A bérelt személygépkocsikkal kapcsolatos adólevonási szabályok változásával foglalkozó cikksorozatunk harmadik részében egyebek között az 50 százalékos, illetve az üzleti használattal arányosított levonás részleteit elemezzük. Ismertetjük a kizárólag adóköteles, illetve kizárólag magáncélra használt autókra vonatkozó előírásokat.
Lakásépitő kft. befektetője a kölcsön ellenében a kész lakás tulajdonjogát kapja. Értékesítésnek minősül ez, és áfavonzata van?
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérem szíves segítségét. Magyar konyhafelszerelési nagykereskedő értékesít közösségen belüli adóalanynak. A közösségen belül adóalanynak, viszont nincs közösségi adószáma a VIES rendszer szerint. Adhatja-e a magyar kereskedő adómentesen az árut, ha az 100 százalék, hogy elhagyja az országot? Nyilván arról nincs lehetősége meggyőződni, hogy az áfát a célországban megfizetik-e. Vagy mindenképp 27 százalék áfával kell adnia az árut, mivel a vevőnek nincs közösségi adószáma, és az majd visszaigényli az áfát? Mi lenne a helyes megoldás a fenti helyzetre? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem 10 évvel ezelőtt vásárolta a cégautót különbözeti adózással (használtan). Most szeretné eladni. Az autótulajdonos kft. jelenleg alanyi mentesként tevékenykedik. Ugye ez nem befolyásolja azt, hogy eladáskor az áfát fel kell neki számítani? Köszönettel: Kerékjártóné Irén
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó 2018. évben havi áfás volt, 2019.01.01. nappal kilépett az áfakörből. Szezonális jellege miatt 2018 utolsó hónapjaiban következő időszakra átvihető követelése keletkezett az áfában. Kérdésem az lenne, hogy mivel a visszaigénylési jogosultság nem nyílt meg, de jelenleg nem áfás, ezzel a bent maradt áfával hogyan rendelkezhet? Lehetősége lesz-e az elévülési időn belül, ha újra áfás lesz, a göngyölítés szabályait alkalmazva továbbvinni? Köszönettel: Fazekasné
Tisztelt Szakértő! Állásfoglalását kérjük, hogy az alábbi esetben az általános forgalmi adó levonható és visszaigényelhető-e. Egy német nemzetiségi önkormányzat adószámmal rendelkező alanyi adómentes szervezet. Német közösségi ház létrehozása című program megvalósításához önkormányzati támogatási kérelmet nyújtott be az Emberi Erőforrások Minisztériumához. A minisztérium a programhoz 45 millió forint támogatásról döntött. A támogatást egy összegben rendelkezésre bocsátják a 2018. április 19-én aláírt támogatási szerződés szerint. A támogatási összeg birtokában az építési beruházás megkezdhető. A beruházás 2019. évben indul. Tekintettel arra, hogy a szerződés szerint a támogatott tevékenység „német közösségi ház létrehozása”, a beruházás során felmerült, hogy levonható-e a befogadott számlákban felszámított általános forgalmi adó? A német közösségi ház létrehozásával olyan kulturális tevékenységet folytatnak, amely a helyi és térségi nemzetiségi kultúra megőrzését, megismertetését szolgálja. A beruházást – szerződés alapján – egy nonprofit kft. fogja bonyolítani, és ugyanezen szerződés szerint a nonprofit kft. tulajdonát képező befejezetlen épület továbbépítésével/befejezésével valósul meg a támogatott cél. A támogatási összeg átadása a nonprofit kft.-nek támogatást odaítélő és nyújtó országos nemzetiségi szervezet hozzájárulásával történik. Köszönettel: Horváth István
Egyik EU-s partnerünk vevői készletre hozott be árut részünkre. Minden hónapban leszámláz nekünk egy bizonyos mennyiséget, mindaddig, amíg az áru ki nem fut. Egyik hónapban többet használtunk fel a készletből, mint amennyit kiszámlázott. Úgy gondolom, hogy a különbözetre be kell fizetnünk az áfát, és abban a hónapban, amikor kiállítja róla a számlát, vissza tudjuk igényelni az adót. Kérdésem az lenne, hogyan rakom bele az áfabevallásba (EU-s beszerzés), és melyik soron kell szerepeltetnem a befizetést és majd a visszaigénylét? Válaszát köszönettel várom.
Tisztelt Szakértő! Tavalyi év (2018.) decemberében katás egyéni vállalkozó kiállított egy számlát, mellyel átlépte a 8 millió forintos alanyi adómentességi határt. A számlát már áfásan állította ki. A NAV felé a változásbejelentést megtettük. A számla fizetési határideje 2018. évben volt. Majd még decemberben megtettük az áfamentességre vonatkozó bejelentést 2019-re, mivel tudtuk, hogy a 12 millió forintos határt már nem fogja elérni 2019-ben (és 2018-ban sem). Ám a számla ellenértékét a mai napig nem fizette meg a vevő (építőipar). A pénzforgalmi szemlélet miatt úgy gondolom, hogy az áfát bevallani a pénzügyi teljesítéskor, de legkésőbb a teljesítést követő 45. napot magában foglaló időszakban kell. És itt kezdődik a problémám. Ez biztosan 2019. január hónapra fog esni. De bejelentkeztünk áfamentességre. Ez esetben nem lehetett volna mentességet kérni? Tudok így is beadni áfabevallást január hónapra? Vagy az áfastátusz változása miatt még 2018. december hónapra be kell vallani az áfát, függetlenül a megfizetettségtől? Köszönettel: Böröndiné Móró Ildikó
Tisztelt Szakértő! Cégünk vásárolt (nyilt végű lizing keretében) december hónapban személygépkocsit. Előleget kért a kereskedő 2 részletben megrendeléskor (2018.03.20), amely 100 ezer forint felett volt, plusz december 10-én is. Később lestornózta az előleget egy számlában (de a két előleges számla két időszakos, illetve az egyik számla jelentés előtti a másik decemberi). A lízingcég kiállította a személygépkocsi.nettó értékét áfa nélkül. Állományba vettük a személygépkocsit. A kérdésem lenne ezzel kapcsolatosan, hogy az előlegekről készült számlák áfatartalmát az áfa M lapon kell-e jelenteni plusz-mínusszal? Mivel személygépkocsi, az áfát nem igényelte vissza a cég, mert volt magánhasználat is, és útnyilvántartást nem vezetett a cégvezető. Köszönöm gyors válaszukat a határidő rövidsége miatt.
Tisztelt Szakértő! Utazásközvetitéssel foglalkozó kft. utazási utalványokat bocsát ki, melyeket nála lehet beváltani az utas által kiválasztott útra. Van-e bármiféle áfafizetési kötelezettség, ha cég szeretne utazási utalványt vásárolni? A kiállított számlán utazási utalvány értékesitése szerepelne áfa nélkül, mivel előre nem lehet tudni, mire váltják be az utalványt. Helyes-e a számlázás?
Tisztelt Szakértő! 01.12-én "Kisajátítás adómentessége" címen feltett kérdésemre kapott válaszban az áfa mentességre, vagy az esetleges fizetési kötelezettségre nem tértek ki, csak szja szempontból kaptam választ. A kérdés röviden így szólt: Ügyfelem úthálózat fejlesztése miatt kártalanítást kap az államtól egyrészt a földterület után mint földtulajdonos, másrészt pedig őstermelői tevékenységére tekintettel mint földhasználó. A kifizetés határozat alapján történik, számla nem kerül kiállításra. Kérdésem az lenne, hogy az ügylet kapcsán felmerülhet-e áfafizetési kötelezettség, vagy a kapott kártalanítás áfamentes bevételnek minősül? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: Erdélyi Andrea
Tisztelt Szakértő! Cégünk 2012-ben vásárolt Ausztriából egy személygépkocsit, ami után Magyarországon megfizette az áfát. Most szeretné cégünk értékesíteni. Szeretném megkérdezni, hogy értékesítéskor adómentesen számlázhatunk-e? Köszönettel: Gál Veronika
Üdvözlöm! Kérdésem arra vonatkozik, hogy egy kft.-ben lévő személyautó magáncélú használatának kiszámlázását áfásan vagy áfa-mentesen kell elszámolni? A cég maga áfás. Előre is köszönöm!
Egy kft. speciális tevékenységet végez, mely a világhálón (nem levédett) néven működik. Ezt a tevékenységet az eszközökkel és az üzemeltetés joggal – honlap és egyéb használati jog – (know-how) átengedésével együtt értékesíti. Kérdésem, hogy az áfakötelezettség az eladónál hogyan kezelhető? A forintosított teljes üzemeltetési jog (know-how) is tárgya az áfakötelezettségnek?
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem használt gépjárművet vásárolt külföldről, belföldi továbbértékesítési céllal, majd megtörtént a belföldi viszonteladás. Ügyfelem az árrésadózás alá bejelentkezve, annak megfelelően járt el. Kerekítve az alábbi összegek vettek részt az elszámolásban: Külföldről kiállított számla összege (árrésadózás szerint számlázva): 400 000 Ft Szállítási díj külföldről a magyar telephelyre: 100 000 Ft + 27% áfa Adminisztrációs díjak (műszaki vizsgadíj, eredetiségvizsgálat): 80 000 Ft Bekerülési érték: 400 000 + 100 000 + 80 000 = 580 000 Ft Eladási ár belföldön: 680 000 Ft Árrés: 100 000 Ft Árrés fizetendő áfatartalma: 21 260 Ft Az ügylet kapcsán visszaigényelt áfa: 27 000 Ft (szállítási díj áfája) A viszonteladás után fizetendő áfa: 21 260 Ft Nettó áfapozíció: 5740 Ft (nettó visszaigénylő pozíció) Fentebbi elszámolással tehát a levonható áfa összege meghaladta a fizetendő áfa összegét, így ügyfelem nettó áfa-visszaigénylő pozícióba került, miközben a gépjárművet a hasonló típusú autókra vetítve abszolút reális, 17 százalékot meghaladó árréssel számlázta a vevőnek. Kérdésem: helytálló-e adózási szempontból a fenti elszámolás? Amennyiben nem, kérem, jelezze, melyik tételt és milyen jogszabályi paragrafus szerint kellett volna máshogyan kezelni, és a módosítás miként hatott volna az áfa elszámolására. Köszönöm a segítséget.
Gyüre Ferenc
adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték