Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó ügyfelem zenekarban dobol. A doboláshoz különböző hangszereket külföldön euróért vásárolt 2014 decemberében, készpénzért. A számlát 2015 májusában adta át nekem. Ezt a számlát a könyvelésbe 2015. évben tudom betenni. Milyen árfolyamon könyveljem le a számlát? 2014. 12. 22-ei árfolyamon, amikor kifizette? Köszönöm a válaszát.
Tisztelt Szakértő! Egyik vevőnk visszaküldte a számláját azzal az indoklással, hogy az nem a tövény szerinti árfolyamon lett kiállítva. Azonban a számla pénzneme forint, eurós árakat nem tartalmaz, noha a számla "mögött" valóban egy euróalapú árlista áll. Kérdésem az, hogy helyesen jártunk-e el ebben az esetben. A számlán fel van tüntetve az árfolyam, aminek alapján az árakat átszámoltuk forintra. Ez egy tájékoztató adat (egyébként a teljesítést 2 nappal megelőző dátum szerinti árfolyam ez minden esetben). Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A belföldi beszerzések és szolgáltatás-igénybevételek devizás számlák esetében a szállítók az esetek nagy részében feltüntetik számlájukon az árfolyamot. A társaságok általában a számlán szereplő árfolyam alapján vallják be a fizetendő és visszaigényelhető áfaösszeget. Abban az esetben, ha a számlán nem szerepel az árfolyam, akkor a saját, áfatörvény szerint alkalmazott árfolyammal számolnak. Kérdésem: a számlán fordított adózás esetén fel kell-e tüntetni az árfolyamot, és az áfabevallásban mely (szállító vagy a saját) alkalmazása helyes? Köszönettel: Bácsi Ferencné
Tisztelt Adózóna ! A következő témában kérem szíves állásfoglalásukat. Belföldi illetőségű magánszemély külföldről, Svájcból (EUR-ban és USD-ben) értékpapír (kötvény) eladásából származó árfolyamnyereség/veszteség jövedelem összegének meghatározásakor mi a helyes számítási mód: 1. Az értékpapír (kötvény, részvény) eladáskor keletkezett árfolyamnyereség (eladási érték, bekerülési érték) külföldi pénznemben megállapítva (EUR, USD) szorozva az értékesítéskori devizaárfolyammal, vagy 2. Az értékpapír (kötvény, részvény) bekerülési értéke szorozva a vásárláskori devizaárfolyammal, és az értékpapír (kötvény, részvény) eladáskori értéke szorozva az értékesítéskori árfolyammal, a két forintra átszámított összeg különbözete az árfolyamnyereség/veszteségből származó jövedelem. Ezek az értékpapírok 2010. és az azt követő években kerültek megvételre, a magánszemély befektetéseit ezekben az értékpapírokban tartja. Állásfoglalásukat előre is köszönöm, Tisztelettel: Bertókné Oros Zsuzsanna
Tisztelt Szakértő! Kft.-ként működik társaságunk, külföldi partnerrel is kapcsolatban állunk. Forintban számláztunk részükre, ez idáig nem is volt probléma, forintban utaltak. Azonban a legutóbbi számlánkat euróban utalták, az összeget a számlavezető bankunk az aznapi árfolyamán átváltott forintra, és jóváírta a számlánkon. A problémám az, hogy az 1 millió 764 ezer forint értékű számlánkra 1 732 570 forintot írt jóvá a bank. Kérdésem, hogy most mitévő legyek? Hogyan kell kezelni az ilyen helyzetet, illetve hogyan könyveljük? Köszönöm a válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Egy EGK-államban működő befektetési szolgáltató a nála elhelyezett részvényekre fizetett osztalékot azonnal befekteti ugyanazon cég részvényeibe. Így az évek alatt több, különböző áron beszerzett részvénycsomag alakul ki. Ha a részvények egy részét a magánszemély értékesíti, saját maga határozhatja meg, hogy melyik beszerzési áron vásárolt csomag után számolja az árfolyamnyereséget, vagy van valami kötelező előírás (például FIFO)?
Tisztelt Szakértő! Társasági adóbevallás készítésénél merült fel az a kérdés bennünk, hogy még a mai napig érvényben van az a törvény, ami kötelezően előírja a devizás tételek értékelését? Gondolok itt arra, hogy a 2014. 12. 31-ei nappal a devizás követelések, devizás bankszámlák stb. ténylegesen nyilvántartott értékét a 12. 31-ei árfolyamon kell a könyvekben nyilvántartanunk, illetve a beszámolóban beállítanunk? Vagy ez már nem hatályos? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy magyar társaság korábbi években Ukrajnában leányvállalatot alapított, amelybe a törzstőkét dollárban fizette meg. Az ukrajnai cég társasági szerződésében hrivnyában állapították meg a törzstőke összegét. Helyes-e, ha a mérlegbeszámoló fordulónapján – jelen esetben december 31-én – az aktuális hrivnya árfolyamára átszámolják az üzletrész értékét, vagy a dollár aktuális árfolyamán tartják nyilván, mert dollárban szerepel az analitikus nyilvántartásukban is ez a befektetett eszközérték? Köszönettel: Simonné
Tisztelt Szerkesztőség! A kft. euróban számlázott ki egy számlát az egyik vevőnknek. A vevő forintban teljesítette kötelezettségét, ami már nem lehetséges a számviteli törvény 60. paragrafusa szerint, de a számlán feltüntetett árfolyam szerint utalta át a kötelezettségét. Tudomásom szerint a pénzügyi teljesítéskori árfolyamon kell a kötelezettségét rendezni, és nem a számlán feltüntetett árfolyamon, mert az, ami az áfa szempontjából fontos. Legyenek szívesek segíteni, hogy hol találom, és mi szabályozza a kiegyenlítésre vonatkozó előírásokat! Köszönöma segítségüket!
Tisztelt Szakértő Úr/nő! Az ellentmondásos taggyűlési döntések szerinti 300 Ft/euró, vagy az ugyancsak taggyűlési döntés szerinti cégbejegyzés napja szerinti árfolyamon, amikor már 309,37 Ft volt az árfolyam, vagy a tőke-emelésre és a tőketartalék-növelésre szánt devizának a pénzügyi teljesítési napján, azaz a cégbejegyzés után 7 nappal később átutalt napi szerint, amikor 306,57 Ft volt volt az árfolyam? Egyes vélemények szerint a bejegyzés napján érvényes árfolyam és a pénzügyi teljesítés napja közötti árfolyam-különbözetet is a tőketartalékba kell még helyezni az árfolyam-veszteség számlával szemben /8762/, mondván, hogy a taggyűlési döntés a törvénynél is erősebb. Mielőbbi válaszát előre is köszönjük.
Tisztelt Szakértő! Belföldi vállalkozás szintén belföldi vállalkozásnak devizában állít ki előlegszámlát. Ekkor a forintosításkor figyelembe vett árfolyam a pénzügyi teljesítés napi árfolyamával egyezik meg (ez is szerepel az előlegszámán a teljesítés időpontjaként). Kérdésem az lenne, hogy a tényleges teljesítést követően az előleg visszavonása az eredeti árfolyamon, vagy a tényleges teljesítés napján érvényes árfolyamon történik? Ha technikailag a végszámlában csak egy árfolyam (tényleges teljesítés napi) adható meg, akkor az előlegvisszavonást külön számlával érdemes kiállítani? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Adózóna! Egy belföldi gazdasági társaság üvegekkel kapcsolatos kereskedelmi tevékenységet folytat. Az üvegeket belföldről és külföldről szerzik be, így felmerülnek devizás számlák is. A kérdésünk a következő: 1.) Milyen módszerek közül lehet választani a készletértékeléssel kapcsolatban? 2.) Elfogadható-e az a megoldás, hogy az év végi készletértékelés során az anyavállalat által meghatározott árfolyamon értékelik a készletet? Sajnos az anyavállalat ragaszkodik hozzá. Véleményünk szerint ez így nem felel meg a jogszabályi előírásoknak, ezért szeretném a segítségüket kérni. Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Ha a külföldi napidíjat dollárban adjuk a munkavállalónak – mivel a célország az USA –, ami 60 dollár naponta, nekem ezt az összeget át kell váltanom euróra, és azután számolom az adómentes és adóköteles napidíj összegét? Köszönettel várom válaszukat.
Január 1-jétől az áfás egyéni vállalkozónak is kötelező lesz az áfatörvény által előírt árfolyamot alkalmaznia mind a bevételek, mind a kiadások esetében. Mi a helyzet akkor, ha a szolgáltatás igénybevételekor, illetve a szállítói számlák kiegyenlítésekor eltérőek az árfolyamok? Illetve kérdésem lenne még, hogy ha 2014-es teljesítésű számlát 2015-ben egyenlítenek ki, akkor is kell már alkalmazni ezt a törvényi változást? Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Cégünk értékesítés céljából árut vásárolt euróért, EU-tagállamból, a saját közösségi adószámát nem adta meg a szállítónak. Az adott országban, az adott terméket (étrend-kiegészítő) áfa nélkül tudják értékesíteni, kaptunk róla hivatalos dokumentumot is, de VAT-mentes cégnek nem tekinthető. A 10 000 euró értékhatárt a pénzügyi teljesítések átlépték, de a számlák dátuma szerint viszont nem, az év végi kifizetések készletre adott előlegek. Kérdésem, hogy ebben az esetben is átléptük-e az értékhatárt, mi számít bele, bevallási és adófizetési kötelezettség terhel-e bennünket? Továbbá, hogy az értékhatárt euróban, vagy forintban kell figyelni, mivel a 17. NAV-os füzetben 252,19 árfolyamon kéri az átváltást? A mai euróárfolyamok tekintetében nem mindegy, hogy melyiket kell figyelnünk! Segítségüket köszönjük!
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték