Egy új építésű ingatlant épít egy beruházó. A jogerős építési engedély 2017-ben készült. Az építkezés 2019-ben kezdődött el és közben tervmódosítás történt, aminél több lakás jött létre. Az új lakásokra is érvényes az 5 százalékos áfa 2023-ig vagy csak az eredeti engedélyben szereplőkre?
Tisztelt Szakértő! Kérem szíveskedjen az alábbiakban megfogalmazott kérdések megválaszolásával segíteni a munkánkat: az áfa hatálya alá tartozó építőipari vállalkozás értékesítésre szánt családiház építésének céljából, 2016-ban építési telket vásárolt. (Földhivatali minősítése: kivett beépítetlen terület.) Az engedélyeztetési eljárást követően, 2017-2018- ban, a kedvezményes áfa érvényesítési feltételeinek megfelelő lakóházat, valamint garázst épített rá. Az ingatlant a vállalkozás 2019-ben értékesíti. Az adásvételi szerződés előírja az eladó részére, hogy beszerzi a végleges hatósági engedélyeket, lefolytatja a szükséges földhivatali bejegyzési eljárást és mint „kivett lakóház, udvart” értékesíti. Kötelezően adóköteles, új építésű lakóingatlan értékesítése valósul meg. A 2019-ben kötendő adásvételi szerződés egy ügylet keretében ruházza át az ingatlant annak minden alkotórészével együtt az új tulajdonosra. A szerződés külön rendelkezik a telek, valamint a lakóház bruttó vételáráról. Kérdésünk az, hogy az értékesítésről szóló számlában a telekrészeket milyen adókulccsal kell feltüntetni? 1. A lakóház alatti telek áfatartalma? 2. Az üresen maradt telekrész áfatartalma? 3. A garázs alatti telekrész áfatartalma? Van-e jelentősége annak, hogy a szerződésben külön feltüntetésre került a telek, valamint a lakóház értéke? Ha a szerződés egyetlen összesített, bruttó vételárat foglal magában, milyen módon állapítjuk meg a telek/telekrészek, valamint a garázs értékét?
Tisztelt Szakértő! Abban szeretném a segítségét kérni, hogyha egy építőipari vállalkozó egy lakást különböző készültségi fokokban értékesít, annak van-e jelentősége a kedvezményes adókulcs alkalmazásában? Szerződésenként eltérő készültségi fokban kérik a vevők az ingatlan értékesítését, a befejezést (burkolást, festést,esetleg a falak elrendezését stb.) ezeket magukra vállalva. Segítségét előre is köszönöm!
Tisztelt Szerkesztő! Egy építési telken, ami a kivitelező tulajdona, társasházat épített és most értékesíteni szeretné. A lakásokat a telekkel együtt kiszámlázhatja-e 5%-os áfával? Az építési engedélyeket az elmúlt évben megkapták. Amennyiben külön számlázzák a telek hányadot és külön a lakóingatlant, az egész akkor is mehet 5%-os áfával? Válaszukat köszönöm.
