103 találat a(z) áfaalany cimkére

Kataalany külföldi árubeszerzése Kérdés

Távolsági értékesítés esetén áfafizetési kötelezettség helye Kérdés

Adószámos áfaalany magánszemély Kérdés

Áfás őstermelő Kérdés

Alanyi mentesből áfás Kérdés

Teherautó vásárlása Kérdés

Adómentesség használtautó-értékesítés esetén Kérdés

Ingyenes átadás Kérdés

Egészségügyi dolgozók 500 000 forintos rendkívüli juttatása – így számolja el katásként Cikk

Olvasónk katás egészségügyi vállalkozóként kapta meg az egyszeri 500 ezer forintos bérkiegészítést. Hogyan kezelje ezt a könyveiben, és milyen bizonylatot állítson ki róla? Olvasói kérdésre Szipszer Tamás adószakértő válaszolt.

Közjegyző számlaadat-szolgáltatása Kérdés

Katás vállalkozó gépkocsi használata Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft. áfaalany tanácsadói projektmunkára alkalmaz katás vállalkozót (vállalkozókat). A vállalkozók közül van főállású katás, és nem főállású katás vállalkozó is. A projektek országosak, változó időszakosak (heti 1 max. 2 nap). A kisadózó vállalkozók saját gépjárművüket kb. 50–100 km-es körzetben hajlandók használni. A kft. a jól kialakult munkakapcsolatra tekintettel ragaszkodik a kisadózó vállalkozókhoz 100 km-en túli munkákra is, van lehetősége kishaszongépjárművet biztosítani részükre, illetve olyan munkák esetében, ahol regisztrált rendszámú gépjárművek léphetnek be telephelyekre. A tehergépjárműveket minden esetben a kft. üzemelteti és tartja fent, és útiköltséget számláz ki a megbízók felé. Kérdésem az, hogy a 2012. évi CXLVII. törvény 14. § 3. pontjának e) bekezdése szerint a katás vállalkozók használhatják-e a tevékenység végzéséhez a kft. tulajdonában lévő kishaszongépjárművet? Ha igen, akkor ez az egy eszköz – a kft. más eszközt nem biztosít a katás vállalkozóknak – kimeríti-e az e) pontban leírtak fogalmát (eszközöket, anyagokat)? Kft. levonásba helyezheti-e az üzemanyag áfáját? Válaszukat előre is köszönöm!

Közösségi szolgáltatás igénybevétele Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy alapítvány csak elenyésző vállalkozási tevékenysége okán vált áfaalannyá, alaptevékenysége tekintetében továbbra is a „tevékenység közérdekű jellegére tekintettel az adó alól mentes”-ként viselkedik. Alaptevékenysége kapcsán szolgáltatást vesz igénybe Közösségen belülről, aminél fordított áfa fizetésre kötelezett (visszaigénylése nincs). Ezen szolgáltatások némelyikével kapcsolatban lenne kérdésem: 1.) A partner EU-n belüli, a terv szerint tréningeket tartana/oktatna/oktatással kapcsolatos szakértői tevékenységet végezne belföldön tartandó rendezvényen. A partner nem áfaalany hazájában, nincs EU-s adószáma sem. Szükséges-e adószámot kérnie, illetve keletkezik-e adófizetési kötelezettségünk az ügylettel kapcsolatban? 2.) A számla tárgya egy külföldön rendezendő oktatási kiállítás/vásáron való részvétel díja, illetve a helyszínhez kapcsolódó stand kialakításának költsége (bútorbérlés, technika). A stand kialakítás megfelel-e a 42. § ”az előbbiekhez járulékosan kapcsolódó szolgáltatás”-nak? Várom válaszát, köszönettel

Adatszolgáltatási kötelezettség Kérdés

Tisztelt Szakértő! Alanyi adómentes egyéni vállalkozóként is kell 2020. 07. 01-jétől a kibocsátott számlákról adatszolgáltatást küldeni a NAV felé? Vagy az, hogy áfaértékhatár nélküli lesz az adatszolgáltatási kötelezettség, az csak az áfa alanyaira vonatkozik? Előre is köszönöm a választ!

Egyenes vagy fordított adózás? Kérdés

Tisztelt Adószakértő! Egy őstermelő magánszemély pályázat útján falusi szálláshely kialakítása cimszó alatt az MVH-tól támogatást nyert kb. 50 millió forint értékben 60 százalékos intenzitással. Az őstermelő az adószáma szerint áfaalany. Közbeszerzés volt a kivitelezési munkára, melyet a cégem nyert el. A közbeszerző a szerződésben egyenes adózási eljárást írt, és a szerződésben is az van. Az MVH is áfával növelt összeget ítélt meg részére. A könyvelők azt mondják, hogy ez forditott adózású. Kérem tisztelettel ezen kérdés megválaszolását.

Kft. lakóingatlan-tulajdonának eladása magánszemély tulajdonos részére Kérdés

Kereskedelmi tevékenységet végző áfaalany kft. tulajdonában kereskedelmi és raktározási célú ingatlanok, valamint 2012. évben vett lakóház és 2014. évben vett lakás is van. Mind a lakóházat, mind lakást magánszemélytől adásvételi szerződéssel vette a kft., és bérbeadásra áfakötelessé tételt választva, havonta kiadott 27 százalékos áfás számlával bérbeadással hasznosította. Mindkét ingatlannál felújításokat végzett a cég, mely számlák áfáját levonásba helyezte. A lakóház felújításával kapcsolatban a 2016. évi tao-bevallásban 3.000 ezer Ft értékben kisvállalati kedvezményt vett igénybe a kft. Ingatlanértékesítésre a kft. nen élt az adókötelessé tétellel (áfatörvény 88. §). 2019.07. hóban a kft. szeretné eladni a lakóházat és a lakást a kft. ügyvezetője (90%-os tulajdonosa) részére. 1. Az eladáshoz kell-e értékbecslői szakvélemény, vagy helyi piaci értéken adhatóak el áfamentes számlával? 2. A 240 hónap figyelési időn belüli eladás miatt befizetendő arányosított áfája lesz a kft.-nek? 3. A 2019. évi tao-bevallásban tao-növelő tétel lesz a kisváll. kedv. 2-szeres összege? 4. A kft.-nek mindkét ingatlan építményadóját meg kell fizetni a 2019. évben? 5. Milyen adókötelezettsége van még a kft.-nek a két eladott ingatlan miatt? 6. A magánszemély vevőnek az árírási illetéken kívül van-e fizetni valója az ingatlanok vétele miatt? Válaszukat köszönöm.