A jelenlegi járványhelyzetben az éttermek is kénytelenek alkalmazkodni a megváltozott feltételekhez. A helyben fogyasztás helyett áttérnek kiszállításra, megrendelésre történő ételkészítésre. Olvasónk azt akarta megtudni, hogy ételkiszállítás esetén, milyen áfakulccsal kell szabályszerűen kiállítani a számlát. A kérdésre dr. Bartha László adójogi szakjogász válaszolt.
Közvetített szolgáltatások továbbszámlázásánál milyen áfakulcsot kell alkalmazni? Kérem, valamennyi lehetséges opciót ismertesse. Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben szeretném a segítségét kérni. Egy vállalkozás ez idáig cateringszolgáltatást nyújtott, melynek keretében megrendelésre a saját nagykonyhájában előállított ételeket gyártott, majd azokat ki is szállította. Erre a tevékenységére 27 százalékos áfatartalmú számlákat állított ki. A jelenleg kialakult helyzetben megrendelésre gyárt adagolt, elviteles készételt egy irodaház kávézójába (például olasz tésztasalátát, padlizsánkrémet, hideg levest). Ebben az esetben a vállalkozás nem áll közvetlen kapcsolatban a végső fogyasztóval. Kérdésem, hogy ebben az esetben a számlát milyen áfakulccsal kell kiállítania? Segítségüket előre is köszönöm.
Tisztelt Adózóna! Van egy jelenleg futó generálkivitelezési munkák, komplett családi ház építésére. (100 nm, egyszerű bejelentésű, e-naplós.) Az építtetőkkel, 2019 májusában szerződtünk, és az eredeti befejezési határidőnk 2019. dec. 20. lett volna, de anyagrendelések és időjárási körülmények miatt csúszott a kivitelezés befejezése. A finanszírozása, az építtető részéről: önerő+ csok+ babaváró hitel volt. Itt még az 5%-os áfát alkalmaztuk, illetve a szerződésnél is így állapodtunk meg. A szerződésmódosítást követően könyvelőnk javaslatára december hónapban előlegszámlákat állítottunk ki, a még el nem végzett munkákra, és azok anyagaira. A finanszírozási részére csak banki szemle után tudják utólagosan teljesíteni. Emiatt viszont az előlegszámlákat csak a jelenlegi időszakban tudták rendezni. Ez jogilag megállja-e a helyét, mivel nem 2019. december 31-éig nem történt meg a kifizetés? Az előlegszámlák fizetési határidejét 2020-ra írtuk meg, pont azért, hogy a banki szemle és kifizetések megtörténjenek. Ezen számlák kiállítása adózás szempontjából megfelelő-e vagy módosítást kellene végezni rajtuk? Amennyiben szükséges lenne, akkor milyen módon? Köszönjük a segítséget, és várjuk mielőbbi válaszukat!
Egy irodai cikkeket forgalmazó cég hazai vállalkozások részére értékesiti termékeit. Az egyes termékeit nemcsak egyedileg, hanem csomagban is meg lehet vásárolni. Az egyes csomagok tartalmaznak irodai és műszaki cikkeket, valamint az irodai munkához kapcsolódó élelmiszereket (keksz stb.). A csomag összeállítása adott, azon a megrendelők nem változtathatnak. A csomag vásárlásakor az egyes termékek ára nincs meghatározva, hanem a csomag egészére történt az ár meghatározása. Az egyes termékek külön-külön is megvásárolhatóak, de a csomagban történő vásárlás kedvezőbb árat eredményez a vevő számára összességében. Kérdésünk az, hogy számlázhatja-e a cég ezt az irodai csomagot úgy, hogy a számlán a termékcsomag elnevezése és az ahhoz tartozó ár szerepel, tekintettel arra, hogy a vevők a termékcsomagot vásárolják meg, s nem az egyes termékeket külön-külön? Ez esetben az egyes termékek ára külön-külön nem kerül feltüntetésre a számlán. Ha ez lehetséges, akkor milyen áfakulcsot kell alkalmazni, tekintettel arra, hogy van olyan termékcsomag, amelyben 18%-os és 27%-os áfát tartalmazó termék is szerepel?
Tisztelt Szakértő! Áru Kft. harmadik országban (Ukrajnában) megveszi az árut, amit el is ad egy közösségi adóalany részére Olaszországban (nem magyar adóalany részére), az árut Fuvar Kft. fogja elszállítani közvetlenül Ukrajnából Olaszországba, az áru Magyarországot nem érinti. Fuvarozó és a megrendelő is magyar adóalany, az útvonal ukrán-olasz viszonylat. Ebben az esetben a Fuvar Kft. mint fuvarozó milyen áfakulccsal kell hogy kiállítsa a számlát a fuvaroztató Áru Kft. felé? Köszönettel: Lászlók Éva Virtus Kft
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozást (kft.) magánszemélytől szerkezetkészen szerzett be egy ingatlant (csak felépítmény), amit magánszemélynek értékesít tovább (vétel után "azonnal" tovább is értékesíti). A fenti esetben milyen áfakulccsal kell a kft.-nek a bevételét kiszámláznia? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérem a válaszát. Adott egy betéti társaság, amely épített egy hatlakásos társasházat. A lakásokra a használatba vételi engedély 2018. január 18-án jogerős lett. A hat lakásból 2019-ben négyet eladott, a maradék két lakást most fogja értékesíteni magánszemélyek felé. Áfafizetésre nem alkalmaz speciális szabályt. A kérdésem az lenne, hogy ezekre az ingatlanokra milyen áfakulcsot kell alkalmaznia, mivel a használatba vételi engedély kiadása és az értékesítés között már eltelt 2 év?
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretnénk a segítségét kérni. Cégünk elvállalta egy 16 oldalas, havi megjelenésű folyóirat (újság) nyomtatását. A kiadványban a hirdetés a kiadvány 50%-ánál kevesebb (ha ennek van jelentősége). Ezt a nyomdaköltséget 5%-os áfával vagy 27%-os áfával kell kiszámláznunk? Mi alapján kell ezt eldönteni? Köszönjük szépen a segítséget!
Tisztelt Szakértő! Arra a kérdésre szeretnék választ kapni, hogy milyen áfakulccsal kell kiszámlázni azt a társasházi, 61 nm2-es lakást, amely még nem volt használatban, de a használatba vételi engedélye 2018. 01. 18-án már jogerőre emelkedett.
Tisztelt Szakértő! Az online számlaadat-szolgáltatás 2020. július 1-jétől, illetve 2021.január 1-jétől érvényes szabályaival kapcsolatban az alábbiakat szeretném kérdezni: - A közösségen belüli adómentes termékértékesítésről, a harmadik országba történő export termékértékesítésekről, és az áfatörvény 37. § 1. bekezdése szerinti szolgáltatásnyújtásról kiállított számlákat kell-e jelenteni? Milyen vevői adószámmal? - Ha olyan ügyletről van szó, amelynek a teljesítési helye belföld, áfakulcsa is belföldi 27 százalékos, de a partner EU-tagállambeli vagy harmadik országbeli, akkor ha jelenteni kell, azt milyen vevői adószámmal? (Például ha belföldön fekvő ingatlanhoz kapcsolódóan nyújtunk szolgáltatást külföldi partner részére.) Előre is köszönöm a választ!
Tisztelt Szakértő! 1. kérdés: A társas vállalkozás fő tevékenységi köre 56-os TEÁOR szerinti besorolás, viszont nincs bevétele, de a kft. ügyvezetője (egyben tulajdonos) munkaviszonyban látja el a feladatait. Kérdésem az lenne, hogy jár-e a járulékmentesség ez esetben az ügyvezető után? 2. kérdés: Vendéglátásban a kijárási korlátozás esetén csak elvitelre van lehetőség az étel kiszállítására. Hány százalékos áfakulccsal kell a pénztárgépbe beütni az ilyen tételeket? Köszönöm megtisztelő válaszukat előre is. Üdvözlettel.
Tisztelt Adószakértő! Ugyan a témában több cikk is megjelent, viszont egyikben sem találtam választ a következő kérdésre: munkavállaló munkahelyén elérhető meleg konyha (hotel, étterem), ahol napi 1 tányér ételt ingyenesen biztosít a munkáltató minden munkavállalója számára. Hogyan számolja el a munkáltató az ételt, ki kell számláznia, kell áfát fizetnie? Ha igen, milyen kulccsal és milyen összegben számlázza ki? Ha nem kell kiszámláznia, az étel önköltségét milyen jogcímen tudja elszámolni, reprezentációs költségként? Másik kérdés, hogy ez bérként adózik? Mi lesz az alapja az adónak? Milyen nyilvántartást köteles vezetni erről a társaság? Köszönettel:
Nagy mennyiségű hívószámmal rendelkező vállalkozás sokkal kedvezőbb tarifákkal tud szerződést kötni mobilszolgáltatókkal, mint egy magánszemély önmagában listaáron. Gyakran előfordul, hogy a cég ezt meg is teszi, és a munkavállaló a céges flottában kedvezőbb feltétekkel használhatja telefonját. Ilyen esetben a munkáltató a szolgáltatást továbbszámlázza a munkavállaló felé. Hogyan kell helyesen kiállítani a számlát, amikor az különböző áfakulcsú tételeket tartalmaz? Olvasói kérdésre Bunna Erika adószakértő válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Egy horgásztó tulajdonosa faházakat és sátorhelyeket ad ki horgászati lehetőséggel. A faházaknál meghatározza egy faháznak az árát, mindegy hány fő lesz benne, és személyenként az idegenforgalmi adót kéri még. A sátorhelynél szintén azt mondja, hogy egy hely például 5 ezer Ft és a személyenkénti IFA-t kell megfizetni. A faház és a sátor szálláslehetőség 5 százalék áfás. Megteheti, hogy területre nem számol 27 százalék áfával díjat? Mindenki a saját faháza előtt megkapja a horgászati lehetőséget is. A gondom azzal van, hogy a horgászati lehetőség, a szállás, a területfoglalás egységesen 5 százalék áfás. Köszönettel
dr. Radics Zsuzsanna
tb-szakértő, jogász
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték