Kérem szakértői véleményüket abban a kérdésben, ha egy áfamentes szolgáltatást (repülőjegy vagy áfamentes oktatási díj), amelynek a számlája a társaság nevére szól, de meg akarjuk téríttetni a dolgozóval ¬ kiállíthatjuk-e a számlát szintén mentes áfakulccsal? Köszönöm válaszukat. Pappné
Tisztelt Szakértő! Éttermi szolgáltatással foglalkozó vállalkozás többcélú ajándékutalványt is kibocsát. Abban az esetben, ha az utalvány felhasználásakor a fogyasztás értéke nem éri el az utalvány névértékét, tekinthető-e a különbözet fel nem használt utalványnak? Vagy adókötelessé válik? Ha adókötelessé válik, milyen áfakulccsal kell számolni? Az étteremben 5%, 18% és 27% áfatartalmú értékesítések történnek. Válaszát köszönve: DÉ
Tisztelt Szakértő! Hirdetési fő tevékenységű magyar társaságtól szlovák adószámmal rendelkező megrendelő hirdetési szolgáltatást vesz igénybe, amelyet magyar domein felhasználásával teljesít a társaság. Milyen áfatartalmú számlát kell kiállítani a fenti megrendelő részére? Köszönettel
A harmadik negyedévben lassulás érzékelhető a magasépítési piacon, ezt támasztja alá, hogy az építőanyagok közül az égetett tégla és az építőkémiai termékek, valamint a műanyagalapú hőszigetelők iránti kereslet stagnált éves összevetésben, csupán a cseréptermékek és a homlokzati nyílászárók piaca bővült mintegy 5 százalékkal – közölte a Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség (MEASZ) szerdán az MTI-vel.
Tisztelt Szakértő! Egy magyar kft.-nek egy orosz cég végez szakértői munkát (vasúti kocsik tesztelését) Oroszországban. Kérdésünk: hogyan kell eljárni az áfa tekintetében? Az orosz cég az orosz szabályok szerint 20 százalékos áfakulccsal akarja kiállítani a számlát. Ha ez így helyes, hogyan tudjuk visszaigényelni az áfát? Válaszát köszönöm.
Társaságunk üzleti partnereinek konferenciát szervez. A konferenciára különböző tartalmú szolgáltatáscsomagokat kínálunk (például szállás, étel-ital, esti szórakoztató programok stb. is igénybe vehetőek lesznek majd, de nem kötelező jelleggel), és a felkínált csomagokból a résztvevők választanak majd az igényeiknek megfelelően. Az egyes szolgáltatásokat alvállalkozókkal szeretnénk lebonyolítani. A választott programcsomagokat kiszámlázzuk a résztvevőknek, akik között várhatóan kül- és belföldi cégek, illetve kül- és belföldi magánszemélyek is lesznek. A rendezvényen résztvevők között lesznek olyan meghívottak is, akiknek nem kerül kiszámlázásra semmi, illetve terveink szerint szponzorok is támogatni fogják a rendezvényt. Kérdéseim: A kiszámlázott szolgáltatások, illetve szolgáltatáscsomagok áfatartalmának helyes meghatározása: - Magánszemélyek esetében mindig 27 százalékos áfával kell a számlát kiállítani? (Külföldi, illetve belföldi személynél is?) - Külföldi adóalanyok esetében 27 százalékos áfával kell a számlát kiállítani (42. § szerint)? Ha nemcsak belépőt vásárol, hanem egy bővített csomagot szeretne választani (étel-ital, szállás, külföldi egyéb programok), akkor ezek tekinthetők hozzá kapcsolódó, járulékos szolgáltatásnak, vagy utóbbi esetnél már a főszabályt kell alkalmazni, miszerint az adóalany székhelye a teljesítési hely (37. § 1. bekezdés)? Van-e jelentősége az áfa szempontjából a különböző tartalmú programcsomagoknak, azaz annak, hogy például nem minden résztvevő vásárol majd azonos programcsomagot?
Tisztelt Szakértő! Használtcikkek bolti kiskereskedelmével foglalkozó cég a viszonteladóként beszerzett számítógépet közösségi beszerzésként megvásárolt szoftverrel együtt adja el. Hogyan kell kiszámláznia a két tételt? A számítógépet áfa nélkül, "használtcikk-kereskedelem, különbözeti adózás" megjegyzéssel, a másikat 27 százalékos áfával? Szerepelhet-e a két tétel egy számlán? A pénztárgépbe a 0 százalékos gyűjtőkódra kell beütni a használtcikk eladási árát? Köszönettel
Tisztelt Szakértő! Két konkrét termék értékesítésének helyes áfakulcs alkalmazásában szeretném a megerősítését kérni. Egy áfás egyéni vállalkozó saját készítésű kürtős kalácsot értékesít. Alapjában véve – mivel gabonából, lisztből készült termék – úgy gondolom, 18%-os az áfakulcs, függetlenül az ízesítéstől, mivel döntő többségben a gabonatermék a jellemző. Ugyanez a vállalkozó termelőktől csemegekukoricát vásárol, melyet megfőz és értékesít, megítélésem szerint ez esetben a 27%-os adómérték alkalmazása lenne a helyes. Várom szíves megerősítését a helyes adókulcs alkalmazását illetően. Köszönettel: Fazekasné
Hogyan határozza meg az áfatörvény a teljesítés időpontját, miként kell alkalmazni a jogszabály előírásait lakóingatlan értékesítése esetén? Cikksorozatunk második részében ezt a témát járjuk körül.
Társaságunk jelenleg egy 16 lakásos társasház kivitelezését végzi, Az építési engedélyt 2019. augusztusában kapta meg a társaság. Az építési munkálatok befejezésére 2019–2020 fordulóján kerül sor. A lakások vevői albetétesített ingatlanokat kívánnak vásárolni. A lakások műszaki átadása (szerkezetkész állapotban) és birtokba adása a Vevők részére még 2019-ben megtörténne, a használatbavételi engedélyt is be fogja tudni adni a társaság. A vevők közül többen lakásvásárlási hitelt és CSOK-ot is igénybe kívánnak venni, melyet csak a használatbavételi engedély kiadása után utal ki a pénzintézet. Erre tekintettel a számlákat a társaság 120 napos fizetési határidővel állítja ki 2019 decemberének végén. Ha a társaság szerkezetkész állapotig megvalósítja a lakásokat, és azokat 2019 decemberében a vevők birtokába adja műszaki átadás során, továbbá 2019-ben beadja a használatbavételi engedély kiadása iránti kérelmet,( jogerőre valószínűleg csak 2020.-ban emelkedik majd ) akkor mekkora összegű az áfa, 5 vagy 27 százalék terheli?
Társaságunk ingatlanforgalmazással foglalkozó gazdasági társaság, lakóingatlan és nem lakóingatlan értékesítésére is adókötelezettséget választott. Amennyiben 2018. november 1. előtt jogerős építési engedéllyel rendelkező, 5 százalékos áfakulcsú lakóingatlant vásárolunk, és azt 2023. december 31-e előtt továbbértékesítjük, hány százalékos áfa terheli az értékesítést?
Fordított adózású termékek (acéllemezek) és egyenes adózású termékek (például csavarok, szendvicspanelek) együttes értékesítésénél ha kiszállítást is végzünk, akkor a számlán a szállítást milyen áfakulccsal kell szerepeltetni?
Tisztelt Szakértő! Milyen áfakulccsal kell számlázni, ha Németországban létesített vevői készletből a vevő francia telephelyére számlázunk árut, vevőnk érvényes francia adószámmal rendelkezik? Köszönettel: Tné Ágnes
Tisztelt Szakértő! Érdeklődnék, hogy jól értelmezem-e a következőket. A vevő telkén generálkivitelezőként építünk egy ingatlant. Ez az ingatlan megfelel az 5%-os áfakulcsnak, és mivel generálkivitelezésről van szó, ezért alkalmazható is még idén az 5%-os áfa, jól gondolom? A vevő két részletet idén fizet meg, de az utolsó részletet csak 2020 januárjában. Nem előleget fizet, hanem részleteket, ahogy a munka üteme halad. Tehát kiállíthatjuk az első két részletről az 5%-os számlát, majd a januárban fizetendő utolsó részletre pedig 27%-os áfát tartalmazó számlát adunk ki? Ez így megfelelő? Valamint hallottuk, hogy lehet mégis lesz olyan törvénymódosítás, hogy még 2020-ban is 5%-os lesz az ingatlanáfa, ez igaz? Előre is köszönöm a válaszát!
Tisztelt Szakértő! Magánszemélyként lakásépítésbe kezdtünk még a kedvezményes adókulcs megszüntetése előtt. A lakóingatlanhoz tartozik garázs is. Az áfakulcsok alkalmazását 90% és 10% arányban osztottuk meg a négyzetméterek arányában, mivel voltak olyan munkák, pl. földmunka, falak felállítása, amelyeket nem tudtunk tételesen elkülöníteni. A generálkivitelezőnk szerint ezt továbbra is így kell megosztanunk, de a garázsban nincs ablak, hidegburkolat, ami véleményem szerint a kedvezményes adókulcs alá tartozna, mivel a lakóingatlanhoz tartozik. Szeretném megtudni mi a helyes eljárás? Lehet-e a tételes elkülönítést alkalmazni ezután, ha eddig 90%-10%-os aránymegosztást alkalmaztunk az 5% ill a 27%-os áfakulcsra? A szerződésünk nem tér ki erre.
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték