Építőipari generálkivitelező cég tulajdonosa a saját házát is szeretné felépíteni. A könyvelője szerint abban az esetben építhet magának generálkivitelezőként 5 százalékos áfával, ha a saját házán is produkál hasznot a saját cégének. Igaza van a könyvelőnek? – kérdezte olvasónk. Dr. Bartha László adójogi szakjogász válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Most került hozzánk egy cég, ami éttermi vendéglátással foglalkozik, mindkét éttermében helyben fogyasztási lehetőség van, így 5 százalékos értékesítéssel dolgozhatna, ám félretájékoztatás miatt egész évben idáig 18 százalékkal ütöttek be minden helyben fogyasztott ételt. Önök szerint van lehetőség ezt korrigálni, vagy van-e erre tapasztalat, hogy ilyenkor mi a teendő? Köszönöm szépen.
Tisztelt Adószakértő Hölgy/Úr! Próbáltam keresni a 2007. évi CXXVII. törvényben egyértelmű választ a kérdésemre, de nem vagyok biztos benne, hogy helyesen értelmezem a szabályokat. Orvosi reagenseket értékesítünk belföldre, melyek áfája 5 százalék mind a törvény, mind az engedélyünk alapján. Van olyan partner, akinek például egymillió forintért számlázunk árut, de van fuvarozási költség is, amely kétszázezer forint csak. Adóalapnak ilyenkor az 1 200 000 forintot veszem, az áfa pedig mindkét tételre 5 százalék, azaz 60 000 forint. A VTSZ szám 3822, és nem jelölöm külön a fuvarozást mint szolgáltatást. Kérem a segítségét, helyesen járok-e el, ha így állítom ki a számlát. Szíves segítségét előre is nagyon köszönöm. Tisztelettel: Anderlik István Gyuláné
Tisztelt Szakértő! Cégünk saját kivitelezésben új lakásokat épít. A lakásokba a tulajdonosokkal egyeztetve a lakás átadása előtt beszereltünk konyhabútorokat béépített gépészettel együtt, mennyezeti lámpákat, karnisokat. Az anyagról és a munkadíjról egy számla érkezett. A kérdésem az, hogy ezt a műszaki eltérést is számlázhatom 5%-os áfa összeggel a vevők felé? Előre is köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! Eddig más csinálta a számlázást, most nyertem meg én, és nem értek egyet a kialakult gyakorlattal. Cégünk lakóingatlanokat épít, a lakások (150 négyzetméter alattiak) már értékesítve vannak, használatbavételi van, jó néhány lakásba már be is költöztek. Egyes lakások esetében ilyen-olyan pótmunka elvégzése szükséges (például másmilyen padlót szeretne a megrendelő, szeretne több beltéri ajtót vagy épp kevesebbet, másmilyen mosdót/csaptelepet szeretne, mint ami az árban van stb.). Minden esetben készül a vevő részére egy pénzügyi elszámolás, mely a kiállítandó számla melléklete is egyben, ezen a pótmunkák 27 százalékos áfával vannak kalkulálva és korábban számlázva is (akár pozitív, akár negatív számlák). Tekintve, hogy ezek kizárólag az újonnan átadott 150 négyzetméter alatti lakóingatlanokhoz kapcsolódó, az egyedi igényeknek megfelelő módosítások, meglátásom szerint 5% áfakulcs alkalmazásával kell ezeket a munkákat is számlázni. Szíves állásfoglalását szeretném kérni, hogy melyik áfakulcs használata szabályos pótmunkák esetén? Megtisztelő válaszát köszönöm!
A NAV közzétette honlapján a 2018. január 1-jétől irányadó áfakulcsokat és a tevékenység közérdekű vagy egyéb sajátos jellegére tekintettel adómentes tevékenységek körét.
Tisztelt Szerkesztőség! Ügyfelünk 2007. évben egy ingatlan-bérbeadási ügylet kapcsán kauciót vett el a bérlőjétől. A kaucióról – mint utóbb kiderült, talán hibásan – áfás számlát állított ki, az akkori adómértékkel, 20 százalékos áfával. Most megszűnt a bérlet, a felek felbontották a bérleti szerződést, és megállapodtak, hogy a bérbeadó a kaucióból elégítheti ki a részben bérleti díjból, részben kártérítésből eredő kötelezettségét. A különbözetet a felek pénzügyileg fogják rendezni. A bérleti díjakról természetesen számla készült, a kártérítés összegét pedig a felek külön megállapodásban határozták meg. A kapott kaució összegét az 451-es számlán, mint egyéb kötelezettséget tartottuk nyilván bruttó összegben, a kaució áfáját pedig egyéb kötelezettségek között a 479-es számla T oldalán. Véleményem szerint most sztornózni kellene a 2007-ben kiállított kaucióról szóló számlát. A kiállítandó negatív előjelű számlát az akkori 20 százalékos adómértékkel kiállítani. Kérem álláspontjukat az ügylet számlázásával kapcsolatosan, elsősorban a helyes adómérték alkalmazása szempontjából. Köszönettel: Kócs István
Tisztelt Szakértő! Egy építőipari generálkivitelező cég tulajdonosa vagyok. Jövőre a saját házunkat is szeretném felépíteni. A könyvelőm szerint abban az esetben építhetek magamnak generálban 5 százalékos áfával, ha a saját házamon is produkálok hasznot a saját cégemnek. Igaza van a könyvelőmnek? Megtisztelő válaszát előre is köszönöm!.
Tisztelt Szakértő! Adott egy társasház, amely áfakörös adószámmal rendelkezik, a házban vannak almérők de a villamos energia számla a társasház nevére szól, a tulajdonosok pedig cégek, akiknek szüksége van számlára erről a közvetített szolgáltatásról (amely szétosztása az almérők szerint történik). Kérdésem, hogy a társasház által kiállított számlának milyen adókulcssal kell készülnie? A villanyszámlán vannak 27 százalékos, illetve tárgyi adómentes tételek is. A korábbi képviselő ezeket változatlan áfatartalommal számlázta, ez így szabályos? Másik kérdésem tisztán ezen ügylet alapján a társasháznak kötelező áfabevallást készítenie?
Tisztelt Szakértő! Kérem szíveskedjen állasfoglalást adi az alábbi ügyben. Épülő lakás alapterülete 340 m2, melyből 60 m2 garázs és műhely. A lakás egybeépített a garázzsal, műhellyel. A kérdés az lenne, hogy a 300 m2 alatti alapterületre érvényes-e az 5 százalékos áfa, ez esetben a 280 m2-re és a fennmaradó 60 m2 garázs és műhely részre a 27 százalék, vagy, mivel összességében az alapterület meghaladja a 300 m2-t, ezért az összesre a 27 százalékos áfa vonatkozik? Válaszát előre is köszönöm!
A kormány új lakásáfa-javaslata egyértelműen kedvezően hat a piacra az ingatlanfejlesztők szerint, kiszámíthatóbbá teszi a beruházásokat, enyhíti a kapacitás- és szakemberhiányt, fékezi a drágulást, de a legnagyobb cégeket tömörítő szervezet, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) fél évvel kitolná az építési engedély alapján biztosított lehetőséget.
Tisztelt Szakértő! Társaságunk tevékenységi körébe tartozóan új lakásokat tartalmazó lakóházakat saját ingatlanberuházása keretében eladás céljára épít és értékesít. A lakóépületek társaságunk kizárólagos tulajdonát képező beépítetlen telekre épülnek. A telket több évvel ezelőtt vásároltuk egy cégtől, és a vételár 27 százalék áfát tartalmazott. Az új lakásokat a beruházás alatt értékesítjük. A lakások társasház részeként fognak jogilag nyilvántartásba kerülni, mivel társaságunk a társasházat a földhivatalba még az albetétesítést megelőzően bejegyezteti. A lakások adásvételi szerződésében a lakásokat a társasházi közös tulajdonból hozzájuk tartozó eszmei hányaddal együtt értékesítjük. A közös tulajdon része a lakóház alatti telek is, mivel az a társasház tulajdonába áfaÁFA alá esik. A fentiek alapján a lakások vételára a telek egy részét is magába foglalja. Kérem tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy az új lakások értékesítése során a telekre jutó vételárrészre milyen mértékű áfát kell alkalmaznunk? Amennyiben az új lakás helyrajzi száma a lakás területén kívül található pincét, tárolót is tartalmaz (például emeleti lakás plusz földszinti tároló), abban az esetben a tárolóra, pincére jutó vételárra is 5 százalékos vonatkozik? A társaságnak van 28 telke, amit magánszemélytől vásárolt nettó értéken. Itt családi lakóházakat kívánunk építeni és értékesíteni, ezen új lakások telekjeinek értékesítése milyen áfakulcs alá fog esni? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy társaság lakásokat épített, mely lakások használatba vételi engedélyét az idén kapta meg. A kérdésem az, hogy ha ezeket az ingatlanok értékesíti egy másik társaság felé, 5%-os áfakulccsal, fordított adózással megteheti-e? Illetve, ha az új tulajdonos társaság magánszemélynek értékesíti, alkalmazhatja-e az 5%-os kulcsot (természetesen 2 éven belül)? Mi a helyzet akkor, ha nincs még használatbavételi engedély és így értékesíti a társaság a másiknak? Köszönöm a választ előre is.
Az 5 százalékos áfakulcs alkalmazásának feltételeiról érdeklődött olvasónk. Kérdéseire dr. Kelemen László adószakértő jogász válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Fizetővendéglátó tevékenységet végzünk. Egyre több vendégnek lenne igénye reggelire, melyet csak úgy tudunk megoldani, hogy egy közeli étteremben fogyasztják el a reggelit, ami ott készül helyben. A vendégek nem az étteremnek, hanem nekünk fizetnének, mivel a szállásdíj része lenne a reggeli is. Ez esetben ugyanúgy 18%-os áfa terhelné ezt a bevételt is? Függetlenül az étterem által kiállított számlától? Válaszukat előre is köszönöm!
dr. Radics Zsuzsanna
tb-szakértő, jogász
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték