Nem kaptam a kérdésemre választ. Nem azt kérdeztem, hogy milyen árfolyamon kell értékelni. Azt kérdeztem, hogy a partner devizában és forintban is nyilvántartott év végi egyenlegét kell a választott december 31-ei árfolyamra átértékelni?
Tisztelt Szakértő kolléga! Arra lennék kíváncsi, hogy, ha egyik dolgozónknak 2016. január 10-én utólagos elszámolásra valutát adok ki a valutapénztárból, és ebből az összegből mondjuk kétszer vásárol (január 12-én és 15-én) és 2016. január 31-én elszámol, az egyes napokon milyen árfolyammal kell azt elszámolni. Az természetes, hogy a kiadás napján érvényes árfolyamon kell nyilvántartásba venni. Viszont kérdéses, hogy a visszavétel napján milyen árfolyamot alkalmazok. A számviteli törvény lehetővé teszi azt is, hogy a valuta felvételének időpontjában (könyv szerinti értéken) számolunk el, de azt is megengedi, hogy a napi árfolyamon számoljunk el. Felmerül az a kérdés is, hogy a felvétel és az elszámolás időszakában vásárolt tételeket milyen árfolyamon kell figyelembe venni? Véleményem szerint nem a vásárlás napján, hanem a visszavétel napján meglévő árfolyamon és a visszavétel dátumával. Várom tisztelt válaszukat Tisztelettel: S.Cs.Gy.
Tisztelt Szakértő! Cég rendszeresen EU-n belül vásárol árut, melyet utána Magyarországon értékesít. A vásárlás ellenértékét készpénzben fizeti meg, euróban. Az euróváltásról azonban az esetek többségében nincs bizonylata. Áfához a választott bank árfolyamán számolok. Kérdésem, hogy a tényleges valutaárfolyam ismerete nélkül hogyan szerepeltessem az adott ráfordítást a valutapénztárban, milyen árfolyamon számoljak? Köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő! Cégünk fuvarozással foglalkozik. Gépkocsivezetőink napi 40 eurónak megfelelő napidíjat kapnak forintban. A kérdésem a következő lenne. Megfelelő a számítási módszerünk, ha egy adott hónapban a napidíjat nem az előző hónap 15-ei árfolyam alapján forintosítjuk, hanem az elszámolható napidíj napján érvényes MNB-árfolyamon? Válaszát köszönöm, Norbert.
Tisztelt Szakértő! Cégünk bérmunkát végez a vevőnek. Az anyagot a vevő biztosítja a munkához. A munkadíjról áfás számlát állítunk ki euróban. Az elvégzett munka során használhatatlanná váltak a megmunkált anyagok. A hibát elismertük. Megállapodás született a közel 10 millió forintos kár megtérítéséről, illetve arról, hogy ez 6 havi részletben lesz megfizetve. Helyesen járunk el, ha a megreklamált munkákról kiállított eredeti számlákat –számlával egy tekintett alá eső okirat formájában – jóváírjuk az eredeti teljesítési időponttal és az eredetileg használt árfolyammal? A kár többi részéről (anyag+vizsgálati díj) a partnerünknek kell számlát kiállítani felénk áfásan? Kérem szíves válaszát!
Tisztelt Szakértő! Online pénztárgéppel rendelkező kereskedelmi helyeken mi a teendő, ha a vevő euróban szeretne fizetni? Egyre több ilyen eset van, ezért a kereskedő szeretné ezt lehetővé tenni vevői részére. Milyen kötelezettségei vannak ilyenkor a kereskedőnek? A nyugtát forintban tudja elkészíteni. Az üzletben kihelyezett árfolyamon átszámolja az összeget. Visszaadhat forintban? A pénztárgépben lehetősége van az euro értékét rögzíteni? A NAV pénztárban lévő összeg ellenőrzésekor hogyan tud a kasszában lévő forinttal és az euróval elszámolni? A helyszínen milyen nyilvántartást kell vezetni? Köszönettel: Boros Zsanett
Tisztelt Szakértő! Katás egyéni vállalkozást kezdenék. Németországban, családnál ház körüli és házon belüli munkákat végeznék. Kérdésem az lenne, hogy megtehetem-e ezt?Ha igen, hogyan számolom ki a "forintos" bevételemet, mivel euróban számláznék, és úgy is kapnám meg az ellenértéket? Milyen tevékenységi kóddal kezdeményezhetem a vállalkozóit, ami nincs végzettséghez kötve? Kell-e ehhez EU-s adószámot kérnem (alanyi mentes lennék a vállalkozásban)? Változásbejelentőn be kell-e jelentenem, ha az MNB-középárfolyamot szeretném alkalmazni? Válaszát tisztelettel köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Társaság harmadik országból importált terméket Németországban helyezteti szabadforgalomba, majd azt Magyarországra szállítja, és felhasználja a termeléséhez. A számla devizában kerül kiállításra, a kapcsolódó fuvarszámlák is devizában keletkeznek. Kérdésem az, hogy amennyiben a szabadforgalomba helyezés Németországban történik meg, úgy a számviteli törvény szerint mely időpontra vonatkozóan kell a beszerzési számla, illetve a Magyarországra történő szállítás és a vámügynök számlájának (amennyiben az is devizában kerül kiállításra) az árfolyamot meghatározni? Amennyiben a szabadforgalomba helyezés Magyarországon történik, úgy a beszerzés és az ahhoz kapcsolódó devizás számlák mely időpontban érvényes devizaárfolyamon számítandók át a termék bekerülési értékének meghatározásához? Segítségüket köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Bt. mezőgazdasági gépek értékesítésével foglalkozik, MNB-árfolyam alá be van jelentkezve a NAV felé. Egy belföldi kft.-től előleg érkezett 35 ezer USD értékben. Az előlegszámla ki is lett állítva. Most a végszámla kerül kiállításra, melyen szerepel a teljes összeg, 40 ezer USD értékben, melyből le lett vonva az előleg, így a fizetendő 5 ezer USD lett. Szeretném kérni segítségét a számla helyes könyvelésében, az előlegtől a végszámla kiegyenlítésig. Gondolok itt az árfolyamokra, árfolyamkülönbözetekre (mikor kell árfolyamkülönbözetet elszámolni, mikori árfolyamot kell nézni), illetve az egyéb tudnivalókat is szívesen fogadom az ügylettel kapcsolatban. Köszönettel.
