Kedvenc könyvesboltom – pontosabban a bolthálózat, amelyhez tartozik – az igencsak beszédes „Kalandok nyárra – 2+1” címmel hirdetett akciót. Noha, ezt könyvmolyként örömmel üdvözlöm, de az alábbiakban könyvelő szemmel veszem sorra az ehhez hasonló akciók buktatóit.
Az áfatörvény 71. §-a határozza meg az azonnali (az ügylettel egyidejű) adóalap-csökkentési lehetőségeket, míg a 77. § az utólagos (azaz az ügylet megvalósítását követő) adóalap-csökkentési lehetőségeket. Ezen kérdéseket ötrészes cikksorozatban elemezzük.
Hamarosan aktuális lesz a járművek gumiabroncsainak nyáriról télire váltása, de egyéb okból is indokolt lehet az abroncsok cseréje. Ennek számviteli elszámolása gyakran okoz fejtörést a tapasztalt könyvelőknek is. Az alábbiakban az e témában a gyakorlatban felmerülő kérdésekből válogattunk.
A nyereményjátékok mindegyike – különösen ezekben az eladások szempontjából is nehéz időkben – pozitív hatással lehet a cégek üzleti tevékenységére. Azonban ahhoz, hogy váratlan és jelentős költségek se merüljenek fel, nem árt tisztában lenni adózásuk főbb szabályaival. Cikksorozatunk második részében ezeket vizsgáljuk meg.
Kereskedő a magánszemély vásárlóinak pontgyűjtést hirdet. A pontok év végéig felhasználhatók, a fel nem használt pontok törlődnek. A pontok három módon használhatók fel. Kérdés (1): mivel a pontszerzéskor nem lehet tudni, hogy a vásárló mire használja fel a pontot, felhasználja-e, ekkor nincs bevétele a magánszemélynek, és nem lehet egycélú utalványként sem kezelni az ügyletet? 1.) Árengedmény: a vásárló a pontjait egy későbbi vásárlása során árengedményként felhasználhatja (az áfatörvény 71. § 1/b szerint). Az akció egyébként mindenben megfelel a 71. § 2-ben leírt üzletpolitikai célnak. K (2): ebben az esetben az aktuális számlán feltüntetve az engedmény összege csökkenti az adóalapot? 2.) A vásárló kéri a pontok értékének pénzbeli visszatérítését. a) Önálló tevékenységből származó jövedelemként számfejtve a nettó összeget megkapja, VAGY b) a kapott pontokkal az addigi vásárlásai miatt kifizetett ellenértéket utólag kívánja csökkenteni. K (3): mivel az utólagos engedményre jogosító vásárlás beazonosítható, az eredeti vásárlás számláját – számlával egy tekintet alá eső okirattal – módosítjuk, és a keletkező különbözetet a vásárlónak visszautaljuk. A visszautalt összeg nem adóköteles jövedelme a magánszemélynek. 3. Adomány: a pontok értéke karitatív célokra felajánlható. A kereskedő a pontok után járó összeget karitatív szervezet részére átutalja, erről a kereskedő kap adományigazolást. K (4): így sincs adóköteles jövedelem, hiszen nincs bevétel, és az adományigazolást sem ő kapja.
Adott egy beszállító („A” cég), egy logisztikai szolgáltató cég („B”) és a vevő / megbízó vállalat („C”). A vevő úgy dönt, hogy kiskereskedelmi egységeiben akciót hirdet, amelynek keretében a fogyasztóknak már belistázott termékeket (tehát nem termékmintát) adnak ajándékba bizonyos vásárlási összeg felett. Az áru beszerzését, kiszállítását a logisztikai cég végzi. A beszállító úgy dönt, hogy a vevő akcióját bizonyos mennyiségű termék ingyenes átadásával / beszállításával támogatni fogja. Kérdés, hogy ezt a beszállító és a logisztikai szolgáltató cég csak térítésmentes átadás-átvétellel kezelheti vagy a logisztikai cég befogadhat üzleti árengedményről szóló értesítőt a beszállítótól (vagy helyesbítő számlát)? Melyik a helyes megoldás? Adhat-e a beszállító cég az adott mennyiségre egy egyösszegű árengedményt vagy szerencsésebb esetleg egy féléves periódusban az egyes beszállításokra elosztva árengedményt adni, amíg az engedmény értéke el nem éri a támogatásét?
A számviteli törvény, illetve a direkt adózási szabályok (társasági adózás, jövedelemadózás) több helyen foglalkoznak azon speciális esetekkel, amikor az adóalany követelése módosul. Ennek legtipikusabb esetei a követelés-elengedéssel, vagy behajthatatlanná válással valósulnak meg. Három cikkből álló sorozatunkban forgalmi adózási szempontból szeretnénk ezt a rendkívül izgalmas kérdést körüljárni. Elsőként a követelések (pontosabban az ellenérték) módosításáról, illetve az árengedmények egyes eseteiről írunk.
Egy hagyományosan erős akciós naphoz képest akár tízszeres forgalmat is hozhat a fekete péntek a hazai webáruházaknak, az átlagos kosárérték a 36 ezer forintot is elérheti – írja a Világgazdaság a piaci szereplőktől és piackutatóktól származó adatok alapján.
Tisztelt Szakértő! Horgászcikkboltunkban – a vásárlás értékétől függően – kedvezménykupont adunk vevőinknek, melyet éttermünkben érvényesíthetnek. A lehetőséget a helyszínen és a honlapunkon tesszük közzé. A cél éttermünk megismertetése és a forgalomgenerálás. Az szja-törvény 8.14. pontja és az áfatörvény 71. § (2) bekezdése szerinti üzletpolitikai célú árengedmény kritériumainak a rendszer véleményünk szerint megfelel. Kérdésem, hogy a társasági adóban keletkeztet-e adókötelezettséget, akár korrekciós tétel formájában? Köszönettel:
Tisztelt Szakértők! Cégünk ásványvíz kereskedésével foglalkozik. A megjelölt termékekből a vevők részére a megvásárolt termék mellé grátisként szoktunk adni plusz terméket. Tehát, ha vásárol 10 zsugor ásványvizet, adunk mellé plusz 1 zsugort. A kérdésem a következő: Hogyan kell ezt a számlán feltüntetni? Árengedmény, kedvezmény, vagy grátis címen? Milyen összeggel szerepeljen ez a számlán? Lehet-e 0 forint az értéke? Áfafizetés tekintetében helyesen járunk-e el, ha 0 forint az összeg, mert nem kérünk érte ellenértéket? Nem kell-e az áfát megfizetnünk az átadott termékek után, amiért ellenértéket nem kaptunk?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték