Most kaptam egy céget, melynél az előző könyvelő 2016-ban átvette az anyagot és a fizetést, de nem adott be bevallást. A cég 2016-ig alanyi áfamentes volt, de mivel pénztárgépet üzemeltetett, és a számlatömb tőpéldányai rendelkezésre állnak, túllépte az értékhatárt, átment áfásba. Jó-e a következtetésem, hogy semmi adatmódosító nem lett leadva, ezért 2017, 2018. évek vonatkozásában szintén áfaalanynak minősül?
A magánszemély adózóknak is alap- és kiegészítő nyilvántartásokat kell vezetniük az szja-törvényben meghatározottak alapján.
Tisztelt Szakértő! Kérdésem, hogy ha áfaalany a katás vállalkozó, úgy a nettó számít-e az értékhatárnak, vagyis 15 240 ezer Ft lesz nála a bevételi értékhatár? Köszönettel: Jeszenszky Lászlóné
Tisztelt Szakértő! Németországi egyéni vállalkozótól vettünk igénybe szolgáltatást mint magyarországi áfaalany kft. A vállalkozó elmondása szerint ő áfa tekintetében alanyi mentesnek minősül Németországban, de közösségi adószámmal rendelkezik, ami érvényes is. Kérdezném, hogy nekem mint befogadónak, fel kell-e tüntetnem az áfabevallásomban és az összesítő nyilatkozatban ezt a számlát? Illetve áfát kell-e számolnom rá (fizetendőt és mivel levonhatnám levonhatót)? Vagy úgy kezelhető, mint a belföldi alanyi mentestől igénybe vett szolgáltatás? Válaszát köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Az áfatörvény 7. §-a alapján közhatalmi tevékenységet végző (nem alanya az áfának) költségvetési szerv 3. országból közhatalmi tevékenységének folytatásával összefüggésben tanulmányokat vásárol, valamint helyi szervezetek szolgáltatását veszi igénybe. Ezekről számlát kap. A közhatalmi szerv ebben az esetben áfaalannyá válik-e? Felmerül-e a kiállított számlák után az áfafizetési kötelezettség? Köszönettel:
Tisztelt Szakértő! Adott egy általános szabályok szerint adózó áfaalany. Vannak tárgyi eszközei kimagasló értékben. Készlete nincs. Áprilisban kettő hónapra, tudjuk előre az időtartamot, szüneteltetni szeretné a vállalkozását, ez idő alatt az eszközöket egyáltalán nem fogja használni. A záróbevallások elkészítése során az áfabevallásban kell-e szerepeltetni a tárgyi eszközöket a megszűnés szabályai szerint? El kell-e vele számolni? A figyelési időszakoknak megfelelően a jelenlegi nettó érték után meg kell-e állapítani és vissza kell-e fizetni az általános forgalmi adót? A vállalkozás júniustól tovább fog működni... Köszönettel: Balogné Csóti Anikó
Tisztelt Szakértő! A kérdésem láncügylettel kapcsolatos. Magyar cég (B) árut vásárol egy litván cégtől (A), melyet egy angol adószámmal rendelkező partnere (C) részére értékesít, majd C partner továbbértékesíti az árut román partnerének (D). A szállítmány A-tól egyenesen D-hez kerül. A fuvar lebonyolítója B magyar adóalany. A kérdésem az lenne, hogy milyen áfaszabályok vonatkoznak B-re és az egyes szereplőkre, illetve milyen szabályok alkalmazhatók az ügyletre vonatkozóan? Ha az ügylet meghatároz ilyet, van-e választási lehetősége B-nek és C-nek, milyen speciális áfaszabályok vonatkoznak B-re? Az ügyletet B magyar áfaalanynak az áfabevallásában és összesítő bevallásában hogyan kell szerepeltetni? Köszönöm a válaszukat előre is!
1. Román áfaalany vállalkozó alvállalkozói szerződést köt a magyar vállalkozóval, kiszámlázza a magyarnak, aki szintén áfaalany. Ezt a munkát tovább számlázza a magyar a belgának, akivel szerződéses jogviszonyban áll. Hogyan számláz a román a magyarnak, hogyan számláz a magyar a belgának? Ki fizeti meg az áfát? 2. Magyar vállalkozó köt alvállalkozási szerződést a magyar vállalkozóval, aki a munkát tovább számlázza a belgának. A magyar alvállalkozó alanyi mentes az áfa szempontjából, de akinek számláz, az magyar áfaalany. Az áfás magyar tovább számláz a belgának. Az alanyi mentes nyílván nem tesz áfát a számlára, de a másik magyarnál, aki a belgának számláz, mi lesz az áfával? Mindkét esetben szolgáltatásról beszélünk és a szolgáltatás helye Belgium.
Tisztelt Szakértő! Adott egy 2009 óta mezőgazdasági őstermelő, aki áfa tekintetében alanyi adómentességet választott (nem jogosult kompenzációs felárra). Egy héttel ezelőtt a fiával – aki ezt megelőzően nem volt őstermelő – családi gazdaságot alapítottak, ahol a családi gazdaság vezetője a fiú lett. Tekintettel arra, hogy a családi gazdaság nem vezető tagja (az apa) nem minősül áfaalanynak, választhatja-e a fiú a kompenzációs felár alkalmazását (alanyi mentesség mellett), vagy mivel az apának már van áfastátusza, csak azzal azonos adózási módot választhat? Válaszukat előre is köszönöm.
Áfaalany egyéni vállalkozó 2012.12.28-tól szüneteltette vállalkozását – melyet újraindítás nélkül – 2017.12.27.én megszüntetett. Szünetelés előtt negyedéves bevalló volt, záró áfabevallása 35 ezer forint átvihető adót tartalmazott. Kérdésem: - az átvihető adó elenyészett-e, vagy levonásba helyezhető, illetve visszaigényelhető-e? - a megszűnés miatt beadandó záró áfabevallásban milyen időszakot kell feltüntetni? Köszönettel Takács Júlia
Tisztelt Szakértő! Katás vállalkozónál, aki értékhatár túllépése miatt áfaalany is, 2017 decemberében kiállított 2018. január hónapban befolyt összegű számla melyik adóév bevételét képezi, ezen bevétel átvihető-e a következő évre mint pénzforgalmi szemlélet alapján, illetve az áfát meg kell-e fizetni 2017. évben? Köszönettel!
Egyéni vállalkozó bevétele 12 millió forint. Ha evás akkor 12 millió forint után fizet 37 százalék adót, ha katás, akkor 12 millióból 21,26 áfát, amennyiben áfaalany indulástól kezdve. A járulékokat nem számolva az majdnem egyforma. katásként sokkal jobban járna? Az eva 4 440 000, a KATA 2 551200 forint. Eszerint érdemes lenne áttérni, évközben vagy csak év végén. Jól számoltam vagy mégsem? A kalkulátor nem számol a katánál áfával. Válaszukat előre is köszönöm.
Webáruházon keresztül történő értékesítés keletkeztethet áfaalanyiságot a tagállamokban, illetve mikor kell bejelentkezni áfaalanynak?
Tisztelt Szakértő! Korábban már kértem a véleményüket a következőkkel kapcsolatban: Mo.i székhelyű alanyi mentes adóalany szolgáltatást vesz igénybe EU-s országokból, mely után a fordított adózás szabályait alkalmazva adókötelezettségünk keletkezik, melyet minden hónapban bevallunk és megfizetünk. 2017-ben egy angol partnerrel szeretnénk informatikai szolgáltatási szerződést kötni, aki arról tájékoztatott minket, hogy Angliában nem köteles áfaregisztrációra, mert a cég forgalma nem haladja meg a jelenlegi 83.000 GBP összeghatárt. Ezáltal alanyi alanyi mentességet élvez Angliában, mely abban az esetben is biztosított számára, ha külföldi szolgáltatást nyújt, vagyis eleve adómentesen nyújthatja szolgáltatását. Kérdésem az volt, hogy alanyi adómentes adózóként be kell-e fizetnünk az áfát Magyarországon ezen szolgáltatás igénybevétele után? Erre azt a választ kaptam, hogy igen, be kell. Mi történik, ha ugyanettől a partnertől egy magyar áfaalany társaság fogad be számlát? Mivel a partnernek nincs közösségi adószáma, így az áfabevallásba nem tudom beállítani mint közösségi adóalanytól igénybe vett szolgáltatás, és az A60-as bevallásban sem tudom feltüntetni a szolgáltatás igénybevételt. Ebből az következik, hogy ezt a számlát nem kell egyáltalán szerepeltetni a bevallásban. De ha ez így van, akkor alanyi mentes adóalanynak miért kell befizetnie ezután a számla után az áfát? Vagy a normál áfaalany társaságnak mégis szerepeltetnie kell ezt a számlát és annak áfáját a bevallásban?
Kedves Szakértő! Ha romániai magánszemélynek értékesít a magyar gyártó kft., a kft. vállalja a termék (kemence) kiszállítását is a román személyivel feltételezhetően rendelkező magánszemélynek. Kell-e áfát felszámítson az értékesítés során? Ha nem kell, hol és ki igazolja le, hogy a termék átlépte az országhatárt (mivel nem fuvarozó cég fogja kiszállítani a terméket)?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték