Elhalasztanák a számlázó programok NAV-hoz történő bekötését. Mégsem változna a belföldi összesítő jelentésben feltüntetendő számlák köre és értékhatára. Többek között erről is rendelkezhet az Országgyűlés az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról T/15428. számon benyújtott törvényjavaslat elfogadásával.
2018-ban debütálhat a gazdaságfehérítés újabb állomása, az online számlázás. A gazdasági tárca célja az, hogy az új rendszer a lehető legkisebb adminisztrációval járjon, rendkívül egyszerűen működtethető legyen, és a tesztelésére a vállalkozásoknak elegendő idejük maradjon – közölte az NGM.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. a lakóingatlan-értékesítésre nem választotta az áfát, a lakóingatlannak nem minősülő ingatlan értékesítésére viszont az adókötelessé tételt választotta.Mivel az ingatlanokat eladja, ezért erre szakosodott céggel értékbecslést végeztetett. Az értékbecslő cég a munka elvégzését követően kiállította az 500 ezer Ft + áfa összegű számláját. Kérdésünk: a számla teljes áfatartalma visszaigényelhető-e, vagy mivel a lakóingatlan adómentesen kerül értékesítésre, ezért az értékbecslő cégtől kérni kell a számlához egy mellékletet, amelyben feltünteti külön a lakóingatlan értékbecslésének munkadíját és annak áfatartalmát, valamint a nem lakóingatlan értékbecslésének munkadíját és áfa tartalmát, és csak a nem lakóingatlanra eső áfa igényelhető vissza? Válaszukat előre is köszönöm.
Telefonszámla könyvelésével kapcsolatos a kérdésünk. Az interneten kétféle elszámolást találtunk, mindkettőre azt írják, hogy „így helyes”. Egyiknél először levonják a számla bruttó összegéből a magáncélú használatot és a maradékot számolják el költségre-áfára, a másiknál először szétosztják a teljes bruttó összeget 30-70%-ra. Mindkettőnél ugyanannyi a teljes érték, de a levonható áfa, illetve a telefonköltség és a személyi jellegű ráfordítás összege eltér egymástól. Számszerűsítve: Bruttó 10 000 Ft, magáncélú használat 20% (nincs hívásrészletező). Először a magáncélú használat levonása: bruttó összeg 10.000 le: magáncélú -2.000 marad: 8.000 ebből: 30 % 2.400 70 % 5.600 alap: 4.409 levonható áfa 1.191 magáncélú használat adója: 873 mindösszesen: 10.873 ennek megoszlása: telefonköltség: 6.809 személyi jell. ráf. 2.873 levonható áfa 1.191 Először 30-70%-os szétbontás: bruttó összeg 10.000 ebből: 30 % 3.000 70 % 7.000 alap: 5.512 levonható áfa 1.488 mindösszesen: 10.873 ennek megoszlása: telefonköltség: 5.512 személyi jell .ráf. 3.873 levonható áfa 1.488
A mobiltelefon szolgáltató SZJ 64.20.18 Egyedi hang-internet díjcsomagot számláz 18%-os áfával, amely 100%-ban „lebeszélhető”. Egyes beszélgetési tételeket a díjcsomagra hivatkozva jóváírnak, de ezek áfája már 27%-os. nettó bruttó áfa% (SZJ 64.20.18) 500,00 590,00 18% Kimenő hívás havidíj 300,00 381,00 27% Üzleti Mobilnet (SZJ 64.20.18) 5.500,00 6.490,00 18% SMS 15,00 19,05 27% mobil+vezetékes 188,13 238,9 27% Leforgalmazhatóság (alapja:5.500 Ft) -188,13 -238,92 27% Összesen: 6.315,00 7.480,00 1.) Levonható-e a számla teljes áfatartalma? A 124. § (3) korlátozásai között ugyanis nincs felsorolva az SZJ 64.20.18, és a díjcsomag internet-hozzáférés címén van számlázva, de ugyanakkor magában foglalja a beszélgetések díját is. 2.) Az Szja tv. 70. § b) pontból az „SZJ 64.20.18 Hang-internet díjcsomag” melyik felsorolt tételnek felel meg (amely után vizsgálni kell a magáncélú használatot)?
Tisztelt Szakértő Úr! Társaságunk nyíltvégű lízing keretében személygépkocsit vásárol. Az első lízingdíj áfa levonásáról egymásnak ellentmondó információk, állásfoglalások találhatók. Véleményem szerint, mivel az első lízingdíj megfizetéséig a gépkocsit nem adják át (általában ez az egyik feltétele a lízingnek) így használatba sem lehet venni, ebből következően sem céges, sem magánhasználat nem történhet, ezért ennek a lízingdíjnak az áfatartalma nem vonható le, mert nincs semmilyen arányosítási lehetőség. Ugyanakkor sok helyen – elsősorban az autó kereskedésekben – állítják, hogy már az első lízingdíj (lízingrészlet) áfája is levonható egy előre rögzített, és a későbbiekben is alkalmazott céges és magánhasználati arány alapján. Álláspontom szerint ez az álláspont az előbbiek miatt nem helytálló, és a jövőbeni használat arányai sem rögzíthetők előre. Összefoglalva: álláspontom szerint személygépkocsi esetén az első lízingdíj (lízingrészlet) áfája nem vonható le, mivel sem céges, sem magánhasználat nem történt ennek megfizetéséig. Kérem szíves válaszát, illetve véleményét arról, hogy álláspontom helytálló vagy nem.
Tisztelt Szakértő! Ügyfelünk működése során üzletében a készpénzes vásárlások összegét a pénztárgépben is rögzíti. A könyvelés a napi pénztárzárások alapján történik. A NAV 2014. 04 .09-ei tájékoztatója alapján ez a gyakorlat nem kifogásolható, mivel költségvetési kockázatot nem hordoz magában. Tegyük fel, hogy idén 2017. 07. 01-jétől előfordul olyan eset (bár eddig nem volt ilyen), hogy 100 000 Ft áfatartalmat meghaladó összeg kerül a pénztárgépben rögzítésre és erről számla is kiállításra kerül. Mi a helyes eljárás ebben az esetben? Okoz-e bármilyen gondot, hogy a pénztárgépből és a számlázóprogramból is érkezik adat a hivatal felé ugyanarra a bizonylatra tekintettel? Ha gépi számlát állítunk ki, akkor a jelenlegi tervezet szerint a számlázóprogram fog adatot szolgáltatni az adóhivatal felé és az áfabevallásban összesítő jelentésként nem jelenik meg. Ha kézi a számla, akkor az áfabevallás mellékletében "kézzel" rögzítjük az adatokat. Kell-e változtatni a kialakult gyakorlaton olyan módon, hogy az értékhatárt elérő készpénzes vásárlásokat csak számlával bizonylatoljuk? A könyvelést ehhez igazítanánk, külön rögzítenénk a készpénzes számlákat és külön a zárásokat. Köszönöm.
Ingyenes (belépő nélküli) jótékonysági rendezvényen a bemondó, azaz műsorvezető számlázhat-e 5%-os áfatartalommal? Segítségüket előre is köszönöm.
Az utóbbi években elterjedt trend szerint évente már legalább kétszer szembesülnek az adózók egy újabb adócsomaggal. Az ilyen salátatörvények egyidejűleg 10-15 törvényt módosítanak, ráadásul úgy, hogy az abban ismertetett részletszabályok hatálybalépése hol évközbeni, hol a következő év január elsejei (rosszabb esetben pedig visszamenőleges). Ez sokszor a legfelkészültebb szakértőket is próbára teszi. Kiváló példája a bizonytalanságot okozó rendelkezéseknek a számlákkal – számlázórendszerekkel – és az ezekhez kapcsolódó bevallási kötelezettségekkel kapcsolatos szabályozás. Összefoglaljuk, hogy 2017-től mire lehet számítani ebben a témában.
Tisztelt Szakértő úr! Hivatkozva a mai napon megjelent alábbi írásra http://adozona.hu/kata_kiva/Fontolja_meg_mit_lep_Sokba_kerulhet_a_katas_EN3RT0 Nem találok választ az áttérés egy másik problematikájára, mely szerint, mi történik az egyéni vállalkozó 2016.12.31-én még ki nem fizetett vevői követelésének áfatartalmával (nem telt még el a 45 nap, vagy pénzforgalmi áfás), amennyiben kilép az áfakörből, és alanyi mentességet választ mégis? Én úgy gondolom, hogy ezeknek a számláknak az áfatartalmát be kell állítani az utolsó 2016-os áfabevallásba, és a normál esedékes áfával együtt be kell fizetni, függetlenül attól, hogy a vevő még nem fizetett a vállalkozónak. Köszönöm szíves tájékoztatását. Horváthné Ancsin Edit
A visszaigénylő pozícióban lévő adóalany a befogadott számlán az áfatartalmat a kibocsátó az alkalmazott MNB-árfolyam feltüntetésével tett eleget, a szorzat eredményét nem írta ki. Kérdésem: az , hogy "forintban kifejezett", mint meghatározás, magában foglalja, hogy a szorzat eredményét is ki kell írni? Fontos közölnöm, hogy úgy a kibocsátó (nyilatkozat bekérve), mint a befogadó azonos értékben szerepeltette a beadott áfabevallásában.... Kérem az Önök véleményét a témát illetően. Köszönettel: Szabó Sándorné
Bár Magyarország továbbra is fenntartja a 27 százalékos általános forgalmi adó kulcsot, amely köztudottan az Európai Unió legmagasabb áfa mértéke, azonban a 2017-től tervezett adócsökkentés több ágazatot is kedvezően érint majd – olvasható a LeitnerLeitner adózási blogjában.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésre várnám szíves állásfoglalását. Több, építőanyagot értékesítő partnerünk az általunk vásárolt termék (cserép stb.) számlázásakor logisztikai díjat számít fel, mely szállítási szerződésük szerint tartalmazza a raklap betéti díját, csomagolási díjat, illetve az egyéb szállitással kapcsolatos költségeket. A raklapok árát, annak visszaszállítása után a szállító visszafizeti. Véleményem szerint a raklap az értékesítés során, mint külön termékértékesités valósul meg, így az nem lehetne része a logisztikai költségeknek. A számlán a raklap mennyiségét, egységárát, áfamértékét, valamint értékét külön soron a logisztikai költségektől elkülönítve kellene feltüntetni. Várom mielőbbi szíves válaszát a fentiekkel kapcsolatban. Köszönettel.
Tisztelt Adózóna! Ha egy magyarországi szálloda a vendégeinek ausztriai vidámparki belépőjegyet értékesít, azt milyen áfatartalommal kell kiszámlázni a vendégnek, és hogyan kell beállítani az áfabevallásban? Köszönöm
A vezetékes telefon számláján csak az SZJ 64.20.28. szolgáltatás szerepel. Ez esetben az áfa 100 százalékban levonható?
dr. Radics Zsuzsanna
tb-szakértő, jogász
Ez engem is érdekel
Dócziné Szabó Nikoletta
munkajogi és bérszámfejtési szakértő
NEXON
Ez engem is érdekel
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték