Építőipari cég 2018. november 1. után kapott építési engedélyt. Az ingatlan 2019-ben elkészül. Kérdésem, hogy az 5 százalékos áfát mikor alkalmazhatja: ha megkapja a használatba vételi engedélyt, vagy amikor a számlát kiállítja, vagy az ingatlan árát is meg kell-e kapnia a vevőtől?
Egy cég bérbeadással foglalkozik, 27 százalékkos áfával. Tevékenységei között szerepelt a kereskedelmiszállás-szolgáltatás is, amit turisztikai szállás kiadás esetén 18 százalékos áfával számlázott ki, de mint kiderült, a munkásszállás bérbeadása, ingatlan-bérbeadásnak számít, így azt 27 százalékos áfával kellett volna kiszámláznia. Hogyan lehet ezt az áfatartalmat, javítani, bevallani helyesen, ha az a tavalyi évet érinti, több számlában, több cégnek?
Tisztelt Adózóna! A médiában is foglalkoztak az 5 százalékos áfa témájával. Ezzel kapcsolatosan szeretnék információt kérni, mert nem tudom, hogy jól értem-e a változást. Egy konkrét építéssel, példával élve: 2019 februárjában építési hatóságnál jóváhagyott tervek alapján, egyszerű bejelentés során, ha az építkezés 2019-es évben befejeződik, akkor alkalmazhatom-e, számlázhatom-e az 5 százalékos áfát (nem a megrendelő, építtető él az áfa-visszatérítéssel)? Bizonytalanságomat az okozza, hogy kamarai szakember rádiós műsorban elhangzott nyilatkozata szerint a 2019. december 31-éig bejelentett építésekre is vonatkozik az 5 százalékos áfa. Várom válaszukat, előre is köszönöm.
Mi a teendő, ha a pénztárgépben jogosulatlanul használták az 5 százalékos adókulcsot, mert jogosulatlanul jelentették be a melegkonyhás tevékenységet? Most töröltették velük ezt a tevékenységet, de pár hónapig 5 százalékos áfát ütöttek a pénztárgépbe.
Tisztelt Szakértő! Egy internet kávézót üzemeltető partnerünk elkezdett hot-dogot és hamburgert árulni. Az önkormányzathoz és a NAV-hoz a tevékenységet bejelentette, 5610 Éttermi- mozgó vendéglátás, 5630 Italszolgáltatás. A kávézóban a vendégek számítógépek használatáért díjat fizetnek, lehet kávét, alkoholt kapni. Meleg konyhával nem rendelkeznek, a fogyasztáshoz asztal, szék stb rendelkezésre áll. A hot-dogot és hamburgert készen szerzik be, mikróban melegítik, mely a pulton van elhelyezve. Kérdésem a következő: Hány százalékos áfát kell alkalmazni az ételre? Én úgy gondolom, hogy nem alkalmazhatja a kedvezményes adókulcsot ebben az esetben. Köszönettel: Mlinár Jánosné
Milyen áfatartalommal számlázható tovább a rendezvényi étkezés? – kérdezte az Adózóna olvasója. Dr. Kelemen László adószakértő, jogász válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben szeretném segítségét kérni: Egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységhez szükséges kivitelezési tervdokumentáció készült „Társasház, benne új lakás és zöldségüzlet építésére”. A zöldséges a pince és a földszint egy része, az új lakás a földszint többi része és a tetőtér. Egy telken valósul meg, egy tömbben, egy helyrajzi számon. Vállalkozási szerződést kötöttünk egy házaspárral. A szerződésben elkülönül az új lakóépület (27 százalékos áfával) és a zöldséges (5 százalékos áfával). Szabályos-e, hogy egy szerződésen belül a különböző áfkulcsok miatt két megrendelő felé számlázunk? Válaszát tisztelettel megköszönöm.
Utazási iroda szolgáltatásaihoz belföldi-külföldi szállodák szolgáltatásait is értékesíti. Előző években a szálláshoz tartozó reggeli számlázása a szállás értékéhez tartozott (mint egy szolgáltatás) 18 százalékos áfával. Nem emelték ki külön a számlában a reggeli árát. Amióta az 5 százalékos adót használhatják, külön soron tüntetik fel (mint két szolgáltatást) a 18 százalékos szállást és az 5 százalékos reggeli árát. A szállásba épített reggeli számlázásánál, ahol csak 18 százalékos áfa volt feltüntetve, a szolgáltatás egyértelműen szálláshely-közvetítés volt. Az új számlázásnál, ahol külön tételként kiemelik a reggeli árát, úgy gondolom, hogy ez már csomagként kezelendő, tehát már nem szálláshely-értékesítést kell számláznom, hanem az áfatörvény XV. fejezetének megfelelően csomag értékesítést? A külföldi szálláshely értékesítők is két áfakulcsot használnak, így azt is csomagként kell továbbszámláznom? Válaszukat előre is köszönöm PM
Tisztelt Válaszadó! Építkezéssel kapcsolatos kérdésem lenne. Ami biztosnak tűnik: A 2019. 12. 31-éig befejezett kivitelezésre alkalmazható az 5 százalék áfakulcs. Amennyiben az építési engedély vagy az egyszerűsített építési dokumentáció, készenlétbe helyezés/e-napló nyitás, 2018. november 1-éig rendelkezésre állt, akkor 2023. december 31-éig használható az 5 százalékos áfa. Kérdés: Ez akkor is így van, ha az engedélyek magánszemély nevére szólnak, és az e-naplót ő nyitotta meg? Mi van akkor, ha az e-napló november 1-éig meg lett nyitva magánszemélyként, a kivitelezés megkezdődött, de időközben egy "új" magánszemély vásárolja meg a terveket, és vállalja át/ köt generálkivitelezői szerződést a megkezdett kivitelezés befejezésére?Ilyen esetben alkalmazható az 5 százalékos áfakulcs? Illetve elegendő-e, ha 2019. december 31-éig befejeződik az építkezés, és akkor 5 százalék? Amennyiben 2019. december 31-éig "szerkezetkész " az épület, akkor az értékesítés során az 5 százalékos áfakulcs alkalmazandó? Válaszát előre is köszönöm! Üdv, HFN
Tisztelt Szakértő! Ha egy kft. rendezvényszervezéssel foglalkozik (TEÁOR 8230), főleg (orvosi) konferenciákat szervez, akkor milyen áfatartalommal számlázza tovább a regisztrációs díj mellett (ami 27 százalék) az étkezést, amelyről a cég maga 5 és 27 százalékos áfatartalmú számlát kap? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Családi ház kivitelezése során 5% kedvezményes áfát alkalmazunk. A konyhabútor és egyéb beépített konyhai eszközök(mosogatógép, tűzhely) vagy épp nyílászárók tudtunkkal csak akkor eshetnek 5% áfába, ha az szerepel a szerződésben. A konyhabútort nem vettük be a szerződésbe. Abban az esetben, ha ezt utólag, szerződésmódosítással "bevesszük" a kivitelezési szerződésbe, – hiszen kivitelezőként be is építjük – ez esetben alkalmazhatjuk a konyhabútorra is majd az 5% áfát?
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem építőipari vállalkozó, áfás, tetőfedéssel foglalkozik. Megbízója áfamentes mezőgazdasági termelő, de mint magánszemély bízta meg ügyfelemet új tető építésével. Véleményem szerint ügyfelemnek 27 százalékos áfával kell kiállítani a számlát, de a megrendelő 5 százalékos áfával szeretné a számlát. Tudomásom szerint 5 százalékkal a generál kivitelező cég tudja kiállítani a számlát magánszemély felé az ingatlan átadásakor.
Tisztelt Szakértő! Adott egy vállalkozás, amely flottaszerződést kötött egy mobilszolgáltatóval. A kedvező percdíjak miatt a flottához csatlakoztak a cég alkalmazottai, illetve azok családtagjai is. A készülék az alkalmazottak tulajdonában van, a számlát fizeti a cég. Az ügylettel kapcsolatban több kérdésem is felmerült: 1. Rendben van-e így, hogy a készülék a munkavállalóé, és úgy számolja el a cég a telefont? 2. A családtagoknak a költség továbbszámlázásra kerül, jól gondolom-e, hogy az internetet (járulékos költségként) 27 százalékos áfával kellene továbbterhelni? 3. Mivel a havi számla több mint 30 százaléka továbbszámlázásra fog kerülni, jól gondolom-e, hogy ebben az esetben a telefonköltség áfája teljes egészében levonható? Esetleg van-e valamilyen korlátozás amiatt, hogy nem „klasszikus” továbbszámlázásról van szó például. bérlők felé? Köszönöm a segítséget! Emília
Kivitelező saját magának épít házat, lehet 5 százalékos az áfa? című cikkhez hasonló kérdés. Egy nem építőipari vállalkozásnak van egy ingatlana, amit a tevékenységéhez használ, nem lakóingatlan. Ezt az ingatlant teljesen felújítja, úgy, hogy a tető és a tetőtér átépítésével a tetőtérben önálló lakóingatlant hoz létre. Az újonnan létrehozott lakás önálló helyrajzi számmal fog rendelkezni, mint lakás. A lakást értékesíteni szeretnék, biztosan nem tartják meg saját tulajdonként. Kérdés, hogy a beruházás során hogyan kell eljárni áfa szempontjából? El kell különíteni áfa szempontjából a számlákat, hogy melyik vonatkozik a felújításra, és melyik a lakóingatlan létrehozására? Gondolok itt arra, hogy a felújításra vonatkozó számlák áfáját visszaigényli, az új építésre vonatkozó számlák pedig fordított áfasak lesznek? Hogyan változik az áfabeli helyzet, ha a létrehozott lakást nem akarja majd értékesíteni a vállalkozás? Köszönettel: Izsó Krisztina
Köszönöm szépen a szakértő válaszát az azonos című kérdésemre. Szeretnék néhány kérdést feltenni a válaszára reagálva, hogy még jobban tisztán lássam a helyzetet. A szakértő válasza: "A fentiek alapján például a komplex szolgáltatás részét képezhetik, így az ingatlan adókezelését oszthatják, a beépített bútorok, beépítendő gépészeti tartalom (például fűtőtestek), beépített konyhai berendezések (tűzhely, mosogatógép, hűtőszekrény), kényelmi berendezések (légkondicionáló). Nem tekinthető a lakóingatlanhoz kapcsolódó járulékos költségnek a berendezés költsége, amennyiben azokról ugyanazon felek állapodtak meg ugyan, de azok teljesítése a lakóingatlan értékesítésétől függetlenül és elkülönülten, attól eltérő időpontban történik, külön ellenérték fejében történik". Kérem, erősítsen meg, hogy jól értelmezem-e a válaszát. Tehát, ha az adás-vételi szerződésben a vételár részét képezi a beépített konyha, lámpa és karnis, akkor nyugodtan számlázhatom 5 százalékos áfatartalommal? Viszont, ha az adásvételi szerződéstől függetlenül, köznyelven úgymond műszaki eltérésként számlázom ezeket a beépített bútorokat (mert nem az összes lakó kéri) a műszaki átadás előtt, akkor csak 27 százalékos áfatartalommal számlázhatom ki? Köszönöm szépen a válaszát.
dr. Radics Zsuzsanna
tb-szakértő, jogász
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték