentessége – a most hatályos szabályok szerint – 2017. december 31-ét követően megszűnik, ami azt jelenti, hogy 2018. január 1-jétől a kifizető által fizetett díj (mind a rendszeres díj, mind az eseti díj) – hasonlóan az egyéb, megtakarítási (tőkegyűjtéses) típusú biztosításokhoz – egyes meghatározott juttatásként visel majd közterheket, ha a kifizető a szerződő.
Szintén a jelenleg érvényes szabály szerint a kifizető által díjfizetői minőségben fizetett díj a magánszemélynek a kifizetővel fennálló jogviszonya szerinti, ennek hiányában egyéb adóköteles jövedelme lesz.
Hozzászólások (0)