Egyik magyar cégtől magyar ügyfélnek devizában kiállított áfás számlára az árfolyamot tévesen rögzítette a számlázó program. Ennek következtében az áfa forintban feltüntetett összege nem egyezett meg az MNB aznapi deviza-középárfolyamon számolt összeggel. Én mondtam neki, hogy attól még az MNB deviza-középárfolyamon számolt értéket kell könyvelni, hisz mindketten arra vagyunk bejelentkezve, erre az egyik szakmabeli kolléganőmtől ezt a tájékoztatást kaptam: "Az áthárított adót mindig fel kell forintban tüntetni, még akkor is, ha minden egyéb adatot külföldi pénznemben tüntetnek fel a devizában kiállított számlán. Így a fizetendő áfa és az előzetesen felszámított áfa azonos forintösszegben kerül elszámolásra a vevőnél és az eladónál is. Tehát a számlát kibocsátó választása alapján kerül átszámításra a devizában kiállított számla áfatartalma, vagy a választott hitelintézet eladási árfolyamán, vagy az MNB vagy az EKB árfolyamán." Emiatt szerinte sztornózni kéne a számlát, és újat kiállítani. Én viszont a fenti hivatkozást az áfatörvényben nem találom (számlán forintban feltüntetni az áfát). Kérem ebben a segítségüket, hogy mi a helyes eljárás ebben az esetben.
Tisztelt Szakértő! Éttermi vendéglátással foglalkozó kft. készpénzes bevételének egy része euró, mivel a vendégek részben ezzel a valutával fizetnek. A valuta árfolyama a kft. által meghatározott árfolyam, a valutapénztár tehát ezen az árfolyamon van nyilvántartva. Az lenne a kérdésem, hogy az év végi valutapénztár állományát a mérleg készítésekor milyen árfolyamon kell értékelni? Használni kell-e az MNB hivatalos árfolyamát (12. 31.), vagy ebben az esetben maradhat a kft. által alkalmazott napi árfolyam? (A kft. devizaügyleteihez be van jelentve a NAV felé az MNB-árfolyam használata.)
Tisztelt Szakértő! Szeretném kérdezni, hogy a németországi minimálbért milyen árfolyam szerint kell számolni, ha magyar biztosítási jogviszony áll fenn? Köszönöm válaszukat!
Tisztelt Szakértő! Szeretnék segítséget kérni abban, hogy amikor belföldi partnernek külföldi pénznemben számláz a cégünk, és a számla kelte korábbi, mint a teljesítés dátuma, akkor milyen árfolyamon kell kiállítani a számlát, és az áfát milyen árfolyamon kell szerepeltetnem a bevallásban? Segítségét előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Kérem, legyen kedves válaszának pontosítására az alábbi kérdésemnél: http://adozona.hu/kerdesek/2015_10_16_arfolyam_xim A pontosítást a következőkben kérném: Válaszát köszönöm. Kérem, legyen kedves még kiegészíteni véleményét azzal, hogy ha arról van szó, hogy egy társas vállalkozás külföldi fizetőeszközt is elfogad partnereitől (jellemzően euró valutát), akkor milyen árfolyamot alkalmazhat a fizetéskor (akár dönthet úgy, hogy 1 forint nála 1 eurót ér), és vajon ettől eltérő árfolyamon kell-e nyilvántartania a készletei között ezt a pénzértéket? Magam azt gondolnám, hogy olyan árfolyamon vált, ahogy a választott pénzintézete valuta vételi árfolyama van megadva és attól nem térhet el (csak rögzítse a számviteli politikában, hogy milyenen akar), év végén pedig értékel vagy MNB közép vagy a választott bank középárfolyamán. Tévedek?
Tisztelt Szakértő! Kérdésem az lenne, hogy ha valaki nem az MNB árfolyamát választja elszámolási árfolyamként, akkor a saját választott bankjának vételi, illetve eladási, vagy pedig annak középárfolyamán kell/lehet számolnia? Válaszát előre is köszönöm!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték