Tisztelt Szakértő! Két belföldi vállalkozás devizában számláz egymásnak. A beszerző az MNB árfolyamot használja, az értékesítő pedig egy bank deviza eladási árfolyamát. Jól értelmezem-e, hogy a beszerző akkor is az eladó által forintban feltüntetett áfa összeget helyezheti levonásban, ha az több, mint amennyit az MNB árfolyam alapján meghatározott? Köszönettel Vágner Emília
Nem változtatott a jegybanki alapkamaton a monetáris tanács keddi ülésén, így a ráta továbra is 0,9 százalék. A döntés megfelel az elemzői várakozásoknak.
Tisztelt Szakértők! Betéti társaság külföldön személygépkocsit vásárolt a következő, euróban fizetett járulékos költségekkel: vételár, eljárási illeték, rendszám és biztosítás, odafelé egy, visszafelé két autó tankolása, magyar határtól 1 darab heti autópályadíj. Ezeket forintra átszámolva a személygépkocsi-beszerzéshez együttesen bekerülési költségként kell aktiválni? Mivel személygépkocsiról van szó, áfa sehol nem jön szóba. Az eurós számlákat az MNB eladási vagy középárfolyamával kell elszámolni? Köszönettel: előfizető.
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás az alábbi támogatásokban részesült. 2013. 09. 11. OTP hitelkiváltás NHP program; kamatkedvezmény: 34 652 euró 2014.07.03. hitelhez HG kezességvállalás díjkedvezmény 143 971 euró 2015. 10. 13. bértámogatás 2332 eFt 2015.12. 22. bértámogatás 1334 eFt 2016. 03. 30 bértámogatás 1270 eFt 2016. 05. 17 bértámogatás 2011 eFt. A dátumok a támogatásokról szóló határozatok dátumai. A kérdésem az lenne, hogy milyen árfolyamon kell átszámolni euróba az összegeket? Továbbá, jól gondolom-e, hogy 2016-ban a 2014., 2015., 2016. években kapott támogatásokat kell figyelembe venni az értékhatár számításánál? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő ! Cégünk ügyvezetője május végén Romániában 2 napos továbbképzésen vett részt, mellyel kapcsolatban a számlát román lejben a kft. nevére állították ki és az ügyvezető a saját bankkártyájával fizette ki. A számlán szállás, étkezés és italfogyasztás szerepel. Kérdéseink ezzel kapcsolatban: 1. A számla forint összegét most fizetnénk ki neki forintban a kft. házi pénztárából. Ez milyen MNB árfolyamon kell, hogy történjen (a romániai kifizetés dátumának árfolyamán vagy a kft. pénztárából történő kifizetés napjának árfolyamán). 2. Az étel- és italfogyasztás reprezentációs költségnek minősül-e és ezután meg kell-e fizetni az 1,19-szoros szorzóval a 15 százalék szja-t és a 27 százalék ehót ? 3.Kell-e külföldi napidíjat is kötelezően kifizetni erre a 2 napra? Válaszukat előre is köszönöm.
Megjelent a Magyar Nemzeti Bank (MNB) éves jelentése, amelyben megerősítik a korábban közölt nyereség- és osztalékadatokat. A tavalyi eredmény után 50 milliárd forint osztalékot fizet a költségvetésnek a jegybank.
Tisztelt Szakértő! Elbizonytalanodtam, hogy kell-e ügyfelemnek innovációs járulékot vallania, fizetnie. A 2015. évi összes foglalkoztatotti létszáma 11 fő. Éves árbevétele 666 849 ezer ft, egyéb bevétele 11 744 ezerft. 2015. évi mérlegfőösszege 177 859 ezer forint. Keletkezett-e innovációsjárulék-bevallási, -fizetési kötelezettség? A kkv-törvény 2, illetve 10 millió forints összeghatáránál milyen árfolyammal számolunk? Köszönettel: KM
Tisztelt Szakértő! Magyarországon bejegyzett egyéni vállalkozó osztrák ügyfelének számláz szolgáltatást. Folyamatos teljesítésről van szó. Havonta, a tárgyhót követően állítja ki az euróban meghatározott összegű számlát, a fizetési határidőre a megállapodásuk alapján a számla kiállítását követő 45. nap. Kérdésünk: mi a teljesítés időpontja, és milyen árfolyamon kell a bevételt könyvelni? Köszönöm a válaszát!
Tisztelt Szakértő! Elvesztem a jogszabályok és a NAV-os segítség között. Milyen árfolyamon kell számolnom az közösségi beszerzésnél a számla értékét az alanyi mentes egyéni vállalkozó áfabevallási és befizetési kötelezettségénél? Válaszát előre is köszönöm!
Számviteli törvény hatálya alá tartozó evás bt.-nek ingatlan-bérbeadásból devizás bevételei vannak. Az MNB-árfolyam választása be van jelentve a NAV-hoz. Milyen árfolyamon, milyen dátumon kell a bevételt a könyvekben rögzíteni? Például, ha a február havi díjat január 15-én állítja ki, február 5-ei fizetési határidővel. Jó-e, ha az evatörvény 6. paragrafus (8) bekezdése szerint a bizonylat kibocsátásának napja szerinti MNB-árfolyamot alkalmazom, vagy ez az (1) bekezdés szerint csak a számviteli törvény alá nem tartozókra vonatkozik?
Az államadósság az idei év végi, GDP-arányos 73,5 százalékról 71,9 százalékra csökken a jövő év végére, 37 ezer 279 milliárd forint nominális GDP mellett a 2017-es költségvetési törvényjavaslat szerint.
Tisztelt Szakértő! Az lenne a kérdésem, hogy ha egy közösségi szálláskiadásos portálon egy magánszemély például 100 euró összegben hirdet meg egy éjszakát, és erről kiállítja a számlát a vendégnek, majd a portál üzemeltetője ezt az összeget beszedi a vendégtől, és továbbutalja a szálláskiadónak, levonva az ő 3 százalékos jutalékát, akkor jól értelmezem-e, hogy az átutalt 97 euró összeget úgy kell nyilvántartásba venni, hogy 100 euró bevétel szállásdíjból és 3 euró kiadás jutalék jogcímen? A másik kérdés viszont az, hogy ha az összeget forintos bankszámlára kéri a szállásadó, akkor a jóváírás napját megelőző hónap 15-ei MNB-árfolyammal kell-e átváltani, vagy azon az árfolyamon, amin a bank átváltotta, és forintban megjelenített? Érdekelne, hogy ez utóbbi válasz esetén melyik rész az, ami irányadó az szja-törvényben? (Melyik paragrafus?) Köszönöm a választ!
Munkáltatótól kapott értékpapír értékesítésének árfolyamnyeresége euróban az szja-bevallás melyik sorában, milyen árfolyamon szerepel? Kell-e utána ehót fizetni? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A számviteli törvény értelmében a devizakészleteknél bekerülési érték a beszerzéskori árfolyamon számított forintérték, vagy az átlagos (súlyozott) beszerzési árfolyamon, vagy a FIFO módszer szerinti árfolyamon számított forintérték. Intézményünk FIFO módszert választott, azonban a készletek vezetésében kétségek merültek fel. A könyvelő program a két euró devizanemű bankszámlát külön kezeli, külön vezeti a FIFO-t rájuk, tehát szélsőséges esetben, ha csak az egyik számlát használnánk, akkor azon 12. 31-én még mindig a megelőző év átértékelésének árfolyamán lenne készlet, míg a másik devizás bankszámlán már az évközben beérkező utalások is kivezetésre kerülhetnek. Kérjük segítsen annak tisztázásában, hogy mi minősül szabályosnak, ha minden azonos devizanemű bankszámlát külön készletként kezelünk vagy, ha az egyes devizanemeket egyben kezeljük attól függetlenül, hogy hány bankszámlát vezet az intézmény abban a devizanemben? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! A vállalatunk különböző időszakokra, különböző termékeket ad bérbe, esetenként több hónapra vagy akár egy évet meghaladóan. 30 napot meghaladó bérleti díj esetén mindenképpen számlát kell kiállítania a bérleti díjról, ami esetenként össze van vonva az adott időszakban 30 napnál kevesebb időre bérbeadott eszközök bérleti díjával és egy számlán kerül kiszámlázásra a vevőnek. Hó végén az adott időszakban történt teljesítéseket külön-külön feltüntetjük a számlán, amit általában devizában állítunk ki a megállapodásnak megfelelően. Teljesítés dátumának a hónap utolsó napját tüntetjük fel és a forint összeget is ezen nap után számítjuk, illetve tüntetjük fel a számlán. Helyesen járunk-e el? Válaszát előre is köszönöm.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték