T. Szakértők! Milyen kockázatot vállal a vállalkozás, ha befogad olyan számlát, melynek kiállítójával kapcsolatban megvizsgálja ugyan a foglalkoztatotti körülményeket, mégsem mondja fel a szerződést. Milyen jogcímen tagadhatja meg a NAV, a számlában foglalt áfatartalom levonását?https://adozona.hu/altalanos/Az_orzovedo_cegek_ellenorzesere_buzditja_a__1066N7 Köszönettel
Tisztelt dr. Császár Zoltán Úr! Köszönöm válaszát, de még mindig nem értelmezhető számomra, hogy miért kell a 27 százalék adómértéket alkalmazni tesztautó személygépkocsi értékesítése esetén. "87. § Mentes az adó alól a termék értékesítése abban az esetben, ha a) az értékesítést megelőzően a terméket kizárólag a 85. § (1) bekezdése vagy a 86. § (1) bekezdése szerint adómentes termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz használták, egyéb módon hasznosították, és a termékhez adólevonási jog nem kapcsolódott; b) az értékesítést megelőzően a termékhez kapcsolódó előzetesen felszámított adó a 124. és 125. § szerint nem vonható le; c) * az értékesítést megelőzően a termékhez előzetesen felszámított adó kapcsolódott volna, az a 124. § (1) bekezdés d) pontja szerint nem lenne levonható." A c) pont pontosan úgy fogalmaz, hogy ha az értékesítést megelőzően előzetes áfa kapcsolódott VOLNA. Pontosan amiatt került a 87. § c) pont az áfatörvénybe 2013. évben véleményem szerint, hogy ha nincs áfatartalom a beszerzéskor (adásvételi szerződés, árrés adózás), akkor is adómentes értékesítésre kerülhessen sor. Hiszen ebben az esetben még a 60 hónapos arányos áfa levonásának lehetősége sem áll fenn, nem úgy mint abban az esetben, mikor a 87. § b) pont értelmében a beszerzés áfatartalommal bír, és ezt az arányosítást sem kell eszközölni már a 87. § b) pontnak köszönhetően. Ismételten kérném a témával kapcsolatos indoklását a 27 százalékos adómérétk alkalmazása tekintetében. Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Egy svájci székhelyű cégnek gyártanánk termékeket. Az alapanyagot Magyarországról szerezzük be és Magyarországon gyártjuk le. A legyártás 90 napon belül megtörténik, a szállítást is mi magunk végezzük. Kérdésem, hogy a számlát milyen áfatartalommal kell kiállítani, gondolok itt a kulcsra, mert azt olvastam valahol, hogy 0 százalékos. Az áfabevallásban hol kell ezen összegeket szerepeltetni, illetve a vámfizetés hogyan történik? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Adózóna! Ügyfelem egy saját tulajdonában álló telekre fővállalkozó kivitelezővel, kulcsrakész, 300 m2 alatti, egylakásos lakóépületet szeretne építtetni. Ügyfelem kizárólag a fővállalkozó kivitelezővel kötne szerződést, tehát az ingatlanon létrehozott kulcsrakész ház (termék) minden számláját a fővállalkozó kivitelező állítja ki ügyfelem részére. Az 1997. évi LXXVIII. törvény (OTÉK) 39. § (6) bekezdése és a 191/2009. (IX.15.) kormányrendelet 12. § (6) bekezdésének b) pontja lehetővé teszik, hogy ügyfelem az építőipari kivitelezési tevékenység bizonyos részét saját maga részére végezné, vagy közeli hozzátartozója végezné számára, a szakmai szabályok betartása mellett, a vállalkozó kivitelező jóváhagyásával és felügyeletével. A 2007. évi CXXVII. törvény (áfatörvény) 10. § d) pontja, a 82. § (2) bekezdése és a 3. melléklet I. részének 51. sorszámú sora szerint szerint fővállalkozó kivitelező számláit 2019. december 31-éig 5 százalékos áfatartalommal állíthatja ki ügyfelem részére?
Jóváíró számlánál az eredeti számlánál vagy a módosító számlánál kell-e vizsgálni, hogy az áfatartalom elérte-e a 100 ezer forintot? Olvasói kérdésre Antretter Erzsébet, a Niveus Consulting Group szenior menedzsere válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Adott egy beszállító, akitől egy hónapban kb. 20 olyan számla érkezik (kiskereskedelem), amelynek áfatartalma eléri a 100 ezer forintot. Természetesen ezek bekerülnek a bevallásba (M lap). 2 hónap, fél év, egy év múlva visszaküldésre kerül ezen számlákon kiszámlázott termékekből egy-két darab, mely jóváírásra is kerül, és ezen jóváíró számlán a sok-sok tételből a számla végösszegében összejön a 100 ezer forint áfa. Ha ez a számla 50 tételt tartalmaz, akkor mind az ötven tételt egyesével fel kell tüntetni a bevalláson, visszakeresve hozzá az eredeti számlát. Kérdezem, hogy helyesen járok-e el, ha csak azokat a jóváíró számlákat teszem a bevallásba, amelyek áfaösszege eléri a 100 ezer forintot? Vagy azokat is be kellene tennem, amelynél a módosító számla áfatartalma 100 ezer alatt van, viszont az eredetileg kiállított számla áfatartalma 100 ezer forint felett volt? Köszönöm válaszát!
A helyi bérlet esetében "bruttósított" bérlet értékét javaslom alapul venni, amely szerintem könnyen kezelhető. A nettó összeg így megegyezik a bérlet árával, hiszen a nettó jövedelemből származna a bérlet megvásárlására fordítható összeg, De mi a helyzet ezek számlájának az áfatartalmával? Hiszen magánhasználat egyáltalán nem zárható ki, sőt egy szombat-vasárnapi magánhasználat is vélelmezhető. Alaphelyzetben ha a munkáltató saját nevére kiállított számlával rendelkezik, az áfa levonása megnyílna, de a magánhasználatot nem tudom kizárni. Tisztelettel Boronkay László
A NAV honlapján nemrégiben közzétette, hogy a számlázóprogramokkal kiállított számlákra vonatkozó online adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését ellenőrzés alá vonja. Hogyan felelhetnek meg az adózók a szabályoknak, és hogyan kerülhetik el a bírságot? Ezekre ad tippeket hírlevelében a Mazars.
Milyen áfatartalommal számlázható tovább a rendezvényi étkezés? – kérdezte az Adózóna olvasója. Dr. Kelemen László adószakértő, jogász válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Adott egy társasház, amely áfakörös adószámmal rendelkezik, a házban vannak almérők de a villamos energia számla a társasház nevére szól, a tulajdonosok pedig cégek, akiknek szüksége van számlára erről a közvetített szolgáltatásról (amely szétosztása az almérők szerint történik). Kérdésem, hogy a társasház által kiállított számlának milyen adókulcssal kell készülnie? A villanyszámlán vannak 27 százalékos, illetve tárgyi adómentes tételek is. A korábbi képviselő ezeket változatlan áfatartalommal számlázta, ez így szabályos? Másik kérdésem tisztán ezen ügylet alapján a társasháznak kötelező áfabevallást készítenie?
Egy vállalkozásnak van több visszatérő ügyfele. Többször értékesít számukra. Az egyedi számlák áfatartalma 100 ezer forint alatti. Az elektronikus számlázás esetén a 100 ezer forintos értékhatárt 2018. július 1-jétől kell figyelni? Ha átlépi a 100 ezer forintos értékhatárt például az 5. számlával, akkor a többi négyet is rögzíteni kell az 5. számla dátumával? Válaszukat előre is köszönöm.
Az általános forgalmi adózás adatszolgáltatási kötelezettségeire vonatkozó szabályok sok új feladatot róttak az adózókra, illetve könyvelőikre, de akad olyan feladat is, amely alól mentesültek. Összefoglaltuk az ezekkel kapcsolatos tudnivalókat.
Tisztelt Adószakértő! Ügyfelem lángosozót szeretne üzemeltetni, a lángosozó előtt asztalok lennének kihelyezve, ahol a vásárlók el is tudnák fogyasztani a megvásárolt terméket. A helyben fogyasztóknak lehet-e az értékesítéskor 5%-os áfatartalmú pénztárgépes nyugtát kiállítani? Ebben az esetben megvalósul-e az áfatörvény szerinti szolgáltatásnyújtás? Elvitelkor 18%-os vagy 27%-os nyugtát kell kiállítani? Függ-e attól, hogy milyen a lángos feltétje? Jól gondolom-e, hogy csak akkor kell 27%-os áfatartalmú nyugtát kiállítani, ha a lángos feltétjének a hústartalma meghaladja a 20%-ot, egyéb esetben pedig, amikor pl. a feltét sajt, tejföl, fokhagyma, helyes a 18%-os áfatartalmú nyugta kiállítása? Vagy minden esetben 27%-os áfatartalmú nyugtát kell kiállítani? Köszönöm.
Még jócskán akad olyan cég, amely nem továbbítja online a számlázási adatait a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV), pedig ezzel számlánként 500 ezer forint mulasztási bírságot kockáztat – tudta meg adószakértőktől a Világgazdaság szerdán megjelent cikke szerint.
Tisztelt Szakértő! Az áfabevallás keretében nyújtott beérkező számlákkal kapcsolatos adatszolgáltatást hogyan kell értelmezni, abban az esetben, ha a beérkező számla áfatartalma meghaladja ugyan a 100 ezer forintot, de áfát nem vonunk le (például személygépkocsi-beszerzésnél), illetve ha a csak részben vonunk le áfát: például 50 százalékot (személygépkocsi karbantartási számla), amelynél a levont áfarész már nem éri el ugyan a 100 ezer forintot, de a számla teljes áfatartalma igen. Tehát hogyan kell eldönteni a beérkező számlák lejelentési kötelezettségét? Köszönöm válaszát.
dr. Radics Zsuzsanna
tb-szakértő, jogász
Ez engem is érdekel
Dócziné Szabó Nikoletta
munkajogi és bérszámfejtési szakértő
NEXON
Ez engem is érdekel
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték