Tisztelt Szakértő! Az ügyfeleim építőipari vállalkozók, akiket érint az 5 százalékos ingatlanáfa. Nem találok arról sehol semmit, hogy a gyakorlatban ez hogyan fog kinézni. A bevételek után 5 százalék, a kiadások (építőanyag) után pedig 27 százalékos áfát számolok? Gyanítom, hogy ez így nem lesz jó. Hol van az erre vonatkozó jogszabály, amit könyvelőknek szántak? Köszönettel: Papp Éva
A 2016. 01. 01-től hatályos új lakások 5 százalékos áfakulcsának eseteiről szeretnék bővebb információt kérni a kivitelezők szemszögéből nézve. Az alábbi esetekben milyen mértékű áfakulccsal kell számláznia a kivitelezőnek? 1. Generál kivitelező megrendelésre, kulcsra kész házat (lakóingatlant) épít a magánszemély vevő telkén. A kivitelező részben a saját beszerzésű, részben a megrendelője által vásárolt anyagokat építi be. A kivitelező több részletben, részteljesítéseket számláz. 2. Több kivitelező építi fel a megrendelő házát, a megrendelő külön-külön köt szerződést a kivitelezőkkel, pléldául kőműves, ács, burkoló stb. Ha a kivitelező alvállalkozót is igénybe vesz, a fordított adózás továbbra is fennáll? Köszönettel!
Kérem segítségüket az alábbi gazdasági eseményekhez kapcsolódó áfakötelezettség meghatározásához: 1.) Egy kft. lakópark építésével foglalkozik. Számláiban elkülönítetten tünteti fel a (új) lakás és a hozzá tartozó földterület értékét. Az áfatörvény lakóingatlanra vonatkozó értelmező rendelkezése nem ad választ arra, hogy beletartozik-e a lakóingatlan fogalmába a földterület: "lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan. Nem minősül lakóingatlannak a lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség még akkor sem, ha az a lakóépülettel egybeépült, így különösen: a garázs, a műhely, az üzlet, a gazdasági épület". Az illetéktörvény lakóingatlan meghatározása azonban rendelkezik a földterületről: "lakástulajdon: lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan a hozzá tartozó földrészlettel". Támaszkodva az illetéktörvény értelmezésére alkalmazható-e az 5 százalékos áfakulcs a lakóingatlannal együtt értékesített földterületre is? 2.) Érinti-e az új lakások áfamértékének változása az építésben közreműködő alvállalkozók által alkalmazott áfakulcsot? Segítségüket előre is köszönöm.
2015. decemberben egy magánszemély a vételár 10 százalékával lefoglalt belföldi kft.-től "fűtéskész", használatbavételi engedéllyel rendelkező (a kiadás dátuma: 2015. 11. 06.), 50 négyzetméteres társasházi lakást. A lakás értékesítése 2016 januárjában esedékes. Az eladó 2016. januári dátummal állítja ki a számlát a vételárról. A befejező munkákat részben saját erőből, részben pedig más építőipari kivitelező megbízásával szeretnék elvégeztetni. Kérdések: 1. Ebben az esetben a lakás teljes vételárát a kedvezményes 5 százalékos áfával kell leszámlázni, vagy a foglaló 27 százalékos, a fennmaradó rész pedig 5 százalékos áfával adózik? 2. A befejező munkákra igénybe vehető-e a csok szerinti adó-visszatérítési támogatás?
Hogyan befolyásolja a 2015-ben adott 27 százalékos előleg a 2016-ban megépített lakások értékét, tekintettel az áfakulcs 2016-ban hatályba lépett csökkentésére? Példákon mutatjuk be a szabályokat.
Rövidebb ideig érvényesíthető az áfalevonási jog, bizonyos esetekben nem kötelező számlát kibocsátani, egyértelműbbek a fordított adózás szabályai: az áfakulcscsökkentéseken kívül ezek az áfatörvény legfontosabb 2016-os változásai.
Benyújtotta a lakásépítés áfájának csökkentéséről szóló törvényjavaslatot Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Rogán Antal, a miniszterelnök kabinetfőnöke.
A kérdésem az lenne, hogy egy pékségben 27 százalékos kulcs alá ütötték be a pénztárgépbe azokat a termékekekt, amelyek 18 százalékos áfakulcsú körbe tartoztak. A pékségben helyszínen történő elfogyasztásra nincs lehetőség. Ez közel 2 évet érint. A kérdés az lenne,hogy van-e lehetőség önellenőrzésre erre az időszakra, és ha igen, akkor mivel tudom igazolni azt a hatóság előtt? Válaszát előre is köszönöm.
A számlán mi a helyes rövidités ebben az esetben: a számlát kiadó áfa hatálya alá tartozik, de végez olyan tevékenységet is, ami adómentes – AM, vagy AAM? A választ köszönöm.
Tisztelt Adózóna! Magyarországi kft. keretein belül Németországban kívánok lángost készíteni karácsonyi vásárban. A helyet a vásár rendezője biztosítaná. A vásár időtartama 2 hónap. Köteles vagyok-e külföldi telephelyet létrehozni, ha igen, milyet? Melyiknek milyen előnye, hátránya van? Ismereteim szerint két forma áll lehetőségként rendelkezésre: önálló telephely vagy önállósággal nem rendelkező üzemi telephely. Áfaalanyként a külföldön végzett tevékenységből származó bevételemet a német hatóságok felé kell-e leadóznom vagy az itthoninak? Német, 19 százalékos áfával kell kalkulálnom, vagy a magyar 27 százalékkal? Abban az esetben, ha a külföldi bevételem nem haladja meg a német alanyi adómentesség határát, akkor ott áfamentesen értékesíthetek? Ha magyar lakóhellyel rendelkező alkalmazottakat viszek ki, őket bejelenthetem Magyarországon, vagy csak Németországban?
Tisztelt Szakértők! Az Amazon Services Europe alábbi számlázási módjáról kérem szíves véleményüket! Ügyfelem közösségi adószámmal rendelkező magyar adóalany, aki az Amazon cég által üzemeltetett internetes oldalra feltöltötte a termékeit, amelyeket az amazon.com-on keresztül immár egész Európában meg lehet vásárolni. Az Amazon a szolgáltatásért havi átalánydíjat, valamint a rajtuk keresztül eladott termékek után jutalékot kér, a jutalékokról luxemburgi adószámmal, de a magyar, 27 százalékos áfa felszámításával, angol fontban állítja ki a számláit, amelyen az áfa összegét forintban is feltünteti. Feltételezve, hogy az Amazon Magyarországon regisztrált, és a 27 százalékos áfát a magyar költségvetésnek megfizeti, mégis kérdéses, hogy a számlában ily módon áthárított áfát a magyar partnerem áfabevallásában levonható áfaként elszámolhatom-e? Ugyanis nem világos számomra, hogy ez a számlázási mód pontosan milyen jogszabályi előírásokon alapul, és hogy az áfatörvénynek megfelel-e? Nem inkább közösségi adóalanyként, adómentesen, szolgáltatásként kellene számláznia (ami import szolgáltatás lenne)? (Partnerem a külföldi magánszemély vevőknek természetesen 27 százalékos magyar áfás számlákat állít ki, tekintve, hogy az értékesítés volumene az egyes országokba adóalanyként történő bejelentkezést egyelőre nem indokolja.) Előre is köszönöm a segítségüket! Tisztelettel: KSI
Tisztelt Szakértő! Azt szeretném megtudni, hogy egy étteremből a kiszállított étel áfája 27 vagy 18 % áfakulcs alá tartozik? Az étterem melegkonyhás. Az étteremben elfogyasztott étel ára 27 százalékos áfás. Hallottam olyan véleményt, miszerint 18 % alá tartozik a megrendelésre, futár által kiszállított étel. Köszönönöm véleményét!
Tisztelt Szakértő ! A vállalkozás vállalta, a NAV-hoz be is jelentette, hogy a lakóingatlannak nem minősülő ingatlan és lakóingatlan bérbeadása esetében az általános szabályok szerint adózik. Ez így is történt több éven keresztül. (Lakóingatlan, illetve lakóingatlannak nem minősülő ingatlan értékesítésre nem választotta az általános szabályok szerinti adózást.) Kérdés: A fentiekben említett adózási móddal bérbe adott ingatlan egy részét 2015-ben értékesíti. Milyen áfa kulccsal kerül kiállításra a számla (nem minősül első értékesítésnek)? 27 százalékkal, vagy adó alóli mentességgel a tevékenység jellegére tekintettel? Köszönöm válaszát.
Téves áfakulcs alkalmazása miatt önellenőrzésre van szükség a benyújtott áfabevallásoknál. A téves áfakulcs folyamatos szolgáltatású számlák esetében került alkalmazásra, az önellenőrzés eredményeképpen a fizetendő adó utólagosan növekedik. Ha jól értelmezzük az önrevíziót ebben az esetben arra az időszakra kell elkészíteni, amely időszakban, tévesen az alacsonyabb kulcsú áfával került bevallásra az áfa. Kérdés: Folyamatos szolgáltatásról van szó, ezért a helyesbítő számlán milyen dátumokat kell alkalmazni? - a teljesítés időpontja: az eredeti számla szerinti teljesítés időpontja ? - a számla kelte: a számla helyesbítés időpontja ? - a fizetési határidő: az egy jövőben meghatározott időpont lesz? Ebben az esetben a helyesbítő számlánál a teljesítés időpontja és a fizetési határidő nem fog megegyezni, hiába van szó egy folyamatos szolgáltatásról, helyes- e ez így? Szabályos az a helyesbítő számla, amely a régi számlából, téves áfa kulcs miatt, csak egy tételt helyesbít (a helyesbítő számlában 2 tétel szerepel, mínusz előjellel a rossz adatok és pozitív számként a jó adatok)?
Ugyanattól a cégtől bérlünk üzlethelyiséget, amely cég a bérlemény részére a távhőt is adja (vagyis ugyanaz a cég a távhőszolgáltató és a bérbeadó cég is, a távhőszolgáltatást saját tevékenységként végzi). A bérbeadó bérbeadás esetében az általános szabályok szerint adózik, vagyis a bérleti díj 27 százalékos áfát tartalmazza. Kérdésünk: A bérbeadás során felmerült közüzemi szolgáltatás (szolgáltatások), különös tekintettel a távhőre (melegvíz + fűtés) milyen áfakulccsal adózik, a távhőre vonatkozó 5 százalékos kulccsal, vagy mint a bérleti díj járulékos költsége 27 százalékkal (az áfatörvény 70. paragrafusa alapján)? Köszönettel.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték