Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó vegyiáru kiskereskedelemmel foglalkozik havi áfabevalló, időszakon belül egy adóalanytól több szállítói számlát is befogad, melynek áfatartalma egyenként nem haladja meg a 100 ezer forintot. Az áfabevallásban az összesítő jelentésben egyenként kell ezeket a számlákat felvezetni vagy csak összevont összegben kell kimutatni ?
Tisztelt Szakértő! Társaságunk szarvasmarha-tenyésztéssel foglalkozik, a tenyészállatokat a készletek között nyilvántartott növendék állatok közül korosbítjuk, mint saját beruházás. Erről minden hónap végén számviteli bizonylatként belső számlát állítunk ki. A számlát számlázóprogrammal készítjük, de külön sorszámtartománnyal, nem a többi kimenő számla között. Ezen számlákon feltüntetett áfa meghaladja a 100 ezer forintos értékhatárt. Kell erről is online adatszolgáltatást küldeni a NAV felé? Előre is köszönöm válaszukat.
Tisztelt Szakértők! Kérdésem a bejövő számlák adatszolgáltatására vonatkozik. Ugyanúgy kell adatot szolgáltatni az áfabevallás keretén belül a bejövő számlák áfájára vonatkozóan, mint eddig? Ott is érvényes 100 ezer forintos határ (eddig 1 millió volt)? Válaszukat köszönöm.
Tisztelt Cím! Egyik vevőnknek 3 különböző munkacsoportja van. Mindegyik külön azonosító számmal küldi el a megrendelését. Ezeket cégünk külön is rögzíti és számlázza. Előfordul, hogy egy napon számlázzuk ki mindhárom rendelés teljesítését. Számlánként egyik sem éri el a 100 ezer forintos áfatartalmat, összeadva azonban meghaladja azt. A számlázóprogram automatikusan csak a 100 ezer forint feletti áfás számla adatait küldi be. Olvasatom szerint a jogszabálynak megfelelően járunk el, hiszen nem a számlák szándékos megbontásáról van szó, hiszen rendelésenként számlázunk, előre nem pontosan kiszámítható, hogy melyik mikorra készül el. Csak egy megerősítést kérnék, hogy az általunk eddig is alkalmazott gyakorlat a július 1-jétől érvényes új szabályok esetén is helyes. Vagy az esetleges fölösleges szankciók elkerülése érdekében javasoljam a cég vezetésének a számlázó programban az összes számla beküldési funkció alkalmazását?
Evaadóalany nem használ számlázóprogramot, számláit számlatömbből állítja ki. - Kell-e jelenteni, és mikor a NAV felé, ha a számlában szereplő áfa összege eléri a 100 000 forintot? - Összesítő jelentési kötelezettsége (a 100 000 forint áfát elérő vagy meghaladó számlákról) fennáll-e, és mikor kell teljesíteni? - A kapott, befogadott 100 000 forint áfát elérő vagy meghaladó számlákról milyen adatszolgáltatási kötelezettsége van, és mikor? Válaszukat köszönöm. Tisztelettel: Dr. Viszoki Gábor
Tisztelt Szakértő! Kiskereskedelemmel foglalkozó vállalkozás pénztárgépet használ, most úgy döntött, hogy aki számlát kér, akkor azt nem üti be a pénztárgépbe. (Eddig minden beütésre került.) A 100 000 forint áfatartalom feletti számlákat természetesen továbbítja az adóhivatal felé. Az lenne a kérdésem, hogy azokat a kp-számlákat, amelyek áfatartalma nem éri el az értékhatárt és a pénztárgépbe sem ütik be, akkor azt be kell-e jelenteni a PTGSZLA nyomtatványon? Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt dr. Kelemen László! Köszönöm válaszát: https://adozona.hu/kerdesek/2018_7_2_Keszpenzes_online_szamla_100000_F_emk#utm_source=dailypost&utm_medium=email&utm_campaign=notice De vannak kételyeim a témával kapcsolatban. A két rendszerből egyugyanazon számla adatokról honnan fogja a NAV rendszere tudni, hogy az nem két külön esemény, hanem egy? Az összegen kívül nincs más egyező azonosítója sem a bemenő adatoknak! Akár lehet két azonos összegű, de más ügylet is. (Kíváncsi lennék az adatfeldolgozásra?) A kérdés második részére vonatkozóan nem értem, ha minden, tehát az összes számla, nem csak a 100 000 forint feletti áfatartalmú számla adatai online beküldésre kerülnek, akkor mi szükség van a PTGSZLAH beküldésére? Előre is köszönöm válaszát. Németh József
https://adozona.hu/kerdesek/2018_6_29_AFA_bevallas_teteles_adatszolgalt_bif Tisztelt Barta László, Megtenné-e nekem, hogy véleményezi a következő tájékoztatót? Köszönöm tételes jelentéstételnek nevezzük az M lap 4 és 5. sorába írt alap+ÁFA adatokat. Ide minden esetben az ÁTHÁRÍTOTT adó kerül (ha a számlán az áthárított adó eléri a 100 ezer forintot, biztos hogy ide kerül). Nem kerül azonban ide az a számla, amiből az adózónak nem keletkezik levonható áfája. Összevont adatszolgáltatásnak nevezzük az M lap 6. sorát, ahol csak áfaadat van. Ide csak akkor kell adatot szolgáltatni, ha (egy szállítótól) összevontan a LEVONT adó eléri a 100 ezer forintot (és egyik számla sem tartalmaz a fentiek szerint ÁTHÁRÍTOTT 100 ezer forint adót). Köszönettel CsK
Az utóbbi napokban pörögtek az olvasói kérdések a 100 ezer forint áfatartalmat elérő számlák július 1-jétől előírt kötelezettségeivel kapcsolatban. Dr. Kelemen László adószakértő, jogász két, ilyen kérdésre adott válaszait közöljük.
Egy hét sincs már az úgynevezett valós idejű adatszolgáltatás éles üzembe állításáig, ennek ellenére a vállalkozások egy része még nem készült el a szükséges informatikai háttérrel. Jelenleg senki sem tudja, hogy július 1-je után ők milyen szankciókra számíthatnak, mindenesetre célszerű egy jó „B-tervet” felállítani – írja sajtóközleményében a Mazars.
T. Szakértő! Pénztárgépet használó üzletben, ha a vevő számlát kérne a vásárlásról, és az abban a számlában az áfa esetleg meghaladná a 100 ezer forintot, akkor a pénztárgépben is benne van a 100 ezer forint áfa, meg a készpénzes számláról is készül jelentés. Ha erről a számláról jelentést kell késziteni, nem fog esetleg a NAV-nál duplán jelentkezni? Köszönöm a választ
Tisztelt Szakértő! Hogyan egyeztethető össze a számlakibocsátó és a számlabefogadó adatszolgáltatási kötelezettsége, hiszen eltérőek a követelmények? Ebből adódó eltérések miatt a hatóság szankcionálhat-e? A számlakibocsátónak kell-e figyelni a partnerenként összevont 100 ezer forintos áfatartalmat bevallási időszakonként? A legtöbb szakirodalom azt hangsúlyozza, hogy csak a 100 ezer forint áfatartalmat elérő vagy meghaladó kibocsátott számláról kell adatszolgáltatást teljesíteni. Számlakibocsátóként: az adóalany által kibocsátott számlák közül a belföldi összesítő jelentésben a kézi számlatömb alkalmazásával vagy számlázó programmal kibocsátott azon számlák adatairól kell adatszolgáltatást teljesíteni, ahol az áfa összege eléri vagy meghaladja a 100 ezer forintot. De számlabefogadóként: 2 figyelési szempont van: A beszerzett termék vagy szolgáltatás kapcsán, számlánként kell adatot szolgáltatnia a 100 ezer forintot elérő áfatartalommal befogadott számlák esetében, illetve abban az esetben is, ha egy partnertől befogadott számlák összevont áfaösszege eléri a 100 ezer forintot feltéve, ha a számla befogadója a számlákkal kapcsolatban adólevonási jogot gyakorol, továbbra is a belföldi összesítő jelentésben kell adatot szolgáltatni. Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy a pénztárgép által készített számláról, melynek összege esetlegesen meghaladhatja a 380 000 forint nettó értéket, arról, hogyan kell, kell-e adatszolgáltatást teljesíteni a NAV felé? Van-e arra lehetőség, hogy a pénztárgép összeköttetésbe kerüljön a számlázóprogrammal, mely a NAV felé bejelentésre került? Ez a pénztárgép egy piaci értékesítésnél használt, változó helyes pénztárgép. További kérdésem még az, hogy a pénztárgépen kiállított számla egy-egy esetben nem éri el a NAV felé jelentendő 100 ezer forintos áfa rtéket, de gy adott hónapban ezt egy partnerre összesítve eléri majd a 100 ezer forintos áfaösszeget. Kell-e erről bármit is jelenteni a NAV felé? És ez a 1865-ös bevallásban is hogy fog szerepelni? Köszönöm válaszukat.
Amennyiben egy cégnek saját fejlesztett számlázóprogramja van, de tevékenysége tárgyi mentes, és nagyon minimális áfás számlát állít ki (áruértékesítés esetén), melyek sose érik el a 100 ezer forint áfatartalmat, akkor is kötelező a számlázóprogramba fejleszteni a NAV-val való online kapcsolatot?
Az idei év egyik legjelentősebb változása az, hogy 2018. július elsejétől a 100 ezer forint áfatartalmat elérő (vagy ilyen számlákat módosító) számlákról online adatot kell szolgáltatni az adóhatóság részére. Cikksorozatunk negyedik részében az adatszolgáltatás folyamatát ismertetjük.
dr. Radics Zsuzsanna
tb-szakértő, jogász
Ez engem is érdekel
Dócziné Szabó Nikoletta
munkajogi és bérszámfejtési szakértő
NEXON
Ez engem is érdekel
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték