Katás bt. visszalépése tao alá Kérdés
Tisztelt Szakértő! Amennyiben a kata hatálya alá tartozó bt. vissza kíván kerülni a tao alá, kell-e könyvvizsgálatot készíttetnie?
Tisztelt Szakértő! Amennyiben a kata hatálya alá tartozó bt. vissza kíván kerülni a tao alá, kell-e könyvvizsgálatot készíttetnie?
Áttérési különbözet a kivás adóalanyiság megszűnésekor c. cikkükben a 2. példa szerint a tao időszaka alatt képződött, társasági adóval leadózott 2016. évi eredmény újra tao-alapot képezne, ha azt a kiva alól visszajelentkező adóalany nem eszközbeszerzésre költi. Ez szerintem nem egyezik meg azzal az elvi indokolással, amit a szakértő a cikk elején kifejt, miszerint az áttérési különbözet számításának indoka, hogy ne lehessen olyan jövedelem, ami egyik adó alá sem esik. Hogyan egyeztethető ezzel össze az Önök álláspontja, amit a cikkben kifejtettek? Ugyanis a szerint a 2016-os eredmény akár kétszer is tao-fizetési kötelezettség alá kerülhet, míg a 2017-es eredmény sem kivával, sem tao-val nem adózott.
Tisztelt Szakértő! A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 52. § (2) bekezdése szerint: "... ha az átalányadózás szerint adózó egyéni vállalkozó a tevékenységének megszüntetését követően az adóévben azt újrakezdi, az egyéni vállalkozónak az adóév egészére nézve át kell térnie a vállalkozói jövedelem szerinti adózás alkalmazására." Elöbbi törvény szövege értelmezésem szerint azt jelenti, hogy ha egy átalányadózás szerint adózó egyéni vállalkozó megszünteti a vállalkozását és azt követően még ugyanabban az adóévben újra egyéni vállalkozást kezd új adószámmal, és ekkor már a vállalkozói jövedelem szerinti adózást választja, akkor az adóév egészére a vállalkozói jövedelem szerint kell adóznia. Első kérdésem, hogy ez valóban így van -e? Az előbbi helyzetet feltételezve a már beküldött 1858-as bevallások, amelyekben az átalányban megállapított jövedelem után lettek bevallva a járulékok, önellenőrzéssel módosíthatók-e? Tehát azok is a vállalkozói jövedelem szerinti adózásnak megfelelően változhatnak-e? Tehát a második kérdésem, hogy a korábban – átalányadózóként beadott – 1858-ok módosíthatók-e annak megfelelően, hogy az egyéni vállalkozó immár -– az utólagos kötelező áttérés miatt (szja tv. 52. § (2)) – az év első felében is vállalkozói jövedelem szerinti adózás alá tartozott és nem átalányadózó volt? Köszönöm válaszát!
Tisztelt Válaszadó! Társaságunk (kkt.) jelenleg evás, bevételi nyilvántartást vezetünk, éves árbevételünk 11-12 millió forint, kettő nyugdíjas tulajdonosa van, közülük az egyik személyesen közreműködik, a másik nem. Jövedelmet nem vesz ki egyik sem. Alkalmazott nincs, tehát csak kettő fő nyugdíjas. Negyedévente fizetjük a 37 százalék evát. Kérdésünk, hogy amennyiben megszűnne az eva – ahogy lehet olvasni –, akkor melyik adózási forma lenne számunkra a kedvezőbb? Várjuk megtisztelő válaszukat. Üdvözlettel: Handlné
Tisztelt Szakértők! Egy katás bt.-t nyugtaadási kötelezettség elmulasztásáért ki kell lépnie a kataalanyiságból . Kérdéseim: 1. Ez esetben áttérhet a katáról kivára? (A kiva belépési feltételeknél nincs felsorolva ez a típusú büntetés, csak a kiva adóalanyiság megszünésének eseténél szerepel.) 2. Katából kivára történő átlépés esetén kell-e beszámolót közzétenni (esetleg a nyitó mérlegről)? Köszönettel
Tisztelt Szakértő! Egy evás, bevételi nyilvántartást vezető bt, 2018.07.01-jétől evából katába szeretne áttérni. A kérdés, hogy választhat-e 2018. 07. 01-jétől alanyi mentességet? Ha igen, akkor az éves 8 millió forintos határ vonatkozik rá? Ha egy munkát 2018. 07. 02-án számláz ki, melyet még 2018. 6. hóban végzett el, akkor ha 7. hóban folyik be az ebből származó bevétele, az már katás bevételnek számít-e? A NAV-hoz a T201T jelű nyomtatványon jelentem be?Önkormányzatnál változásbejelentésként, ott választhatom neki a tételes katás iparűzési adót? Ez időarányosan éves 25 ezer forint iparűzési adót jelent? Egyéb más bejelentési kötelezettség terheli a vállalkozást? Az evás időszakra vonatkozóan az eva-bevallást 30 napon belül kell leadnom és gondolom az iparűzésiadó-bevallást is? Segítségét előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! 2018. 07. 01-jével evás kft. áttérne a kiva adózásra az alábbi mérleg adatokkal: 500 ezer forint tárgyi eszköz, 4 000 ezer forint pénztár, saját tőke 4500 ezer forint, jegyzett tőke 3000 ezer forint, eredménytartalék 1500 ezer forint. 1. Ezekkel az adatokkal számolva az áttéréskor milyen teendői, illetve adófizetési kötelezettsége lenne a kft.-nek 2. A kft.-ben egy tag van, aki ügyvezető is egyben minimálbérrel. Ha 07-12.hó között a nettó árbevétele 6000 ezer forint lesz, év végén a pénztára 6500 ezer forint, akkor milyen összegű adófizetési kötelezettségei lesznek? Válaszát előre is köszönöm.
Tudom, hogy ha egy cég át akar térni kivára, akkor olyan zárómérleget kell készítenie, mint ha jogutód nélkül megszűnne. Egy valódi zárómérlegnél az eszközöket, készleteket értékesítik vagy felosztják a tagok között, a követeléseket behajtják, a kötelezettségeket teljesítik. Így jön létre a nullás mérleg, ami a megszűnéshez kell. De nem értem, hogyan történik ez egy olyan társaságnál, amely lényegében tovább működik, csak más szabályok szerint. Mi lesz az eszközeivel, kötelezettségeivel stb.? Erre kérném érthető és gyakorlatias válaszukat! Köszönettel.
Eva hatálya alá tartozó bt. 2018. 05. 01-jével átlépett a kata hatálya alá, ezt 45 napon belül bejelentette az önkormányzatnál, aki határozatban elutasította a bejelentkezést, hivatkozva a 1990. évi C. törvény 39/B § 11 pontjára, miszerint, aki évközben kilép az evából, az nem jelentkezhet a kata alá az önkormányzatnál. Véleményem szerint a 39/B § (3) pontja lehetőséget ad a vállalkozásnak az önkormányzatnál is, hogy évközben bejelentkezzen a katába. Szeretném kérni a véleményüket, hogy valóban az iparűzési adó tekintetében korlátozva van az a cég, amely eva hatálya alól jelentkezik át kata alá és az önkormányzat szabályosan járt-e el?
Tisztelt Szakértő! Társaságunk egy meglévő csoportos áfa csoportba lép be. A jogerőre emelkedés 06.18-án lesz, tehát ettől a naptól kezdődően kell használnia az új adószámát (a 9. számjegy változik 2-ről 4-re), illetve a csoportazonosítót. Ennek megfelelően az áfabevallást 06.18-áig még „egyedi” adózóként kell benyújtani, utána pedig már a csoporttal. Azokkal a számlákkal nincs gond, ahol a számviteli teljesítés egybeesik az áfateljesítéssel, azonban a folyamatos teljesítésű számlák esetében már problémák merülnek fel. Már májusban fogadtunk be olyan számlákat, melyeknek az áfateljesítése 06.30. és mi is állítottunk ki olyan számlákat, melyeknek az áfateljesítése későbbi időpontra esik, mint 06.18.Ezeket a számlákat már nem tudom beletenni a cég „egyedi” áfabevallásába, mert 06.18. után nem küldhetek be bevallást a régi adószáma alatt, a csoportos áfabevallásba szintén nem tudom beletenni, mert a számla adatai nem felelnek meg a követelményeknek; nem az új adószám szerepel a számlán és nincs rajta a csoportos azonosító. A partnereknek sem küldhetjük vissza a számlákat, hogy állítsanak ki újakat, hiszen a számla kiállításának napján még nem volt érvényben az új adószám, és mi sem helyesbíthetjük a számláinkat, melyeket korábban állítottunk ki, mint 06.18. Van-e átmeneti megoldás, ilyen esetben miként kezeljük a számláinkat? Jogtalanul, illetve rossz bizonylat alapján nem szeretnénk áfalevonásba helyezni, viszont nem is szeretnénk elesni ezeknek a számláknak az áfatartalmától.
Tisztelt Szakértő! Társaságunk 07. 01-jétől kíván kiva adózás alá bejelentkezni. Milyen határidőkkel kell elkészíteni a bevallásokat (1871) és a beszámolót (le kell zárni az első félévet, erről kell közzétenni a beszámolót )? Iparűzési adónál is szeretnénk a kiva adózást választani (első félévre záróbevallást kell készíteni?) Köszönöm válaszát!
Az alábbi kérdésben kérném iránymutatásukat. A társaság 2018/01/01-től az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozik. 2017-ben kiadott egy elszámolási időszakos számlát, melynek teljesítési dátuma 2017/12. hó, az elszámolási időszakos számlák teljesítési időpontjára vonatkozó áfaszabályok szerint az elszámolási időszak: 2018.01.01-12.31. A társaság a számla áfatartalmát beállította a 2017. utolsó időszaki bevallásába, a nettó összeget elhatárolta 2018-ra. Helyes-e így? A nettó bevétel után 2018-ban evázik, és az áfát is megfizette. Így az összes adóteher 37 százalék helyett, 50 százalék. Van-e az áttérési szabályok között erre vonatkozó útmutatás?
Tisztelt Szerkesztő! Kft.-s ügyfelem 2018.01.01-től áttért a kivára, van jelentős összegű vesztesége a tao alatt. A 1771-es bevallásban nem találtam olyan sort, ahová be lehetne írni mint előző évek vesztesége. Én úgy értelmezem a kiva törvényt, hogy ha van áthozott veszteség, akkor leírható a kiva alatti beruházás esetén az adóalapból. A gondom az, hogy a 1771-es bevallásban nem tudom jelezni, hogy van át hozott veszteség az előző évekről. Válaszukat köszönöm
Tisztelt Szakértő! Egy betéti társaság 2018. január 1-jétől áttér a kata hatálya alá. A beszámolóját ebben az esetben általános üzleti évet záróként kell közzétenni, vagy pedig az adónemáttérés miatti üzleti évet záróként? A minisztérium honlapján ebben az esetben csak a kivásokat emeli ki."2.8. Adónem áttérés miatti üzleti évet záró beszámoló (5 hónap) A kisvállalati adó (KIVA) szerinti adóalanyiság a választás állami adóhatósághoz történő bejelentését követő hónap első napjával jön létre. A kisvállalati adóalanyiság keletkezése napjával önálló üzleti év kezdődik. Az üzleti év kezdetét megelőző nappal mint mérlegfordulónappal üzleti év zárul, mely üzleti évről az adóalanynak az Sztv. általános szabályai szerint beszámolót kell készítenie, és az elkészített beszámolót letétbe kell helyeznie, közzé kell tennie. [2012. évi CXLVII. törvény 19. § (1)]" Segítségét előre is köszönöm!
Pölöskei Pálné
adószakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől