53 találat a(z) átminősítés cimkére
Lakás céljára szolgáló ingatlan átminősítése Kérdés
A vállalkozás vásárolt egy lakás céljára szolgáló ingatlant, melyet iroda céljára fognak használni, ennek tulajdonba kerülése február 10-e. Az adásvételi szerződést december hónapban kötötték. Azóta felújítások történtek. Az átminősítés majd csak ezután történik meg. Kérdés: az átminősítésig felmerült felújítási ráfordítások, illetve költségek áfája elszámolható-e?
Ingatlan vásárlása Kérdés
Egy kft. eredménytartaléka terhére új építésű lakást vásárol, melynek átadása 2018-ban megtörténik. A cég az ingatlant irodának fogja használni. A vételárban szereplő 5 százalék áfát visszaigényelheti-e? Szükséges-e az irodává történő átminősítés, ha az üzemeltetési költséget el szeretné számolni?
Katás vállalkozás munkaviszonnyá minősítése Kérdés
Tisztelt Szakértő! Korábban kiszervezett munkavállalóként dolgoztam egy cégnél. A cég átalakulásakor a cég hozzáállása az volt, hogy vagy vállalkozóként számlázok, vagy nem foglalkoztat tovább. A munkám megőrzése miatt elfogadtam a vállalkozói jogviszonyt. Könyvelőként dolgozom, költségem gyakorlatilag nincs, így a katás adózási formát választottam. A számlázott összeg elég jelentős – az egymilliós határt már a második hónapban átlépem, emiatt önmagában is kockázatban vagyok. Ezirányú cikkükben felsorolt 7 ismérv – szinte mindegyike "megáll" – vagyis adóhatósági ellenőrzés során munkaviszonnyá minősítenék a helyzetemet. Mit ajánlanak védekezésként? A munkaadó hozott ilyen helyzetbe, alapból elbuktam 30 nap fizetett szabadságot, nem jár túlórapénz – pedig túlóra van bőven – korábban is egyedül dolgoztam a cég könyvelésén, nem is lenne életszerű mások bevonása, másnak számlázni időm sincs... Nem hivatkozhatok arra, hogy a munkaadó kényszerített ilyen helyzetbe? Nagyon rossz helyzet.
Munkaviszonnyá minősített katás jogviszony – adók és bírságok Cikk
Ha a NAV úgy ítéli meg, hogy a katás megbízási vagy vállalkozási jogviszonyunk burkolt munkaviszony, tekintélyes adó- és bírságfizetési kötelezettséget állapít meg. Ebben az esetben ugyanis a munkaviszony minden adóját és járulékát és a bírságokat is meg kell fizetni.
Ingatlanátminősítés áfavonzata Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyesületünk alanyi áfamentes státuszban van. Vásárolnánk egy új építésű lakást, amelyről az eladó számlát állít ki, melyben 5% fizetendő áfát számít fel. Ezt nem tudjuk (nem is akarjuk) visszaigényelni. A lakás az egyesület tulajdonába kerül, ez lenne a székhelye, irodája. Mivel nem lakás céljára használnánk, úgy tudjuk, át kell minősíttetni az építésügyi hatósággal irodává, melyet a földhivatalnál is be kell jegyeztetni. Az átminősítés miatt keletkezik-e az egyesületünknek bármilyen jogcímen áfafizetési kötelezettsége? Ha igen mikor és milyen mértékben? Köszönettel: Baán Béla
Eseti idegen autós fuvarozás vállalkozási keretek között Kérdés
Tisztelt Szakértő, kérdésem arra vonatkozik, hogy egy főállású egyéni vállalkozó, aki kata adózási formában működik, szokásos tanácsadói tevékenysége mellett (amit nemcsak ügyfelemnek nyújt) ügyfelemnek úgy nyújtana közúti áruszállítási szolgáltatást, hogy a teherautó ügyfelem, egy kft. tulajdonában van, ügyfelem írja elő az egyéni vállalkozónak, hogy mikor, honnan, hova, mit kell fuvaroznia, és a vállalkozási szerződésben eseti szolgáltatásnyújtásban állapodtak meg, óraalapú elszámolással (menetlevél alapján). Az egyéni vállalkozó bevételeiből a tanácsadás és áruszállítás összesen sem éri el az 50 százalékot. Kérdésem, hogy a fenti ügylet munkaviszonynak átminősítése akkor is meg fog-e a NAV részéről történni, ha az egyéni vállalkozó esetenként, kb. havonta 8 alkalommal teljesít? Köszönettel
Ingatlan bérlése munkavállalótól Kérdés
Tisztelt Adózóna! Egy kft. ingatlant bérel egy munkavállalójától, akit havi öt órás részmunkaidőben foglalkoztat. Az ingatlant piaci áron bérli a kft., melynek ügyvezetője a munkavállaló édesanyja. Kérdésként merült fel, hogy egy esetleges adóellenőrzés során átminősítheti-e a NAV az ingatlan bérleti díját a munkavégzés ellenértékének, eszerint megállapítva a járulékokat, adókat? Válaszukat előre is köszönöm.
Nem lakóingatlannak minősülő ingatlan értékesítése Kérdés
Kft. a 2002. évben tárgyi eszközként beszerzett ingatlant (telek, épület) értékesíteni kívánja. Milyen szabályok vonatkoznak az értékesítésre áfa tekintetében, ha beszerzéskor a telek tárgyi mentes volt ,az épületrész áfás, melynek áfáját akkor levonásba helyezte? 2015. évben fordított adózással, továbbértékesítési céllal beszerzett nem lakóingatlannak minősülő árut át kívánja minősíteni tárgyi eszközzé. Ezen átminősítés keletkeztet-e áfafizetési kötelezettséget (beszerzéskor szerepeltette bevallásában)? Várom válaszukat. Erzsébet
Átminősített ingatlan értékesítése Kérdés
Tisztelt Szakértő! 2016. évben értékesített ingatlanhoz kapcsolódóan a következő kérdésem lenne: Adott egy ingatlan, melynek besorolása szőlő és gazdasági épület. Az épületet 2016. évben, értékesítés előtt átminősítik művelési ágból kivontra (és gazdasági épület). A kérdésem az lenne, hogy ez a módosítás az szja törvény 62/A paragrafusának felel-e meg? Illetve az alább felsoroltak miatt valószínűleg ezt mégsem kell alkalmazni, ha jól gondolom: A zártkert megszerzésére két időpontban került sor: 2006-ban 1/2 rész 1.100.000 Ft adásvétel (110.000 Ft illeték), 2011-ben ajándékozással 1.200.000 Ft érték (ebből 700 e az épület, 500 e a termőföld) (104.500 Ft az illeték). A 75%-os szabály nem alkalmazható az ajándékozás esetében, mivel illeték kiszabására került sor, ezt jól gondolom? 2016-ban 5.300.000 Ft-ért került értékesítésre művelési ágból kivonva. A 62/A nem alkalmazandó, mert 5 évnél régebben az ingatlan tulajdonosa (illetve a szokásos hozám is magasabb a jövedelemnél). Ezek alapján az évek száma módszerrel a számított adó 309 825 Ft. Helyes a számításom? Köszönettel
Termőföldből átminősített ingatlan adózása Kérdés
Egy adószámos magánszemély földterületet szeretne megvásárolni, és építési telkekként továbbértékesíteni. A terület jelenleg termőföld, a jelenlegi tulajdonosa vonja ki művelés alól, ezután értékesíti a magánszemély felé. A földterületet tehát nem a magánszemély vonja ki művelés alól, már úgy vásárolja meg, viszont a kivonás még csak idén történik majd meg. Az szja-törvény 62/A § c) pontja alapján nem egyértelmű számomra, hogy ebben az esetben, továbbértékesítés esetén művelés alól kivett területként kell-e kezelni az ingatlanokat, vagy építési telekként. Amennyiben a földterület jelenlegi tulajdonosa a termőföld tulajdonjogát a termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló ingatlanügyi hatósági döntés jogerőre emelkedése napját megelőző öt évnél régebben szerezte meg, akkor értelmezésem szerint ez az értékesítés (tehát amikor a magánszemély megveszi az ingatlant) nem minősül termőföldből átminősített ingatlanértékesítésnek. Viszont a továbbértékesítés időpontjában valószínűleg még nem fog eltelni öt év az átminősítésről szóló döntés meghozatalának napjától. Kérdés tehát, hogy továbbértékesítés esetén művelés alól kivett terület vagy építési telek továbbértékesítése történik-e? Várom szíves válaszukat. Köszönettel.
Különös szabály az szja-törvényben átminősített termőföld eladására Cikk
Olvasói kérdés hívta fel a figyelmet a személyi jövedelemadóról (szja) szóló törvény különös szabályára, amely az általánosnál szigorúbb adókötelezettséget ír elő a termőföldből átminősített ingatlan átruházásából származó jövedelemre.
Ingatlaneladás, átminősítés Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy 2005-ben kötött tartási szerződés, a szerződés alanyai: eltartott, eltartó és állagjogosult. A szerződés alapján az állagjogosult 1/1 arányú tulajdonjogot szerez a "kivett hétvégi ház és udvar" minősítésű ingatlanon. Az állagtulajdonjog értéke 4,5 millió forint. A kiszabott illeték 450 ezer forint, melyet 300 ezer forintra mérsékel a NAV, és 24 havi pótlékmentes részletfizetést engedélyez egy 2007-es határozat alapján. Az ingatlant 2016-ban átminősítik. Majd ugyanabban az évben (2016) értékesítik 12,6 millió forintért, akkor már mint "beépítetlen terület" minősítésű ingatlant. Az adó megállapításához a lakásra, lakóingatlanra vonatkozó 5 éves vagy az ingatlanra vonatkozó 15 éves "figyelési" időt kell alkalmazni, tekintettel az átminősítésre? Utóbbi esetén jól gondolom, hogy az adó (12,6 millió forint - 4,5 millió forint - 300 ezer forint) = 7,8 millió forint, 60 százalékos mértékű csökkentés mellett, 468 eezer forint? Megtisztelő válaszát előre is köszönöm!
Termőföldből átminősített terület Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magánszemély 1995-ben ajándékozás útján jutott 5 hektár termőföldterülethez. 1999-ben ennek egy részét – 1,5 hektárt – kivonták a művelés alól, és átminősítették. A kivonás után a neve a területnek a födhivatali bejegyzés szerint "kivett udvar". Az egész terület külterületen helyezkedik el. Most a tulajdonos az 1,5 hektár átminősített területet eladná. Kérdésem az, hogyan adózik a bevétele után? Köszönöm.
Haladékot kaphatnának a zártkertek az átsorolásra Cikk
A tulajdonos egy frissen benyújtott törvényjavaslat szerint 2016. december 31. helyett 2017. december 31-éig kérheti, hogy zártkertként nyilvántartott ingatlanát művelés alól kivett területté sorolják át.
Irodának használt lakásingatlan átminősítése Kérdés
Gazdasági társaság lakóingatlant vásárolt 1998. évben. Az ingatlant irodává alakította. Az átminősítéshez kapcsolódóan az illetékes önkormányzat építési hatóságától a szabályosan benyújtott kérelemre megkapta a hatósági bizonyítványt. Az ingatlant 1998. évtől irodaként használja. A földhivatalnál viszont nem vezettette át a használat átminősítését. Kérdés, hogy az ingatlanon 2015. évben végrehajtott beruházás előzetes áfája ebben az esetben levonható-e? Az ingatlan funkcióváltásának bejegyzését az ingatlan fekvése szerint illetékes önkormányzat építésügyi hatóságánál kell kezdeményezni. Ehhez szükség van építésztervező által készített építési-műszaki tervdokumentációra is, amely igazolja, hogy az új funkció kialakítása során az általános építésügyi előírásokat betartották. Tisztelettel: Fehér Andrásné