Tisztelt Adózóna! Katás egyéni vállalkozó vagyok. Egy USA székhelyű adóalanynak végzek Magyarországról szolgáltatást. A számlámon a szolgáltatás megnevezése: Data analytics and consultancy service. A két tevékenység, amit felvettem ehhez: 702201 – Általános üzletviteli tanácsadás, 702204 – Egyéb üzletviteli tanácsadás, gazdasági szakmai szakértés. Két kérdésem van: 1. Eddig tévesen AAM volt az áfakulcsom és ezt szeretném most javítani. Elegendő a számlával egy tekintet alá eső okirat? Ebben a konkrét esetben az EUK lesz a helyes áfakulcs vagy fordított adózás? 2. Kell adóbevallást beadnom emiatt a tevékenység miatt? Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy 100 százalékban önkormányzati tulajdonú kft. vagyonkezelési szerződéséből idézek: 1. "Az Önkormányzat azon közüzemi díj és egyéb járulékos költségeket, valamint társasházi költségeket, amelyek megfizetésére nem harmadik személy köteles, 2019. évre bruttó x összegben fizeti meg a Vagyonkezelő (Kft.) részére a kiállított számla alapján. 2. Az Önkormányzat a bérlemények működési és karbantartási, továbbá rendkívüli kiadással járó feladatok ellátásáért bruttó x Ft átalánydíjat biztosít a kiállított számla ellenében. Kérdések: Ezen szerződés részlet 1. és 2. pontja alapján a kft.-nek (27 százalékos) áfásan kell-e számlákat kiállítani az önkormányzat felé. A kft. lakásokat és nem lakásokat is üzemeltet. A nem lakáscélú ingatlanoknál bejelentkezett a NAV-nál, hogy ezen bérbeadást áfásan végzi. Befolyásolja-e ez az áfalevonást, mert a lakáscélú ingatlanoknál nem vontuk le az áfát. Köszönettel.
Tisztelt Válaszadó! Új családi ház értékesítésekor (2018, nov. 01. előtti egyszerű bejelentésnél) a vevővel jelen pillanatban szerkezetkész állapotra kötnénk adás-vételi szerződést, de a későbbiekben, ha kulcsrakész állapotúra módosítanánk a szerződést, így is a teljes vételárra tud vonatkozni az 5 százalékos áfakulcs (készpénz és piaci lakásvásárlási hitellel lenne a finanszírozás, nem CSOK)? Megtisztelő válaszát előre is köszönöm!
Tavaly 11 százalékkal mérséklődtek az internetszolgáltatások és ennél kisebb mértékben a mobilhang-előfizetések árai, elsősorban az internetáfa 5 százalékra csökkentésének hatására – derül ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) legfrissebb, a távközlési szolgáltatások árairól és piaci kínálatáról szóló elemzéséből.
Tisztelt Szakértő! Egy svájci székhelyű cégnek gyártanánk termékeket. Az alapanyagot Magyarországról szerezzük be és Magyarországon gyártjuk le. A legyártás 90 napon belül megtörténik, a szállítást is mi magunk végezzük. Kérdésem, hogy a számlát milyen áfatartalommal kell kiállítani, gondolok itt a kulcsra, mert azt olvastam valahol, hogy 0 százalékos. Az áfabevallásban hol kell ezen összegeket szerepeltetni, illetve a vámfizetés hogyan történik? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Válaszoló! A kft.-m egy új építésű lakóparkban vásárolt lakásokat, melyek átadása eredetileg 2019. szeptember lett volna. Már most látszik, hogy várhatóan 2020. január lesz a valós átadás, ami alapvetően nem probléma, 5 százalékos áfás számlát kapok a kivitelezőtől, csakhogy a lakásra viszont időközben előszerződést kötött a kft.-m, vagyis ahogy elkészült a lakás rögtön értékesítjük a vevőnek, ezt az új lakást, de a csúszás miatt ez már csak 2020 januárjában történhet meg, amikor lévén új lakás már 27 százalékos áfakulccsal értékesíthetem? Mi a megoldás, hogy az 5 százalék áfával értékesíthessem, hiszen ha 27 százalékkal kell eladnom akkor az értéknövekedést elvitte az áfatöbblet, sőt..? Megoldás, ha végszerződést kötök az én vevőmmel még 2019.12.31. előtt és kiszámlázom a vételárat (5 százalék áfával), majd a tényleges átutalás megtörténik valamikor 2020-ban? Ez a kérdés ugyanígy felmerül a 2019-ben vásárolt, de 2020/21-ben értékesített új építésű lakásoknál is? 5 százalékkal történt a beszerzés akkor lévén új építés csak 27 százalékkal adható el? Illetve van még egy lehetőségem, hogy a szerződésemet átruházom a vevőmre, aki így közvetlen a beruházótól vásárolná meg a lakást – azon az áron amennyiért egyébként én. Ebben az esetben viszont felmerül egy vételár-különbözet amit a vevőmmel el kellene számolnom? (Az az ár mennyiért én eladom a vevőmnek – az én szerződésem összege közötti különbözet.) Ezt milyen jogcímen számlázhatja ki a cégem? Milyen áfakulccsal? Alapvetően a cég az ingatlanforgalmazást áfa mentesen folytatja.
Tisztelt Szakértő! Vendéglátóegység halsütödét nyit mobilházban fix helyen. A helyben fogyasztott ételre alkalmazhatja-e a kedvezményes 5 százalékos áfát? Biztosítja az evőeszközt, szalvétát, ülőhelyet, szemetest, mosdót és toalettet. Válaszát előre is köszönöm!
Ingatlanforgalmazó cég új építésű lakást vesz továbbértékesítési céllal, amit csak a harmadik évben, használtként tud eladni. Visszaigényelhető-e az áfa? Az értékesítési idő alatt kiadható-e áfamentesen bérbe az ingatlan? – kérdezte az Adózóna olvasója. Dr. Bartha László adójogi szakjogász válaszolt.
Magánszemély ingatlanberuházóval kész lakás vásárlására szerződést köt. A lakás építése folyamatban van. A szerződés tartalmazza a kialkudott árat, mely 5% áfát tartalmaz. A számlázás részletekben történik, készültségi foknak megfelelően. A magánszemély vásárló az eredeti szerződéshez képest módosításokat kér, például más burkolat, más anyagból készült nyílászáró, illetve faláthelyezés. Ezekre a pótmunkákra külön szerződés készült, melyben a beruházó már 27% áfa felszámítását kötötte ki, amit a magánszemély nem szeretne elfogadni. Helyesen jár-e el a beruházó, ha a nem kész lakáson végzett változtatásokat 27% áfával számlázza?
Tisztelt Szakértő! "A" vállalkozás üzemeltet egy épületet, ahol kivitelezői munkát végez "B" vállalkozás. "A" vállalkozás továbbszámlázza a villamos energiát "B" vállalkozásnak. Milyen áfakulccsal kell továbbszámlázni a villamos energia számlán lévő AHK-s és 27 százalékos tételeket, 1. eset: amennyiben van bérleti díj, 2. eset: amennyiben nincs bérleti díj (szívességi használat történik)? 3. eset: Milyen áfakulccsal kell továbbszámlázni magánszemély bérlő felé a villamos energiát, abban az esetben, ha van bérleti díj? "A" vállalkozás itt is üzemeltető szerepet tölt be. Válaszát előre is nagyon szépen köszönöm!
Az ügyletben három kft. vesz részt - „A” cég: magyarországi kft., közösségi adószámmal, termékértékesítő, - „B” cég: svájci gazdasági társaság német közösségi adószámmal, nincs letelepedve Németországban, közbenső cég, termékbeszerző „A” cégtől, termékértékesítő „C” cégnek, - „C” cég: horvát gazdasági társaság, közösségi adószámmal, termékbeszerző „B” cégtől. A segítségüket szeretném kérni abban, milyen áfakulccsal készíti el a számlát a magyarországi kft. („A” cég), a svájci partner („B”) cég részére, ha a szállítmány közvetlenül a magyar kft.-től kerül kiszállításra Horvátországba ? - ha a szállítást a magyar cég intézi, - ha a szállítást a svájci cég intézi, - ha a szállítást a horvát partner intézi. Következő kérdés az lenne, ha magánszemélyek részére értékesít ugyanez a svájci cég egy csomagküldő szolgáltatáson keresztül. A magyarországi kft („A” cég) által gyártott terméket Németországba szállítatja ki és onnan az EU területére értékesít. - milyen ÁFA kulccsal számláz a magyar kft, ha a szállítást a magyar kft intézi - milyen ÁFA kulccsal számláz a magyar kft, ha a szállítást a svájci cég intézi Tisztelettel köszönöm előre is a válaszukat
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték