103 találat a(z) áfatartalom cimkére
EU-n belüli jogdíj fizetés
Kérdés
Az Európai Unió egyik tagállamában székhellyel, adószámmal rendelkező adóalany alkotóművész részére Magyarországon bejegyzett adóalany Kft. jogdíjat fizet. A művész áfás számlát állít ki a jogdíjáról. Magyarországon színdarabot rendezett és a darab játszása után a bevétel arányában jogdíj szedésére jogosult. A kérdésem az lenne, hogy milyen módon kell számlát kiállítani? Milyen áfatartalom kerül a számlára?
Pályázati elszámolás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy költségvetési szerv támogatási kérelmet nyújtott be egy pályázatra, aki alanya az áfának, de a támogatási kérelemben megjelölt, támogatásból finanszírozott tevékenységekkel kapcsolatban felmerült költségeire vonatkozóan adólevonási jog nem illeti meg. Az elszámolásnál az áfával növelt (bruttó) összeg kerül figyelembevételre. A költségvetés megtervezésekor a költségeket nettó egységár–nettó egységárra jutó áfa-bruttó egységár bontásban kellett megtervezni.A költségvetés tervezésekor nem voltak az adott tevékenységek tekintetében a (köz)beszerzési eljárások lebonyolítva. A projekt megvalósítása során egy adott tevékenység vonatkozásában a beszerzés eredményeként egy olyan gazdasági szervezet adta a legalacsonyabb árat, aki áfakörbe nem tartozó, így a vállalkozási szerződésben a vállalkozói díj nettó és bruttó összege megegyezik. Az adott tevékenységet tartalmazó költségsoron így maradvány keletkezett a 0 százalékos áfatartalom miatt, amely összeget az irányító hatóság nem enged átcsoportosítani más sorra a 272/2014.(XI.5.)kormányrendelet 1. sz. melléklet 68.3. pontjára hivatkozva. Kérem segítségét abban, hogy a támogatást igénylő tekintetében a bruttó elszámolás pontosan mit jelent, azt, hogy neki csupán a bruttó összeget kell figyelembe venni, és ehhez igazítani a nettót attól függően, hogy az adott tevékenység 0-5-27% áfa tartalommal bír? Illetve a kormányrendelet értelmében valóban nem lehet a maradvány összeget átcsoportosítani? Köszönöm a válaszát.
Négyszereplős láncügylet
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A következő kérdésben szeretném segítségét kérni: német cég értékesít terméket ukrán cégnek, ukrán cég értékesít magyar kft.-nek, magyar kft. értékesít cseh cégnek. A fuvart német cég szervezi és DAP paritással leszállítja cseh cégnek. A magyar kft.-nek milyen áfatartalommal kell kiállítania a számlát a cseh cég felé, hogy kell szerepeltetni az áfabevallásban a termékbeszerzést és a termékértékesítést? Az ukrán cégtől kapott számlát milyen áfatartalommal fogadhatja be a magyar kft.? Milyen fuvarokmányokra van szüksége a magyar kft.-nek? Van-e szükség más dokumentációra, van-e valamilyen egyéb adózási feladat, amire figyelemmel kell lenni? A vámolás kérdése felvetődik-e ebben az esetben? Válaszukat előre is köszönöm.
Szálláshely-szolgáltató: étkeztetéshez vásárolt anyagok áfája
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Szálláshely-szolgáltatást végző társaság reggelit is biztosít a vendégeinek. Kérdésünk az ehhez beszerzett ételek áfatartalmának levonhatóságához kapcsolódik. Az Áfa tv. levonási tilalmat fogalmaz meg az élelmiszerek áfatartalmára, amely alól az alábbiakban van feloldás: g) a 124. § (1) bekezdésének j) és k) pontjában említett esetekben igazoltan egészben vagy túlnyomó részben úgy használja, egyéb módon hasznosítja, hogy az közvetlen anyagjellegű ráfordításként más termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás adóalapjába épül be. Kérésünk: milyen módon elképzelhető annak igazolása, hogy a kérdező társaság esetében a reggelihez vásárolt élelmiszerek áfatartalma beépül a szállásdíj értékébe? Lehetséges-e egyáltalán ebben az esetben az áfatartalom levonásba helyezése? Segítségüket köszönjük!
Adószám
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk árukereskedelmi tevékenységet végez. Abban az esetben, ha Romániában vásárolunk árut, amelyet még ott Romániában értékesítünk is (nem kerül be az áru Magyarországra), Romániában kell-e adószámot kiváltanunk, milyen áfatartalmú számlát kell kiállítanunk az értékesítésről? Köszönettel.
Elektronikus számlák megőrzése
Cikk
Cikksorozatunk korábbi részeiben az általános szabályokat és fogalmakat foglaltuk össze, valamint a papíralapú számlák megőrzésével kapcsolatos szabályokat ismertettük. Jelen írásban az elektronikus számlák archiválási előírásait összegezzük.
Különbözeti áfás adóalany előlegelszámolása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Használt autó értékesítésével foglalkozó adóalany előleget kapott az egyik gépkocsi megvásárlására. Az előleget magánszemély fizette, ő lesz a gépkocsi vásárlója is. Különbözeti adózás alá eső ügylet esetén mi a teendő befolyt előleg esetén, mivel itt még nem ismeretes az adóalap, a befolyt összeget tartalmazó áfatartalom? Az áfatörvény 59. §-a alapján a befolyt összeg előlegnek minősül, mely után áfafizetési kötelezettség merül fel. A befolyt összegről 27 százalékot tartalmazó előlegszámlát kell kiállítani, annak ellenére, hogy az áfatartalom nagy valószínűséggel sokkal alacsonyabb lesz? A gépkocsi értékesítésekor kerül elszámolásra az előleg többlet áfája? Ha ebben az esetben nem kell 27 százalékos áfát fizetni a befolyt előlegre, akkor az áfatörvény 159. § (2) bekezdése értelmében lehetséges, hogy nem kell számlát sem kiállítani? Az adóalany magánszemélytől kapja az előleget, és nem éri el a 900 000 forintot. Az összeg bankon keresztül kerül utalásra, ez elfogadható számviteli bizonylatnak? Segítségüket előre is köszönöm. Üdvözlettel.
Ellenérték nélküli vagyoni értékű jog átadása és annak áfatartalma
Kérdés
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Adott egy áfaalany nonprofit társaság (áfa jelzőszáma 2) A társaság vállalkozási tevékenységet nem végez, számlát nem bocst ki, ennek megfelelően nem él(het) az előzetesen felszámított áfa levonásával (költségként, ráfordításként elszámolja). Most a birtokában levő vagyoni értékű jogot adna át ellenérték nélkül (ingyenesen). A kedvezményezett is áfaalany. Véleményem szerint: 1. A vagyoni értékű jog átadásához ismerni kell annak forgalmi (piaci értékét), amihez akár szakértő bevonása szükséges. 2. Tekintettel arra, hogy NEM közcélú adomány, az ellenérték nélküli átadás során a forgalmi (piaci) értéket kell áfaalapnak tekinteni. 3. A kedvezményezett és az átadó (írásban) megegyezhet, hogy melyikük fizesse meg az áfát, bár alaphelyzetben az átadó kötelezettsége lenne. 4. Az átadó nonprofit szervezet a vagyoni értékű jog beszerzése során áfa levonására jogosult volt, de nem él(hetet)t vele. 5. Az áfatörvény 14. §-ában az áfalevonási jog kerül taxative felsorolásra, márpedig az átadót mint áfaalanyt az adólevonási jog megilleti és megillette, ezért áfafizetési kötelezettsége megébred. Mi a helyzet, ha nem a vagyoni értékű jogot (például védjegy, logó stb.), hanem annak csak felhasználói jogát adja át ellenérték nélkül? Kérem szíves állásfoglalásukat a fentiek tekintetében Fáradozásukat köszönöm Tisztelettel Boronkay László
Telek áfája
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérem szíveskedjen az alábbiakban megfogalmazott kérdések megválaszolásával segíteni a munkánkat: az áfa hatálya alá tartozó építőipari vállalkozás értékesítésre szánt családiház építésének céljából, 2016-ban építési telket vásárolt. (Földhivatali minősítése: kivett beépítetlen terület.) Az engedélyeztetési eljárást követően, 2017-2018- ban, a kedvezményes áfa érvényesítési feltételeinek megfelelő lakóházat, valamint garázst épített rá. Az ingatlant a vállalkozás 2019-ben értékesíti. Az adásvételi szerződés előírja az eladó részére, hogy beszerzi a végleges hatósági engedélyeket, lefolytatja a szükséges földhivatali bejegyzési eljárást és mint „kivett lakóház, udvart” értékesíti. Kötelezően adóköteles, új építésű lakóingatlan értékesítése valósul meg. A 2019-ben kötendő adásvételi szerződés egy ügylet keretében ruházza át az ingatlant annak minden alkotórészével együtt az új tulajdonosra. A szerződés külön rendelkezik a telek, valamint a lakóház bruttó vételáráról. Kérdésünk az, hogy az értékesítésről szóló számlában a telekrészeket milyen adókulccsal kell feltüntetni? 1. A lakóház alatti telek áfatartalma? 2. Az üresen maradt telekrész áfatartalma? 3. A garázs alatti telekrész áfatartalma? Van-e jelentősége annak, hogy a szerződésben külön feltüntetésre került a telek, valamint a lakóház értéke? Ha a szerződés egyetlen összesített, bruttó vételárat foglal magában, milyen módon állapítjuk meg a telek/telekrészek, valamint a garázs értékét?
Őrző-védő számla befogadása
Kérdés
T. Szakértők! Milyen kockázatot vállal a vállalkozás, ha befogad olyan számlát, melynek kiállítójával kapcsolatban megvizsgálja ugyan a foglalkoztatotti körülményeket, mégsem mondja fel a szerződést. Milyen jogcímen tagadhatja meg a NAV, a számlában foglalt áfatartalom levonását?https://adozona.hu/altalanos/Az_orzovedo_cegek_ellenorzesere_buzditja_a__1066N7 Köszönettel
Tesztautó
Kérdés
Tisztelt dr. Császár Zoltán Úr! Köszönöm válaszát, de még mindig nem értelmezhető számomra, hogy miért kell a 27 százalék adómértéket alkalmazni tesztautó személygépkocsi értékesítése esetén. "87. § Mentes az adó alól a termék értékesítése abban az esetben, ha a) az értékesítést megelőzően a terméket kizárólag a 85. § (1) bekezdése vagy a 86. § (1) bekezdése szerint adómentes termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz használták, egyéb módon hasznosították, és a termékhez adólevonási jog nem kapcsolódott; b) az értékesítést megelőzően a termékhez kapcsolódó előzetesen felszámított adó a 124. és 125. § szerint nem vonható le; c) * az értékesítést megelőzően a termékhez előzetesen felszámított adó kapcsolódott volna, az a 124. § (1) bekezdés d) pontja szerint nem lenne levonható." A c) pont pontosan úgy fogalmaz, hogy ha az értékesítést megelőzően előzetes áfa kapcsolódott VOLNA. Pontosan amiatt került a 87. § c) pont az áfatörvénybe 2013. évben véleményem szerint, hogy ha nincs áfatartalom a beszerzéskor (adásvételi szerződés, árrés adózás), akkor is adómentes értékesítésre kerülhessen sor. Hiszen ebben az esetben még a 60 hónapos arányos áfa levonásának lehetősége sem áll fenn, nem úgy mint abban az esetben, mikor a 87. § b) pont értelmében a beszerzés áfatartalommal bír, és ezt az arányosítást sem kell eszközölni már a 87. § b) pontnak köszönhetően. Ismételten kérném a témával kapcsolatos indoklását a 27 százalékos adómérétk alkalmazása tekintetében. Köszönettel.
Svájci értékesítés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy svájci székhelyű cégnek gyártanánk termékeket. Az alapanyagot Magyarországról szerezzük be és Magyarországon gyártjuk le. A legyártás 90 napon belül megtörténik, a szállítást is mi magunk végezzük. Kérdésem, hogy a számlát milyen áfatartalommal kell kiállítani, gondolok itt a kulcsra, mert azt olvastam valahol, hogy 0 százalékos. Az áfabevallásban hol kell ezen összegeket szerepeltetni, illetve a vámfizetés hogyan történik? Válaszát előre is köszönöm.
Ingatlan 5 százalékos áfával?
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Ügyfelem egy saját tulajdonában álló telekre fővállalkozó kivitelezővel, kulcsrakész, 300 m2 alatti, egylakásos lakóépületet szeretne építtetni. Ügyfelem kizárólag a fővállalkozó kivitelezővel kötne szerződést, tehát az ingatlanon létrehozott kulcsrakész ház (termék) minden számláját a fővállalkozó kivitelező állítja ki ügyfelem részére. Az 1997. évi LXXVIII. törvény (OTÉK) 39. § (6) bekezdése és a 191/2009. (IX.15.) kormányrendelet 12. § (6) bekezdésének b) pontja lehetővé teszik, hogy ügyfelem az építőipari kivitelezési tevékenység bizonyos részét saját maga részére végezné, vagy közeli hozzátartozója végezné számára, a szakmai szabályok betartása mellett, a vállalkozó kivitelező jóváhagyásával és felügyeletével. A 2007. évi CXXVII. törvény (áfatörvény) 10. § d) pontja, a 82. § (2) bekezdése és a 3. melléklet I. részének 51. sorszámú sora szerint szerint fővállalkozó kivitelező számláit 2019. december 31-éig 5 százalékos áfatartalommal állíthatja ki ügyfelem részére?
Így kell értelmezni az áfatartalmat jóváíró számlák esetén
Cikk
Jóváíró számlánál az eredeti számlánál vagy a módosító számlánál kell-e vizsgálni, hogy az áfatartalom elérte-e a 100 ezer forintot? Olvasói kérdésre Antretter Erzsébet, a Niveus Consulting Group szenior menedzsere válaszolt.
100 ezer forint áfatartalom jóváíró számlákban
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy beszállító, akitől egy hónapban kb. 20 olyan számla érkezik (kiskereskedelem), amelynek áfatartalma eléri a 100 ezer forintot. Természetesen ezek bekerülnek a bevallásba (M lap). 2 hónap, fél év, egy év múlva visszaküldésre kerül ezen számlákon kiszámlázott termékekből egy-két darab, mely jóváírásra is kerül, és ezen jóváíró számlán a sok-sok tételből a számla végösszegében összejön a 100 ezer forint áfa. Ha ez a számla 50 tételt tartalmaz, akkor mind az ötven tételt egyesével fel kell tüntetni a bevalláson, visszakeresve hozzá az eredeti számlát. Kérdezem, hogy helyesen járok-e el, ha csak azokat a jóváíró számlákat teszem a bevallásba, amelyek áfaösszege eléri a 100 ezer forintot? Vagy azokat is be kellene tennem, amelynél a módosító számla áfatartalma 100 ezer alatt van, viszont az eredetileg kiállított számla áfatartalma 100 ezer forint felett volt? Köszönöm válaszát!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
